Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A tőzsde legyen veled!
A Pesti Polgári Kereskedelmi Testület a reformkor hajnalán döntötte el, hogy méltó székházat építtet magának az Auslade platz/Kirakodó tér, a mai Széchenyi tér déli oldalában. A terveket Hild József készítette. A kétemeletes, hat darab karcsú ion stílusú oszlop által tartott timpanonban végződő Kereskedők háza 1827 és 1830 között valósult meg.
Az árkádosított földszintű palotában nemcsak Nemzeti Kaszinó, a hasonló nevű kávéház és az első árutőzsdeként ismert Pesti Kereskedői Pitvar működött, hanem 1832-től 1836-ig itt élt gróf Széchenyi István is. A legnagyobb magyar a Dunára néző, első emeleti, szemöldökívekkel gazdagított ablakok mögötti egyik 250 négyzetméteres lakást bérelte. Érdekesség, hogy a Kereskedelmi Csarnok első emeleten működő Kaszinót
1842-ben felkereste a világhírű Hans Christian Andersen dán költő, a meseírás nagymestere is.
A nyugodt homlokzatú épületet 1851-ben vette meg a Pesti Lloyd Társulat. Amikor az áru- és értéktőzsdét elköltöztette innen a Lloyd a mai Apáczai Csere János utca 12. szám alatti Benkó Károly tervezte új, két sarokkupolában végződő, négyemeletes börzeépületbe, akkor a Hild tervezte épület földszintjét és az egykori gabonacsarnokot Koch szabómester, Eger Sámuel régiségkereskedése és Hüttl Tivadar császári és királyi udvari porcelángyárának mintaterme foglalta el. Az épület ekkortól lett különféle rendezvények, konferenciák és bálok központja, majd a két világháború közötti időszakban a Trieszti Általános Biztosító Társulat székháza.
Hild egyik legjobban sikerült, klasszicista stílusú alkotása Budapest ostroma során olyan súlyos sérüléseket szerzett, hogy sem a műemlékvédelem, sem a kiváló városépítész, Perczel Károly nem tudta megmenteni.
A műemléki védelem alatt álló Lloyd-palotát 1948-ban bontotta le az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium.
Ekkor lett az enyészeté a szomszédos, a Dorottya utcában hosszan elnyúló, szintén a trieszti Generali Biztosító birtokolta székház és az Eötvös térre néző, Ybl Miklós tervezte, Sárkány József építtette háromemeletes bérház is.
Drogban utaztak
A sokáig üres, játszótérként használt három foghíjra 1979. szeptember 16-án tették le az Atrium Hyatt Budapest szálloda alapkövét. Az építkezéshez a szocialista magyar állam nemcsak Ausztria 300 millió dolláros hitelkeretét használta fel, hanem Orbán-Schwarzkopf Balázs történész kutatásai szerint
a kolumbiai drogkartellek bevonásával az Egyesült Államokba és Kanadába irányuló illegális állami drogkereskedelemből befolyt jövedelmét is.
A külföldre csempészett kábítószer eleinte a tiszavasvári Alkaloidában előállított orvosi morfium, majd az 1970-es évek végétől az újpesti Chinoinban és a debreceni Biogalban gyártott szintetikus drogok (metakvalon, captagon és carbofuran) volt. A csempészés útján megkeresett dollármilliókat a párt (MSZMP) és a katonai titkosszolgálat (MNVK 2) ezeken a frissen felhúzott Duna-parti és balatoni szállodákban mosatta tisztára.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
