Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A bolondok napját évszázadok óta április 1-jén ünneplik, de az eredet mind a mai napig nem tisztázott. Az áprilisi bolondozás már-már hagyománnyá vált: megvicceljük egymást, álhíreket mondunk, ugratjuk egymást, rászedjük a másikat, majd jót derülünk rajta. A népszokás szerint ha valakit április elsején rászednek, áltatnak, szédítenek, kecsegtetnek, akkor a bolondját járatják vele, így ő lesz „április bolondja”.
Áprilisi hal vagy Hilaria
A History online történelmi portál összeállítása megemlíti: néhány történész szerint az április elsejei bolondozás egy kelta eredetű népszokás, míg mások szerint a bolondok napjának eredete 1582-re nyúlik vissza, amikor Franciaország a Julianus-naptárról áttért a Gergely-naptárra, miután a tridenti zsinat 1563-ban felszólította erre. Voltak jó páran, akik csak „késve értesültek” a változásról, miszerint az új év kezdete január 1-jére tolódott, így március utolsó hetétől folytatták az ünneplést. Ezért is váltak a viccek és álhírek célpontjává, és elkezdték őket „április bolondjának” hívni.
A korabeli csínytevések közé tartozott például, hogy papírhalat helyeztek a hátukra, és „poisson d’avril”-nak (magyarul áprilisi halként) hívták őket, ami állítólag egy fiatal, könnyen fogható halat és egyben egy hiszékeny embert is szimbolizál – írja a történelmi portál.
Megint más történészek a bolondok napját olyan fesztiválokkal kapcsolták össze, mint például a Hilaria (jelentése: vidám, örömteli), amelyet az ókori Rómában március 25-én, az áprilisi kalendáriumok előtti hetedik napon ünnepeltek a Cybele-kultusz (az istenek anyja) követői. Ünneplésének napja a tavaszi napéjegyenlőség után volt közvetlenül, vagyis akkor, amikor az évben először volt hosszabb a nappal az éjszakánál. A borongós tél elhalt, és egy jobb évszak első napja sok-sok vidámsággal telt. Ezen a napon mindenféle játék és szórakozás megengedett volt, talán a maszkabálok voltak a legkiemelkedőbbek közöttük. Mindenki álruhában járt és bárkit utánozhatott, akit szeretett.
A tavaszi napéjegyenlőség nem bolondság
Innen már tényleg csak egy kis lépés, hogy elhiggyük: a bolondok napja a tavaszi napéjegyenlőséghez, vagyis az északi féltekén a tavasz első napjához kötődött, amikor a természet megbolondította az embereket a változó, kiszámíthatatlan időjárással.
Ennek persze ellentmond, hogy a napéjegyenlőségek napjai sokkal kisebb szerepet játszanak a népi tradícióban. Ahogy a Magyarságkutató Intézet egy tavaly megjelent tanulmányában írja: a tavaszt köszöntő szokások sokkal inkább a nagyhét és húsvét ünnepeihez kötődnek, illetve Szent György napjához, mely egyszersmind ősi pásztorünnep volt, az állatok tavaszi kihajtásának napja.
A napéjegyenlőséghez kapcsolódó ünneplés hiányának egyik oka maga a húsvét, hiszen március 20–21. nagyböjt idejére esik. A balkáni országok többsége ezek mellett március 1-hez is kapcsol tavaszköszöntő szokásokat, így például ekkor ajándékozzák meg egymást az emberek piros és fehér fonálból készült karkötőkkel, fonalbabákkal. Azonban a fordulónap mégsem marad ünnep nélkül, amennyiben elfogadjuk, hogy a csillagászati fordulónapok ünneplése máig azok korábbi időpontjához igazodik: ha karácsony és Szent János napja a napfordulók ünnepei, a karácsonyt kilenc hónappal megelőzve, a tavaszi napéjegyenlőség régi, március 25-i napjára esik Krisztus fogantatásának napja. Ennek ünnepe az Annuntiatio Beatae Mariae Virginis, vagyis az angyali üdvözlet napja, magyar nevén Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Ez az ősi Mária-ünnep a VII. század óta ismert. Korai jelentőségét emelte az az elképzelés, hogy a világ teremtése, Krisztus fogantatása és kereszthalála is egyaránt erre a napra estek. Dionysius Exiguus a Krisztus megtestesüléséhez képest számított időszámítási rendszerében ezt a napot tette meg az év kezdetének, és sok országban az újkorig ekkor kezdődött az év.
Könnyű belátni tehát, hogy a bohémkodás nem a keresztény kultúrkör eme részéhez köthető.
Bolond angolok vagy skótok: mindenki
A bolondok napjának korai említései viszonylag zavarosak, és talán a Canterbury mesék szerzője, Geoffrey Chaucer volt az első, a XIV. század végén, amikor Az apácák papjának meséjében ezt írta.
Mely hónapban az Úr alkotta a
világot, embert – amidőn ama
március hónap eltelt és vele
harminckét nappal múlt már elseje
…
(Fodor András fordítása)
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2023/04/01/aprilis-elseje-bolondok-napja-kulturtortenet/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
