2021. szeptember 25., szombatMa Eufrozina napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 303,00 Ft | CHF: 328,00 Ft
2021.09.25. Eufrozina Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 303,00 Ft | CHF: 328,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Csak Szent István tíz ajtaján átlépve láthatjuk meg a budavári Mona Lisa mosolyát

Hirdetés

Csak Szent István tíz ajtaján átlépve láthatjuk meg a budavári Mona Lisa mosolyát

Barokk minimalista, így jellemezte őt a kortárs művészet legendás kurátora, Arturo Schwarz. Festőművész, lakberendező. Londonban született magyar szülők gyermekeként, négyéves volt, amikor a családja vele együtt 1956-ban visszaköltözött Budapestre. Tizennyolc évesen a Sportszálló fizetőpincére, majd hat évvel későbbi disszidálása után New Yorkban már galériatulajdonos. Barátai között tudhatta Andy Warholt, Keith Haringet és John Lennont. A zenész tragikus halála után több mint húsz évig volt Yoko Ono párja. Idén augusztus 20-án adják át Budapesten a Szent István-termet, előterébe ötletes installációt készített a világhírű Havadtőy Sámuel.

HavadtőySámuel ForrasVarkapitanysag 0732

Fotó: Várkapitányság

Hogyan jött ez a felkérés? Pályázat útján, vagy egy régi találkozás lecsapódásaként?

Kaptam egy telefonhívást a kiállítás kurátorától Gulyás Gábor filozófus-esztétától, ő kért fel a Várkapitányság nevében ennek az installációnak az elkészítésére.

Hirdetés

A Szent István-terem újjáépítésekor miért gondolta a budai Várkapitányság, hogy szükséges lehet egy modern, minden ízében kortárs installáció bemutatására? Nem alakulhat ki így egy olyan szituáció, mint a párizsi Louvre-nál, hogy mindenki csak a Mona Lisa mosolyát akarja lefotózni, de a mellette látható Manet, Monet, Delacroix, Véronèse képeire és a többi 460 ezer kiállítási tárgyra szinte rá sem néznek?

Erre van egy egyszerű válaszom. Amikor elmegyek a Louvre-ba, nagyon sok időt töltök abban a 15 teremben, ami a Mona Lisa előtt van. Az emberek nagy többsége tényleg csak azért megy a múzeumba, hogy szelfit készíthessen magáról a képnek háttal állva, nem Leonardo festményét nézve. De a múzeumok célja nem ez, hanem, hogy a szakma által elismert többi művész alkotását bemutathassa. Azért, mert a 90 százalék így viselkedik, attól még fontos a 10 százaléknak kiállítást rendezni!

De nem fogja zavarni, hogy csak elrohanhatnak az installációja mellett és mindenki a most elkészült Szent István-teremre lesz kíváncsi? Vagy abban bízik, hogy a Louvre fantomja, Belphegor a budai várpalotában is megjelenik és itt is lesújt azokra a kevély és narcisztikus hajlamú portrékészítőkre, akik a „kötelező fénykép” elkészítése miatt sietnek?

Én nem leszek itt. Egyáltalán nem fog zavarni, ha sietnek, de remélhetőleg nem fognak átrohanni az „én szobámon”. Amikor a római Vatikán Múzeumban voltam, ott az embereket például kötélkordon mögött terelgették jobbra-balra, be sem mehettek a kistermekbe megnézni a műalkotásokat. Sajnos ilyenné vált a mai felgyorsult, internet-központú világunk. Itt vannak például az online újságok. Nagyon fontos, hogy mi egy írás címe, mert a cikkeket már nem olvassa el a legtöbb ember. Ettől függetlenül engem nagyon sokszor zavar, hogy semmi köze a címnek ahhoz a cikkhez, ami rólam szól.

Havadtőy Sámuel kortárs művész installációja az újjászületett Szent István-terem mellett a Budavári Palotában 2021. augusztus 12-én.

Havadtőy Sámuel kortárs művész installációja az újjászületett Szent István-terem mellett a Budavári Palotában 2021. augusztus 12-én.

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Ez most is így lesz, valószínűleg.

(Nevet) Értem én, értem én. Ha a cikk címét nem az újságíró – aki dolgozott rajta – dönti el, hanem a szerkesztő, a rovatvezető, vagy a gazdaság igazgató, és akkor már nagy bajban vagyunk! De ilyen az élet most.

Pointilista festőnek tartják, de ami nekem szemet szúrt, hogy gyakran használ fel Disney-figurákat, így Dadobert bácsit, Goofyt és Mickey egeret is az alkotásainál. Ezt a sajátos pop art koncepcióját nem akarta ennél a megbízatásánál is megjeleníteni?

