2025. február 7., péntekMa Tódor napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 407,00 Ft | USD: 392,00 Ft | CHF: 434,00 Ft
2025.02.07. Tódor Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 407,00 Ft | USD: 392,00 Ft | CHF: 434,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Az épület mozgott, a nyári forróságban egyes táblák berobbantak

Hirdetés

Az épület mozgott, a nyári forróságban egyes táblák berobbantak

Az elmúlt évtizedek mostohán bántak a fővárosi vasúti pályaudvarokkal és állomásokkal. A Déli pályaudvar modern életének rövid tündöklését a körülmények szerencsétlen összjátékából adódó hosszas agónia követte.

Anélkül, hogy célunk lenne újabb frontról támadást indítani a politikának, a közéletnek és a sajtónak napi szinten kitett hazai vasúti közlekedés ellen, foglalkoznunk kell azokkal a régóta ígért, számos tervezést megért, mégis teljesen elakadt nagyvárosi pályaudvari elképzelésekkel, amelyek megvalósulása esetén 

ma talán máshogy értékelnénk a vasút helyzetét.

Hirdetés

Déli pályaudvar

Déli pályaudvar

Fotó: Gulyás Attila

Az elmúlt pár évtizedben egyes megyeszékhelyek, vidéki települések állomásai kisebb-nagyobb mértékben megújultak, ugyanakkor ezek az átalakítások többnyire a városi kapcsolatok újragondolása, komolyabb távlatok nélkül mentek végbe. Emellett azonban több kiemelt vasúti csomópont – például Győr, Debrecen és Szolnok – és a főváros nagypályaudvarai végletesen lepusztultak. Az Építészfórum a sorozatában Kelenföld esetével már foglalkozott, most a talán legbizonytalanabb sorsú Déli pályaudvar történetét elevenítjük fel.

Amikor az 1836. évi XXV. törvénycikk rendelkezett a vasút hazai kiépítésének szabályozásáról, elsőként a Pest-Budát Béccsel összekötendő vonal kijelöléséről, az akkori lobbi a Duna bal partján vezetendő nyomvonalat preferálta. Ennek eredményeként 

az 1846-ban megnyílt első hazai vasútvonal Pestet és Vácot kötötte össze a Pozsonyon át Bécsbe tartó folytatás reményében.

A vonalak telepítését elsősorban a teherszállítás igénye határozta meg, ezért fontos szerepe volt a mezőgazdasági termények szállítását szolgáló alföldi és erdélyi vonalnak, valamint a világpiac felé történő nyitáshoz egy tengerparti kapcsolat megteremtésének. Az első elképzelések szerint ezt szolgálta volna a Déli Vaspálya Társaság Buda–Kanizsa–Fiume vonala, amelynek első szakasza 1861-re épült meg, ekkor azonban a tengeri kikötő megközelítésére már más nyomvonalra tettek javaslatot.

Déli indóház a favázas csarnokkal a Márvány utcai hídról nézve, 1906

Déli indóház a favázas csarnokkal a Márvány utcai hídról nézve, 1906

Fotó: Széman György / Fortepan

A Balaton déli partját is érintő – ahhoz eleinte vészesen közelítő, a vízügyi adottságokkal nem számoló – vonalszakasz megépülésével egy időben adták át annak budai végállomását, a Carl von Etzel osztrák vasútmérnök tervezte indóházat. Az akkor még igen alacsony beépítettségi szintű, jellemzően kiskertekkel vagy szőlőkkel tarkított, mai krisztinavárosi térségbe megérkező vasút jó közlekedési kapcsolatot tudott biztosítani Buda már meglévő részeivel és a Várral, amelyhez 

meglehetősen közel sikerült vezetni a vaspályákat.

A nem sokkal korábban megépült Lánchíd és Alagút révén pedig Pestet is ki tudta szolgálni. Voltak olyan elképzelések, amelyek szerint a vasúti létesítményt, főleg a gabonaszállítás érdekében, a Dunához egészen közel, akár a Lánchíd tövéig elhozták volna, mások a polgárváros mellé helyezték volna. Végül a Vérmező mellé telepített változatot fogadták el, igaz, ehhez alagutat kellett fúrni a Kis-Gellért-hegy alatt.

Négy vágány

Az indóház két oldalsó szárnyát fából készült csarnokszerkezettel kötötték össze, hasonlóan a vonal több állomásépületéhez, mint például Székesfehérváron vagy Nagykanizsán. Az épület kényelmesnek, korszerű kialakításúnak számított, egyik szárnyában az indulási oldallal, középpontjában a tágabb pénztárcsarnokkal, amelyet az I., II., és III. osztályú utasok várótermei vettek körül, a másik szárnyban pedig az érkezés tereivel. Az utasforgalom növekedésével a századfordulón már bővítésre volt szükség, ekkor a Vérmező felőli oldalon egy új jegyváltó-előcsarnok létesült, amelynek terveit a társaság építésze, Gustav Posel készítette el.

