Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Magyarországon történetileg jóval nagyobb az állam szerepe a kultúrafinanszírozásban, mint a bolsevik uralom torzításait megszenvedő társadalomban vagy főleg Amerikában. Ezért az államnak el kell döntenie, melyik területre mekkora összeget szán – mondta Csák János kulturális miniszter a Kultúra.hu-nak adott nagyinterjúban.
Európában kiemelkedően sok állami forrást költünk a kultúrára. Csák János szerint ez helyes, hiszen rengeteg tehetséges, komoly képzelőerővel bíró ember tevékenykedik a területen. Azonban ezek a források szerinte kissé szétszaladtak. A pénzek külön alapokba kerültek, így nem rendelkeztek egységes áttekintéssel.
Első lépésben ezt kell áttekinthetővé tenni a kulturális szférában: mely terültre milyen források jutnak, és ezek hogyan oszlanak el. A széttagoltság miatt az eredmények összegzése, az utánmérés gyakran elmaradt. Pedig fontos látnunk, hogy az adott célokra fordított pénz hogyan hasznosul, egy-egy projekt hány látogatót vonz
– magyarázta.
Politikai mércére szükség van
A kulturális szolgáltatások megítélésénél a politikai mérce is szükséges, hiszen a demokráciában értékeket közvetítő pártok versengenek, és amikor megnyerik a választást, azon értékek érvényesítésére kapnak mandátumot – vélekedett Csák János, aki szerint ez a tágasabb kultúraértelmezés a mai kormányzat számára az Isten, haza, család. A politikának ki kell fejeznie az értékpreferenciáit, de emellett másnak is van létjogosultsága.
A finanszírozási rendszer átalakításáról korábban az Indexnek azt mondta, hogy újragondolják a művészeti területek közti felosztást. Most ott tartanak, hogy döntést kell hozniuk, hogy földrajzilag miként akarják elosztani a forrásokat – derül ki az interjúból.
Nyilván figyelembe kell vennünk, hogyan viszonyul egymáshoz a főváros és a vidék turizmusból származó bevétele. Ez befolyásolja a kulturális költéseket is, de hiszek abban, hogy van élet a metropoliszok pörgő életén túl is.
Az embereket kell meggyőzni
Az előadó-művészeti törvény újragondolásáról jelenleg a színházi szervezetekkel tárgyalnak – mondta el. „A kulturális minőség rangsorolása a szakmabeliek feladata, de a végső döntésekért a minisztérium és én személyesen vállalom a felelősséget.”
A mecenatúrára volt korábban egy korántsem hibátlan, de sokáig működő megoldása a színházi szcénának: a taotámogatás. „A személyi jövedelemadó Magyarországon 15 százalékra csökkent. Ugyanazokban a jövedelemkategóriákban Európa más részein 30-50 százalék az szja. Tehát az állam már allokált pénzt, csak nem címkézte fel.”
Hiszünk a szubszidiaritásban, döntsék el az állampolgárok, hogy mire költik a jövedelmüket. Ha megnézzük, hogy az szja-kulcs csökkentése mekkora összeget hagyott a háztartásoknál, kiderül, hogy ez egy óriási esély. Itt jön a szűken vett kulturális szféra lehetősége, hogy meg tudja-e győzni az embereket, hogy erre szánják a pénzt.
A lakosság hasonló nehézségekkel küzd, mint az állami intézmények. A gáz- és villanyárak emelkedése, az infláció sokakat hoz nehéz helyzetbe. Csák János úgy látja, hogy a háborús helyzet, a szankciók a veszélyek korát hozták el, ez az egész országnak nehézséget, remélhetőleg átmeneti nehézséget okoz, és folytatódhat a gyarapodás.
Eddig ha a kulturális intézmények szorult helyzetbe kerültek, hívták állam bácsit, aki – ha tehette – segített. Eljött az idő, hogy igyekezzenek megtalálni a potenciális fogyasztóikat
– fogalmazott a kulturális miniszter.
Hozzátette, beszélt a meghatározó állami kulturális forrásokat kezelő intézmények vezetőivel, és felajánlotta, hogy a hozzá beérkező, úgynevezett […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
