Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ismét lecsapott a Bridgerton-effektus. A Netflix szériája műfajt teremtett, a történelmileg nem hiteles, harsány, ponyvaregényt idéző és több-kevesebb szórakoztatást nyújtó kosztümös másolatok csak úgy ostromolják a nézőket. Simán belefér ebbe az egyre nagyobb kalapba többek között A császárné, a Veszedelmes viszonyokon alapuló Csábítás, és most csatlakozott a sorhoz az Amadeus is. A SkyShowtime-on már teljes egészében streamelhető ötrészes minisorozat a lehető legbotrányosabb, legpolgárpukkasztóbb oldalát mutatja meg Wolfgang Amadeus Mozartnak, ám épp a túl sok szexizés és eltúlzott ízléstelenség lesz a veszte ennek a remake-nek.
Holott az alapanyag erős lenne, még 1898-ban mutatták be Moszkvában a Puskin tragédiája alapján írt egyfelvonásos operát, a Mozart és Salierit, melyből 1979-ben készített feldolgozást a színpadra Peter Shaffer író, és öt évvel később, 1984-ben vászonra tűzték az Amadeus című filmes átgondolást Milos Forman rendezésében. Ez utóbbiban F. Murray Abraham alakította az irigy olasz zeneszerzőt, Antonio Salierit, míg Tom Hulce bújt a bohém és szemtelenül fiatal Mozart parókája alá.
A karakterek már papíron egy csomó potenciált rejtenek magukban, és az az elgondolás, hogy remake-elik a 80-as évekbeli filmklasszikust, nem is lett volna ördögtől való ötlet. Öt órában sokkal jobban a mélyére lehet ásni egy ilyen intrikus összeesküvés-elméletnek, mint kettőben.
Csakhogy nagyon úgy néz ki, hogy az alkotókat inkább a politikai korrektség érdekelte, hogy egy modern, minden eddiginél felháborítóbb kosztümös sorozatot hozzanak nekünk. Így eshetett a választásuk a félig japán és amúgy A Fehér Lótuszban emlékezetes alakítást nyújtó Will Sharpe-ra, hogy Mozartot játssza, s a sokszínűség erőltetése vehette rá az alkotókat arra is, hogy a címszereplő szövegíróját, librettistáját, Lorenzo Da Pontét Enyi Okoronkwo hozza el nekünk. Aki itt egy fekete bőrű olasz, és hangsúlyoznám, hogy a 18. században járunk, Bécsben. Persze simán mondhatnánk, hogy a kívülállóságot igyekezett érzékeltetni a sorozat ezzel a húzással, de én személy szerint megkérdőjelezném, hogy az alkotói mondandó ennyire komplex lenne egy mai, a mainstreamet célzó sorozatíró fejében.
Akivel a legjobban kiszúrt a showrunner, Joe Barton (The Lazarus Project, Black Doves), az nyilvánvalóan a Salierit alakító Paul Bettany. Az 54 éves angol színészveterán egy kétdimenziós, önismétlő forgatókönyvből hozza ki a maximumot, ahogy karaktere egyszerre szenved az ihlethiánnyal, az állandóan ingó hitével és a szakmai féltékenységgel, ami eluralkodik felette attól a pillanattól, hogy Mozart beteszi a lábát Bécsbe, az […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!