Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A 2026-os Velencei Biennálé történetének egyik legsúlyosabb válsága rázta meg a művészeti világot alig négy nappal a szakmai napok előtt. Az öttagú nemzetközi zsűri – élén Solange Farkas elnökkel – bejelentette távozását, ami rövid időn belül további lépésekhez vezetett:
a május 9-re tervezett hivatalos megnyitóünnepség és a díjátadó ceremónia elmarad.
Pietrangelo Buttafuoco, az alapítvány elnöke a válsághelyzetben példátlan lépésre szánta el magát: a „Látogatók Oroszlánja” díj bevezetésével idén nem szakértői bizottság, hanem a közönség szavazatai döntenek a győztesekről – írja a La Repubblica.
A zsűri hadüzenete
A konfliktus április 23-án vált visszafordíthatatlanná, amikor a nemzetközi zsűri – akiket még a tavaly májusban idő előtt elhunyt neves kurátor, Koyo Kouoh választott ki – egy éles hangvételű nyilatkozatot tett közzé. Ez a testület szimbolikus jelentőségű volt, hiszen ez lett volna az első kizárólag nőkből álló zsűri a Biennálé történetében. A tagok (Solange Farkas, Zoe Butt, Elvira Dyangani Ose, Marta Kuzma és Giovanna Zapperi) azonban aktív állásfoglalást tettek. A testület közvetlenül a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) vádjaira alapozta döntését, amikor kijelentette:
Kizárják a díjakból és a különdíjakból azokat az országokat, amelyek vezetőit jelenleg a Nemzetközi Büntetőbíróság emberiség elleni bűncselekményekkel vádolja, nevezetesen Oroszországot és Izraelt.
Ez a „Biennálé-vétóként” emlegetett lépés azonnal politikai és jogi darázsfészekbe nyúlt. A döntés értelmében Oroszország és Izrael hiába állított volna ki világraszóló alkotásokat, a hivatalos elismerésekből elvi alapon zárták volna ki őket.
A válaszreakció azonban elsöprő erejű volt, miután Belu-Simion Fainaru izraeli szobrászművész azonnal jogi lépéseket helyezett kilátásba faji megkülönböztetésre hivatkozva. A La Repubblica által megszerzett belső jelentés szerint Debora Rossi, az alapítvány ügyvédje kíméletlen őszinteséggel szembesítette a zsűritagokat azzal, hogy a per nemcsak az intézményi költségvetést, hanem jelentős anyagi következményekkel járhat. A zsűri tájékoztatást kapott nemcsak a Biennálét érintő médiavisszhangról, hanem arról is, hogy
tagjai személyesen is ki vannak téve a kártérítési kötelezettség kockázatának, amely nemcsak a panaszost – azaz az izraeli művészt –, hanem az alapítványt is érintheti.
A diplomáciai bojkottot kemény hatósági fellépés követte. A Kulturális Minisztérium (Mic) ugyanis nem elégedett meg a távolmaradással, és ellenőröket küldött a Biennálé történelmi székhelyére, a Ca’ Giustinian palotába. A tisztviselők feladata a könyvelés átnézése mellett a politikai hátterű dokumentumok begyűjtése volt.
A nyomozók azt vizsgálták, hogy Oroszország valóban a nemzeti jelenlét részeként szerepel-e a hivatalos iratokban, és a Biennálé vezetése milyen „technikai és jogi segítséget nyújtott Moszkvának a pavilon újranyitásához”.
A botrányt a La Repubblica robbantotta ki, amikor közzétette azokat az e-maileket, amelyek bizonyítják: a Biennale vezetése aktív diplomáciai segítséget nyújtott orosz emisszáriusoknak. Nemcsak a pavilon technikai előkészületeiről volt szó, hanem arról is, hogy az alapítvány közreműködött az orosz művészek vízumainak beszerzésében, megkerülve a szigorúbb ellenőrzési protokollokat.
Buttafuoco azzal védekezik, hogy ő csupán a „művészet ENSZ-évé” akarja tenni a kiállítást, ahol minden nemzet jelen lehet, és az EU Alapjogi Chartájára hivatkozik, írja az Il Difforme. A politikai reakciók azonban erősek, az olasz lapok arról írnak, hogy a baloldali ellenzék szerint a kormány és az alapítvány vitája „óvodai szintű civakodás”, míg a kormányoldal szerint a Biennálé vezetése elárulta a nemzeti érdekeket és a nyugati szövetségi rendszert.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2026/05/02/velencei-biennale-botrany-olaszorszag-kepzomuveszet/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!