Világosan látják, hogy válsághelyzetben a kultúra az első olyan terület, ahol a kiadásokat, a költségvetési tehervállalásokat visszavágják, amellyel egyet is értenek.
Susszer Zoltán ezzel kapcsolatban az Indexnek nyilatkozva kiemelte, hogy az utóbbi évek nehézségei – Covid-járvány, ukrajnai háborús helyzet – is hozzájárultak ahhoz, hogy országos szintű problémát jelentsen a kultúra finanszírozása.
A kialakult helyzetben pedig egyre élesebb a verseny a kulturális intézmények és műfajok között.
A Budapest Jazz Club társtulajdonosa szerint
a kulturális intézményeknek ki kell lépniük a komfortzónából, és el kell gondolkozniuk azon, hogy milyen egyéb területeken tudják hasznosítani a rendelkezésükre álló infrastruktúrát.

A kéregetés nem célravezető
A BJC vezetője megjegyezte, hogy a jazz egy nyugati művészeti irányzat, és a „napnál is világosabb, hogy a magaskultúra ezen műfaja nem önfenntartó”. A jazz valamennyire támogatásra szorul, mivel nem képes önmagát eltartani.
Azt azonban a műfaj nevében is visszautasítja, hogy a pályázati kiírásoknál a Nemzeti Kulturális Alap (NKA)
a jazz és a népzene műfaját a könnyűzenei stílusba sorolja,
ám bízik abban, hogy a jövőben erősíteni tudják a műfaj érdekképviseletét. A „kéregetést″ – amelyre láttak már példát – nem tartják célravezetőnek, így elsősorban fejlesztésekkel és VIP kultúratámogtói jegyekkel erősítenék a bevételi forrásokat úgy, hogy cserébe pluszszolgáltatásokat nyújtsanak.
A jó szándék nem elég
Az idén 15 éves Budapest Jazz Club fenntartása, a jazzművészet működtetése egy nehéz, támogatásra szoruló feladat. Susszer Zoltán elmondta, hogy működésüket jelenleg nyolc bevételi forrásból fedezik, ennek egy körülbelül 10 százalékát a fővárostól – közszolgáltatási feladatok ellátásáért cserébe – kapott támogatás teszi ki.
A Fővárosi Önkormányzattal 2012-ben – a bérleti díj finanszírozása céljából – közszolgálati szerződést kötöttek. A budapesti városvezetés 2020-ban a Covid-járványra hivatkozva
a támogatási összeget kevesebb mint a harmadára csökkentette, miközben a bérleti díjak jelentősen megemelkedtek.
Susszer Zoltán szerint a fővárosnál felmerülő kommunikációs hiba vezetett ahhoz, hogy június végén lelakatolták a jazzklubbot. Mint mondta, ez senkinek az érdekét nem szolgálta, főként úgy, hogy korábban ígéretet kaptak az eredeti támogatási szint visszaállítására, ami nem történt meg.
A finanszírozási problémákat tavaly október óta folyamatosan jelezték a Fővárosi Önkormányzatnak, de a hivatalos levelekre nem kaptak visszajelzést. Hiába érezték a jó szándékot a vezetéstől, az ígéreteket nem követték gyakorlati lépések.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!