Dan Brown új regénye átszabja a tudatunkat

Az első hétből ötben főszereplő Robert Langdon, a középkori szimbolika kutatója és professzora. Ezek közül háromból forgattak hihetetlen kasszasikerfilmet:

• A Da Vinci-kód (2006),
• Angyalok és démonok (2009),
• Inferno (2016).

Szerintem az új könyv, A titkok titka sem ússza meg a megfilmesítést, remélhetőleg ismét Tom Hanksszel a főszerepben.

A tudatkutatástól a pszichológiai hadviselésig

A történet szinte teljes egészében a jelenkori Prágában játszódik – nagyjából 24 óra alatt –, természetesen vannak kapcsolódó események és helyszínek Londonban, New Yorkban vagy éppen Oroszország elhagyott területein. A szerző – vagy a szerkesztője – becsületére legyen mondva, hogy a belső borító mellett közvetlenül találunk egy nagyon részletes térképet Prága belvárosáról, ahol a kalandok zajlanak. Ez nagyban segíti azokat az olvasókat, akik bár hallottak a cseh fővárosról, még sohasem jártak ott.

A sztori úgy indul, hogy Langdon elkíséri Prágába régi-új barátnőjét. Dr. Katherine Solomonnak Európa egyik legpatinásabb rendezvényén kell előadást tartania a prágai várban – a noétikus tudományról. Hát igen, először itt, a könyv 20. oldalánál akadtam fenn egy picit, mert bár sok mindenről hallottam már, de hogy mi az a noétika, fogalmam sem volt.

Ma is tanultam valamit, így gyorsan megosztom, mit érdemes tudni erről a tudományágról. A könyv egyik főszereplője, dr. Solomon szerint a noétikus tudomány nem más, mint az emberi tudat tanulmányozása. A problémát a tudós szerint az okozza, hogy a tudattal kapcsolatos jelenlegi modell teljesen hibás, mert a tudatot nem az agy hozza létre, sőt a tudat valójában nem a fejben található. De akkor hol – tehetnénk fel a magától értetődő kérdést.

A jól sikerült előadás utáni partin Langdonék megismerkednek egy tudós asszonnyal, aki a tudatkutatással foglalkozó laboratóriumába invitálja őket – másnap reggelre. Viszont fura módon a professzor másnap kora reggeli futása közben a Károly-hídon ugyanazt az alakot véli felfedezni, akiről éjszakai rémálmában barátnője beszélt az ágyban. Langdon visszafut a Moldva folyó partján álló luxusszállóba, bepánikol, és megnyomja a tűzriasztót. Perceken belül kiürítik az ötcsillagos hotelt, rendőröket hívnak Langdonra, aki ijedtében a szobaablakból beleugrik a jeges folyó vizébe, kihúzzák, de őrizetbe veszik. Eközben Katherine eltűnik.

A történet úgy bonyolódik, hogy a Solomon könyvét gondozó szerkesztő elkezdené olvasni New Yorkban a nyomdakész kéziratot, amikor kiderül, hogy a kiadó betonbiztos, tűzfalakkal védett szerverén áttörve valaki ellopta az anyagot, és törölt minden fiókot, így gyakorlatilag csak egyetlen nyomtatott példány maradt, mégpedig a szerkesztőnél. Azonban ő további kópiákat akar készíteni, ám az éjszaka nyitva tartó fénymásoló utáni kutatás közben őt elrabolják, a kéziratot elveszik.

Beindul a nyomozás

Az ügybe bekapcsolódik a prágai amerikai nagykövetség is, amelyről sokáig nem tudni, hogy a jó, vagy a rossz oldalon áll-e. A Langdonékat meginvitáló tudóst másnap holtan találják, viszont kiderül, segédje egy orosz elmegyógyintézetből kihozott, epilepsziával küzdő fiatal lány, akin történetesen kísérleteztek is.

A történet kulcsfigurája végül a lány lesz, aki érdekes módon kapcsolatba kerül a középkori Prága Gólem alakjával. Ezt az agyagból ember alakúra formált lényt állítólag még a XVI. században hozta létre a híres zsidó rabbi, Jehuda Löw, hogy megvédje a helyi zsidó közösséget a pogromoktól.

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2026/02/15/dan-brown-konyv-recenzio/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!