Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Egy vidéki esküvőn indul az egész csetepaté, amikor a vőlegényt berángatja régi jóbarátja egy pajtába, ahol utóbbi, a félmeztelen, befáslizott kezű Ruben (Richard Gadd) kioszt egy csicskalángost az elegánsan, az ünnephez méltóan felöltözött Niallnek (Jamie Bell). Hamarosan világossá válik, hogy ők ketten hosszú, közös múlton osztoznak: fivérek, csak más anyától, akik még tinédzserkorukban egy egészen diszfunkcionális családban találták magukat. Richard Gadd új sorozatáról van szó, a Fivérségről, mely április 24-én debütált az HBO Maxon, és nem kell jósnak lennünk ahhoz, hogy ki merjük jelenteni, a netflixes, rendkívül megrázó Szarvasbébi után az író-showrunner újfent a lelkünket igyekszik cafatokra aprítani. Csak ezúttal nem egy testes, a Tortúrából szalajtott stalker, hanem a világ legrosszabb testvére az, aki ebben a brit horrorsztoriban a galádságokat elköveti.
Már a Szarvasbébi sem kerülgette a forró kását, és itt is valami végtelenül toxikus és csontig hatoló, amit Richard Gadd elmesél nekünk. Jó pár évet megyünk vissza, amikor még a gimnazista korú Niallt (Michell Robertson) az iskolatársai bántalmazzák, verbálisan és fizikailag is. Nem elég szerencsétlen srácnak, hogy kívülálló, fura gyerek, az anyja is egy nővel él együtt, ami nyilván a buta kölykök céltáblájává teszi. Aztán a rossz hírek csak tetézik egymást, kiderül, hogy az anyja barátnőjének fia, Ruben (Stuart Campbell), aki leharapta valakinek az orrát, szabadul a fiatalkorúaknak fenntartott javítóintézetből.
Nem csoda, hogy Niall befeszül, úgy rendesen, mert Stuart Campbell karaktere már gyerekként akkora agresszor, és olyan erőszakos, mint a Richard Gadd-féle, nyitójelenetben látott felnőtt verzió. Tudják, az a fajta, aki előbb üt, aztán rúg, és miután úgy rendesen összeverte az áldozatát, még akkor se kérdez. Mindkét színész fenomenális Rubenként, ám láthatóan Mitchell Robertson Nialljának is hasznára válik néha az új tesója. Köszönhetően annak, hogy Ruben elintézi a fogadott fivérét bullyingoló fiúkat, de még egy rendkívül elcseszett jelenetsor végén abban is segít, hogy a félszeg „Bambi” elveszítse a szüzességét.
Annak, hogy a toxikus maszkulinitás így bekopog Niall ajtaján, nyilván több hátránya van, mint előnye, hősünknek, ha nem nyomná elég teher a vállát, még zavaros szexualitásával is meg kell küzdenie, ami az évek alatt úgy tűnik, hogy rányomja a bélyegét a Rubennel való kapcsolatára is.
Simán dönthetett volna úgy a készítő, hogy megcsinálja a brit Fight Clubot, és Ruben lehetett volna annak az allegóriája, ahogy Niall végre tököket növeszt és kiáll saját magáért. Ám, sajnos a sorozat „főgonosza” nagyon is valós, kézzel fogható, Richard Gadd nagyon ért ahhoz, hogy a világban járó szörnyetegeket, akikkel nem is találkoznánk feltétlenül személyesen, hozzánk közelebb hozza. Talán egy kicsit túl közel, kényelmetlenül közel.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!