Pont ellenkezőleg! Amikor ez a megbízás jött, addigra én már megnyertem egy pályázatot, és Milánó külső parkjában, egy Monza nevű kisvárosban elkészítettem egy kültéri bronzemlékművet Ferenc pápának. Az is egy bronz ajtó, kereszttel. De előtte volt még egy kiállításom a Mudim Alapítványnál is. Mivel az olaszoknak nagyon fontos a kereszténység, a hit, így ott Jézus 14 stációját jelenítettem meg lomtalanításokon talált ajtók segítségével. Krisztus kálváriájának megidézésével arra a kérdésre kerestem a választ, hogy mi emberek, hogyan tudjuk feldolgozni a bennünket érő megpróbáltatásokat, hogyan tudunk együtt élni velük. Úgyhogy nagyon közel áll hozzám ez a téma, ezzel nem volt semmi probléma.

Azt nyilatkozta korábban, hogy ateista. Ehhez képest hogy tud azonosulni a keresztény ikonográfiához és továbbgondolni ennek a világvallásnak a félig-meddig dogmatikus elvek mentén működő művészetét?

Én nagyon szeretem a történelmet, és a történelemnek nagyon fontos része a hit és az egyház. Már többször mondtam az embereknek, hogy Szent István az intelmeit, Mózes pedig a Tízparancsolatot törvénykönyveknek szánta! Azt, hogy az évezredek alatt mi mivé változtattuk, az már egy másik dolog. Amikor a keresztény, vagy a zsidó hit megalakult, akkor a templom, a zsinagóga lett a bíróság, a pap volt a bíró, az esküdtszék pedig azok a hívők, akik bejöttek Isten házába és ítélkeztek a gyarlók fölött ezek a parancsolatok alapján. Ráadásul ezek a szabályok még mindig a mai törvényeinknek az alapját alkotják, úgyhogy ezzel nekem nem volt és nem is lehet semmilyen problémám.

A mostani műve egy apostoli keresztet formázó, egymás mögé és mellé elhelyezett 10 darab ajtóból álló installáció. A szándéka nekem egyértelmű. Az ember csak Szent István fiának, a trónörökös Imre hercegnek írt tíz intelmével ékesített, Jákob lajtorjáját, vagy a Kékszakállú herceg várát is jelképező kapukon átlépve juthat el Istenéhez és juthat be a Mennyek országába, jelesül a most rekonstruált terembe. Ez az én koncepcióm, de önt milyen motivációk irányították és hajtották?

HavadtőySámuel ForrasVarkapitanysag 0222

Fotó: Várkapitányság

Nekem István, a vezér, István, a király, később Szent István – a mi kultúránk talán legfontosabb személye – egy zseniális politikus volt. Most már ezt a szót használjuk, akkor még nem. Egy zseniális politikus volt, aki látta, hogy a magyar törzsek válaszút előtt állnak. Ő döntötte el, hogy asszimilálódnunk kell ahhoz, hogy ez a nép ne tűnjön el a süllyesztőbe. A kardinális kérdés itt az volt, hogy melyik egyház felé forduljunk. Az ő zsenialitásának köszönhető, hogy a helyes utat választotta, hiszen itt vagyunk ezer évvel később is, megmaradtunk nemzetként. Ezek az ajtók azt reprezentálják, hogy az ő segítségével tudtunk itt maradni, megmaradni, fennmaradni és ehhez szüksége volt az egyházra.

Ezek az ajtók akár jelképezhetik a hét magyar vezérnemzetséget és a három kabar törzset is?

Akár igen, hiszen Istvánnak kellett nemzetté alakítania a népet. Ugyanez történt 1948-ban Indiában, amikor a sok kis királyság egy állammá alakult és önkéntesen lemondtak az uralkodók a korábbi jogaikról, hogy egy nagy és erős állam lehessenek. Ez nem először fordult elő a világtörténelemben.

Az ajtók ultramarin kék színe a fennköltséget, az isteni színt reprezentálják?

Is, és Giottót is.

Giottót?

Igen, számomra Giotto di Bondone, a reneszánsz zseni – egy másik zseni a teremben –, amikor Padovában a templomot megfestette a padlótól a mennyezetig, akkor ott egy bizonyos kéket használt háttérnek, ami „vallásosság kék” is. Én annyira tisztelem és becsülöm őt, hogy miatta is vissza kellett nyúlnom az egyházhoz és az ő színét felhasználnom. Egyébként ez csak egy szimbolikus Giotto-kék, mert ő ásványi anyagokat is kevert a festékeibe, amelyeknek színe állandóan változott annak függvényében, hogy a Lapisba milyen más színeket kevert még. Az évszázadok alatt persze megfakultak freskói, de ez nem fog.

A csipke minden munkájában előfordul, de itt most olyan hangulatot kölcsönöz az alkotásának, mintha egy historizmusban született  muráliát, egy díszes sormintát látnék. Ez a textúra itt és most a „szittya magyarok” huncut kikacsintása, kötődési szándékának […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/jardasziget/2021/08/18/csak-szent-istvan-tiz-ajtajan-atlepve-lathatjuk-meg-a-budavari-mona-lisa-mosolyat/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

YouTube-diszkó, 37. hét: A leggonoszabb ördög Isten Instáján

YouTube-diszkó, 37. hét: A leggonoszabb ördög Isten Instáján

Tkyd, az egyik rangidős hamar rendet tesz a fejekben, és szükség is van rá, mert …