Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Gyöngyösi Balázs író-újságíró mesekönyve, az Űrhajós leszek – Kapu Tibor, az én hősöm nem a hagyományos értelemben vett írói önkifejezésről szól. A legtöbb szerző elköveti azt a hibát, hogy valójában önmagát akarja szórakoztatni az írással, Gyöngyösi szerint tízből nyolc ember így vág bele a könyvírásba. Ő azonban a maradék kettőhöz sorolja magát, mert nem saját magának, hanem a gyerekeinek írta a történeteket. „Mint egy 8 éves lány és egy 6 éves kisfiú apukája, láttam magam előtt azt a felemelő pillanatot, amikor egy saját könyvből olvashatok nekik.”
Álomból valóság
Az Inda Press Kiadó gondozásában megjelent könyv nem elefántcsonttoronyban született, hiszen a szerző folyamatosan tesztelte a szöveget a gyermekein, és ha azt vette észre, hogy elkalandoznak, azonnal tudta, hogy a tónus túl „ismeretterjesztővé” vált. A szerzőt fűtötte egyfajta társadalmi misszió is a 2020-as évek óriási médiazajában, ahol a TikTok és az Instagram sikerei tűnnek az egyetlen követendő példának.
Kétségbeejtő, hogyha megnézzük akár a mai tinédzsereknek gyakran bántóan felszínes érdeklődését, vagy éppen azoknak a hiányát. Nem feltétlenül kell űrhajóssá válni ahhoz, hogy legyen egy konkrét példa, hogy egy álomból hogyan lehet cél, és a cél mögé hogyan kerülhet egy terv, és hogy hogyan lehet végső soron az álomból valóság.
Kapu Tibor története a szerző szerint azért is hiteles, mert mentes minden önteltségtől. Az űrhajós egy szabolcsi kistelepülésen, Nyírmadán nőtt fel, és bár hangsúlyos része a könyvnek a kiválasztás folyamata, ennél is fontosabb az odavezető út, hiszen ő egy „jó értelemben vett egyszerű srác, aki tényleg bármelyikünk lehetne”. A válogatás során szinte bénítólag hatott rá a kiváló versenytársak látványa, de Gyöngyösi Balázs szerint pont az alázata emelte ki a mezőnyből. „Éppen azért, hogy egy pillanatig sem volt elbizakodott, nem mondta azt, hogy nekem márpedig jár egy oda-vissza út a Nemzetközi Űrállomásra.”
Gyöngyösi párhuzamot vont Szoboszlai Dominikkal is, hangsúlyozva, hogy a magyar DNS-ből ki kell irtani a kishitűséget. „Megszoktuk, hogy a Szoboszlai-mezes gyerekek nem feltétlenül magyarok, Észak-Amerikától a Távol-Keletig Dominik a világ minden táján példakép.” Szerinte ugyanígy nagy dolog, hogy egy egyszerű szabolcsi gyerek nevét kimondják a Kennedy Űrközpontban, és ez a történet a leszámolás eszköze lehet azzal az érzéssel, hogy csak hátszéllel lehet érvényesülni.
Ha bármit szeretsz, érdekel, akkor csináld, és derüljön ki, hogy mennyire vagy jó benne. Ne az legyen, hogy egy nap majd keserűen emlékszel vissza: hú de kár, hogy nem mentem.
A végső üzenet pedig egyszerű és mindenki számára érvényes.
Menni kell a vágyaink után. Szerintem nagyon egyszerűen ezt az alaptételt teszi egészen plasztikussá Kapu Tibor útja.
A szerző és az űrhajós között már az első […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!