Aki próbálta már akár csak a saját családi fényképeit rendszerbe szedni, az tudja, mennyire időigényes és nagy precizitást igénylő vállalkozás ez. Az összepöndörödő negatívok, a széteső diák, a fotóalbumból kihulló képek egy idő után kezelhetetlenül önálló életre kelnek.
És ekkor még csak az analóg fényképeknél tartunk, a telefonunkon vagy felhőkben, fájlokban tárolt digitális képekről szót sem ejtettünk – ezek rendszerezése, mint tudjuk, semmivel sem könnyebb. Egyáltalán nem biztos, hogy megtaláljuk azt, amit keresünk, vagy hogy egy kis idő elteltével tudjuk, hol, mikor, kiről, milyen alkalomból készült a kép.
Cipősdobozba zárt idő
Most képzeljük el ugyanezt 64 ezer fotográfiával – ennyi képet adott át Korniss Péter a Szépművészeti Múzeum égisze alatt működő Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézetnek (KEMKI), ahol Archívum és Dokumentációs Központ (ADK), illetve Fotótár is működik. A munkáit is nagyon tudatosan felépítő Korniss Péter a képeit is akkurátus rendben tartja és tartotta, az archiválást már évtizedekkel korábban elkezdte, ami megkönnyíti a KEMKI munkáját is.

10
Az első lépés az analóg fényképezőgéppel készített fekete-fehér negatívok archiválása volt. Korniss ezeket nem filmtekercsekben, hanem hatkockánként felvágva, negatívtároló papírtasakokban kezdte rendszerezni. Ezeket a tasakokat beszámozta, illetve feljegyezte a negatívok készítésének dátumát, a felvételek helyét, témáját és a képeken szereplők nevét. Ezek a negatívtároló papírtasakok aztán százasával kerültek egy-egy régi, szintén megjelölt cipősdobozba.
A második fontos lépés az analóg anyag digitalizálása, majd az adatbázis-kezelő program kialakítása volt.
Így archiválta Korniss Péter a munkatársaival a pályáját meghatározó munkáit: a hagyományos paraszti világ képeit, 1967-től kezdődően Erdély, Magyarország, Moldva, Szlovákia és Szerbia eltűnő paraszti életformájának és kultúrájának fotóit; A vendégmunkás című sorozat képeit; a Magyarország témájú könyveinek képeit és a külföldi munkáit is. De az archívumot gyarapítják a Várfok Galériában Hosszú úton címmel megrendezett kiállításának képei is.
Közkinccsé tett életmű
A 2010-es évek második felében született meg az elhatározás, hogy ezt az addigra már több ezer felvételt tartalmazó adatbázist, valamit a hozzá tartozó analóg és digitális képarchívumot egy rangos intézményben helyezzék el, biztosítva a kutathatóságát, a szakszerű kezelését és bővítését. Így került aztán a Korniss Péter és a Szépművészeti Múzeum között 2020 decemberében létrejött ajándékozási szerződés alapján az archívum a múzeum tagintézményeként működő KEMKI Fotótárába. Korniss ezzel különleges, több mint hatvan év munkáját felölelő életművét tette közkinccsé.
A létrejött Korniss Péter Archívum legnagyobb jelentősége, hogy hitelesen megőrzi az utókor számára egy fokozatosan eltűnő világ sok apró részletét
– olvasható Huszár Orsolya tanulmányában. Ő írta meg a Korniss Péter Archívum kialakulásának és felépítésének – fentebb is olvasható – történetét abban a tanulmánykötetben, amely Egy archívum rétegzettsége. A Korniss Péter-életmű megközelítési lehetőségei címmel jelent meg a KEMKI jóvoltából. A Tóth Balázs Zoltán által szerkesztett kiadvány a 2022 őszén azonos címmel megrendezett konferencián elhangzott előadások bővített és szerkesztett szövegeit tartalmazza.

9
„Ásatás” az archívumban
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2025/04/05/korniss-peter-archivum-kemki-kutatas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!