Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ahogy mi is beszámoltunk róla korábban, a Warner Brothers cégcsoport kénytelen volt elnézést kérni azért a kettős reklámért, amit a Barbie és az Oppenheimer film kapcsán űzött a vállalat. Ennek egyszerű oka, hogy Japánban nem nézték jó szemmel, ahogy viccesnek szánt, rózsaszín gombafelhőkkel poénkodtak az emberek a kettős premier- és marketingfogás hatására.
A felkelő nap országában Hirosima és Nagaszaki lebombázásakor több, mint százezer ember vesztette életét, ami a mai napig mély fájdalommal tölti el a nemzetet. Bár sokan nem emeletek szót a történtek ellen, lassan de biztosan kialakult egy ellenmozgalom a #NoBarbenheimer jelszó alatt.
Bár ez az esemény első sorban a marketingkampányok hozadéka, nem példa nélküli a filmvilágban, hogy egyes alkotóknak bocsánatot kellett kérniük azért, mert egy-egy művük fájdalmas sebeket tépett fel, vagy degradáló hatású volt embercsoportokra. Ebből szedtünk össze egy maréknyit most, természetesen a teljesség igénye nélkül.
Addig jó egy katasztrófa, amíg nem igazi
Elég nagy szórásban lehet találni Michael Bay filmeket a horrortól kezdve az akciófilmen át a dráma és fantasy műfajáig. A legtöbben inkább a kommersz siker példájaként hozzák fel Bay nevét, mégis olyan, vitathatatlan filmtörténeti alkotásokhoz köthető a rendező-producer, mint az Armageddon, a Transformers franchise, a Péntek 13, a Hang nélkül, vagy A szikla.
Bár akadtak olyan filmjei, amiket a kritikusok a földbe döngöltek, Michael Bayre nem jellemző, hogy ez igazán megtépázná őt. Karrierje során egyetlen egyszer kényszerült komoly bocsánatkérésre, és az is épp egy viszonylag frissebb filmjénél, a 2015-ös Project Almanac kapcsán történt.
Ahogy a The Spokesman-Review is megírta, annak idején, a filmben szerepelt egy két másodperces snitt, ami megtévesztésig hasonlított az 1994-es Fairchild Légvédelmi Bázis repülőszerencsétlenségére, amikor egy bombázó a díszbemutató közben a földbe csapódott. Bár a felvétel valójában nem ezt a pillanatot mutatta be, hanem egy 2009-es tokiói katasztrófát, a képi világ annyira hasonlított, hogy az akkori áldozatok hozzátartozói azonnal felszólaltak a film ellen.
Ez végül addig eszkalálódott, hogy ki kellett vágni a filmből ezt a pillanatot, valamint Michael Bay nyíltan elnézést kért:
Amikor a rendező bemutatta nekem a filmet, azt hittem, hogy ez a két másodperces jelenet is csupán vizuális effekt, mint a többi. Én a Platinum Dunes-nál hagyom, hogy a rendezők megvalósítsák saját ötleteiket, amivel hatalmas felelősséget adok a kezükbe. Nos, szörnyen rossz döntésnek bizonyult, hogy végül egy valós szerencsétlenségről készült képsor került felhasználásra egy VFX jelenet helyett, a családokra gyakorolt hatás mérlegelése nélkül.
A börtön
Van, amikor nem feltétlen az érzéketlenség, vagy a következetlenség veri ki a biztosítékot, hanem szimplán a szándékos dramaturgiai fogás. Ez történt a jól ismert Éjféli expressz című filmben is, amely Bill Hayes író 1977-es memoárja után készült. Az alkotás minden szinten hatásos lett, olyannyira, hogy hat darab Oscar-díjra is jelöltek, amelyek közül kettőt el is vitt. Az egyiket a legjobb adaptált forgatókönyvért, amelyet Oliver Stone készített.
Ahogy arról a The Guardian is beszámolt, közel harminc évvel később Stone elnézést kért a film miatt, mivel az nem csupán traumatikusan erősre sikeredett, de már-már valótlan brutalitással ábrázolta a török börtönök világát, és az ottani társadalmat, hogy erősebb filmes hatást eredményezzen.
Valóban túldramatizáltam a forgatókönyvet, de a török börtönök akkori helyzetére számos emberjogi szervezet is felfigyelt
– emelte ki Stone, aki a forgatókönyvet a szokásostól eltérően nem Hayes könyvének adaptálásával, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/cinematrix/2023/08/05/barbie-oppenheimer-barbenheimer-warner-bros/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
