2025. február 16., vasárnapMa Julianna napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 401,00 Ft | USD: 382,00 Ft | CHF: 424,00 Ft
2025.02.16. Julianna Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 401,00 Ft | USD: 382,00 Ft | CHF: 424,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Ebben a szcénában már Londonhoz és Párizshoz hasonlítják Budapestet

Hirdetés

Ebben a szcénában már Londonhoz és Párizshoz hasonlítják Budapestet

Boruzs Boglárka, Dicső Eszter, Hurai Adél, Kis-Deli Zsombor, Lebeda Dániel harmad-, negyed- és ötödéves grafikusművész-, festőművész- és szobrászhallgatók. Öt fiatal, akik a hazai képzőművészeti oktatás legjavát kapják a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Gyermekkoruk óta arról álmodtak, hogy művészként keresik majd kenyerüket. Boruzs Boglárka kivételével mindannyian vidékről költöztek Budapestre, azért, hogy álmaiknak élhessenek.

Az országos átlagot tekintve kiváltságos helyzetben vannak, már ami a művészeti ismereteiket illeti. Egyikük szavaival élve

az egyetem miatt a belpesti értelmiségi körökben „tocsognak”, elismert mesterektől tanulhatnak, szabadon kísérletezhetnek, kiállításokon vesznek részt, pályázatokon indulnak, műveikre már vevők is akadtak.

Hirdetés

Bár pozitív jövőképük van szakmájukkal kapcsolatban, és úgy érzik, a diplomaszerzés után meg fognak élni az alkotásból, mindannyian egyetértenek abban, hogy a képzőművészet hazai megbecsültségén és a vizuális közízlésén is lenne mit javítani. 

Művészet: nagyon eltökéltnek kell lenni

Dicső Eszter végzős képgrafikus-hallgató szerint nem könnyű Magyarországon művésznek lenni, ha azonban valaki tényleg szívvel-lélekkel alkot, akkor nagyon hálás foglalkozás az övék. Ráadásul – a közhiedelemmel ellentétben – itthon is vannak lehetőségek az érvényesülésre.

Dicső Eszter

Dicső Eszter

Fotó: Gyenes Kata

„Azt tapasztalom, hogy Magyarországon egyre jobban »felvilágosodik« a képzőművészet. Ha megnézzük a külföldi nagyvárosokat – Londont, Párizst –, ahol tényleg virágzik a művészet, úgy Budapestre és Magyarországra is egyre jobban integrálódik, hogy miért fontos az ember életében a művészet” – mondja a hallgató, aki később autonóm alkotóművészként szeretne jelen lenni a hazai művészeti szcénában. 

Nem mondom azt, hogy ez százból száz ember, de ha valaki tényleg kellő energiát fektet abba, hogy hirdesse, menedzselje magát mondjuk az Instagramon, és kihasználja például a pályázatok adta lehetőségeket, akkor van mód arra, hogy ebből meg lehessen élni. Össze lehet ezt hozni, én is próbálom a feltételeket megteremteni magamnak, de nagyon eltökéltnek kell lenni.

Boruzs Boglárka az Egyesült Királyságban kezdte meg felsőfokú tanulmányait, de a brexit és a koronavírus-járvány keresztülhúzta számításait. Hazatérése után jelentkezett a Képzőre, ahol már a harmadik évét végzi. A fiatal hallgató jelenleg Indonéziában tanul, Erasmusszal utazott ki Délkelet-Ázsiába. 

„Szeretnék a nemzetközi színtérre kikerülni. Igaz, éltem már Angliában, de az rossz élmény volt, akkor megfogalmazódott bennem, hogy nekem itt van az otthonom, nagyon fontos, hogy Magyarországon alkossak. Ettől függetlenül el tudom képzelni, hogy lesz olyan hely, ami nagyon beragad. Egy hete vagyok kint Erasmuson, kíváncsi vagyok, hogy Indonézia olyan hely lesz-e, ahová később is visszatérnék. Ha Angliában maradtam volna, akkor lehet, hogy még ennél is több lehetőségem lenne, de ott például sokkal több ember is van. Ilyen szempontból könnyebb Magyarországon boldogulni” – fogalmaz a harmadéves festőművész-hallgató.

Szevasz, művészettörténet…

Boruzs Boglárka

Boruzs Boglárka

Fotó: Horváth Domonkos

Hurai Adél ötödéves tervezőgrafikus, aki Borsodból került fel Budapestre. Azért választotta ezt a szakot, mert közel akart maradni a klasszikus grafikához, miközben olyan szakmát tanul, amellyel meg tudja keresni a kenyerét. Igaz, tanulmányai elején sokszor nem mert arra vágyni, hogy egyszer tényleg megél majd a képzőművészetből. Ma már nem gondolkozik azon, hogy másodállásokból kell fenntartania magát. 

Mindig attól tartottam, hogy majd kell egy kiegészítő állás, de idővel rájöttem, hogy az iskola megadja a kellő lehetőséget ahhoz, hogy ezek a gondolatok már ne gyötörjenek. A tervezőgrafika számomra a társadalmi felelősségvállalásról szól, mind a mesterek, mind a jelenlegi tanulók részéről. Abban reménykedünk, hogy a társadalmunk vizuális látásmódját megemeljük. 

Mint mondja, ma már nem nagyon tanítják a közoktatásban a művészettörténetet, miközben kiemelkedően fontos lenne, hogy az emberek tudják, hogy mit látnak, mit éreznek, amikor ránéznek egy műalkotásra. 

Hurai Adél munkái

Hurai Adél munkái

Fotó: Kincses Gergő

„Csak ehhez nincs meg a megfelelő háttértudásuk. Emiatt rögtön diploma után elkezdem a tanárszakot is. Nem kifejezetten művészeket oktatnék, nem az a vágyam, hogy a diákok rajzilag is megnyilvánuljanak, hanem azt szeretném elérni, hogy a művészet hozzátegyen az önismeretükhöz, az önkifejezésükhöz, esetleg a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2025/01/24/kepzomuvesz-festo-grafikus-szobrasz-kepzomuveszeti-egyetem-oktatas-felsooktatas-muveszettortenet/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Meghalt Csombor Teréz, a Drága örökösök színésznője

68 éves korában váratlanul meghalt  a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház színművésze, Csombor Teréz. A …