Kilátás a Várból a Krisztinavárosra. Előtérben a Palota út és a Tábor utca házai, jobbra a Vérmező, felette a Déli pályaudvar. Balra a kép közepén a Karácsonyi palota látszik, 1905

Kilátás a Várból a Krisztinavárosra. Előtérben a Palota út és a Tábor utca házai, jobbra a Vérmező, felette a Déli pályaudvar. Balra a kép közepén a Karácsonyi palota látszik, 1905

Fotó: Széman György / Fortepan

Noha a Déli indóház funkcionálisan fejpályaudvarként szolgált, maga az épület sajátos kialakításával mindkét irányba engedte a benne átfutó négy vágány áthaladást. Dél felől érkeztek és arra indultak a szerelvények, de a mozdonyok észak felé kihúzva, az épület előterében álló magas támfal – amely nagyjából a mai süllyesztett tér ívét követte – előtti fordítókorongon váltottak menetirányt. A teherforgalmat a Mészáros utcában levő vágányok szolgálták ki, amelyekhez raktárépületek is kerültek, mindezek ma rendező-pályaudvarként szolgálnak. A környék a századfordulón különböző nagy területigényű intézményekkel, valamint egyre több lakóházzal kezdett beépülni, új budai központ rajzolódott ki a vasút körül.

Vonattal a Balatonra

A Balaton-menti fürdőélet 19. századi kialakulásában nagy szerepe volt az ott végigfutó, a fővárossal összeköttetést jelentő vasútvonalnak. Ahogy arról a Siófok főterét bemutató cikkünkben is írtunk, a Balaton népszerűsége az 1920-as években, a tengerparti üdülőhelyek elvesztésével került új megvilágításba, amelyhez már komplex szolgáltatások kialakítására volt szükség. A fővárosból és az ország nagyvárosaiból úgynevezett filléres vonatokat indítottak a Balatonhoz, ahol közvetlen hajókapcsolat is várta a pihenni vágyókat a vasúti és a hajózási menetrend összehangolásával.

A Déli Vasút utódjaként 1932-ig, a MÁV-ba való beolvadásig működő Duna-Száva-Adria Vasút (DSA) társaság kifejezetten saját igényeire, kiemelten a Déliből induló balatoni forgalomra fejleszttette ki motorvonatát a Ganzzal, amelynek megmentendő utolsó darabja a meg nem valósult Közlekedési Múzeum egyik kiemelt látványossága lett volna.

A Déli pályaudvar létjogosultságát és elhelyezését azonban már az 1930-as években elkezdték megkérdőjelezni. Vágó József, aki az évtized folyamán 45 hatalmas tablón rajzolta meg a gyökeres átalakításokat szorgalmazó, főleg a közlekedésen és a nagy tereken alapuló, korszerűnek gondolt Budapest-elképzeléseit, a Nyugati és a Déli pályaudvar szerepét is újragondolta. Ahogy azt Pesti Monika az Építészfórumon korábban bemutatta, Vágó az akkori állomásépületet megszüntette volna, majd a vágányokat az Alagút utcáig visszahúzva a teherpályaudvar helyén alakította volna ki pályaudvart, amely a szintén újonnan létesítendő Róma térre nézett volna

Ezzel jelentős területeket lehetett volna bevonni a város életébe, és a »kettészakított városrész« két oldala között újra kiépülhettek volna a kapcsolatok. »Az építendő pályaudvar ne legyen nagy, de minden ízében legmodernebb, kényelmesebb, elegáns pályaudvar« – írta Vágó. Az új Déli pályaudvar szerinte a külföldről érkezők számára is a legszebb fogadtatást tudná biztosítani a Gellért-hegy és a Tabán látványával, majd az Alagúton át a Duna-partra érnének át, ahonnan gyönyörű kilátás fogadná őket.

A Vágó-féle terveken a felvételi épület oldalhomlokzatán Utazzunk a Balatonra felirat olvasható.

A Déli pályaudvar lerombolt épülete az Alkotás utca felől nézve, 1945

A Déli pályaudvar lerombolt épülete az Alkotás utca felől nézve, 1945

Fotó: Fortepan

Kétségtelen, hogy a Déli pályaudvar létesítményei a második háború előestéjére már erőteljesen elhasználódtak, de mind a személy-, mind a teherforgalmat még ki tudták szolgálni. A főváros 1945-ös ostroma és a bombázások során a pályaudvar és az összes vasúti létesítmény nagyon jelentős károkat szenvedett, a tél végére nem maradt ép vágány és szinte egyetlen ép vasúti jármű sem a pályaudvar területén.

A háború végeztével nagy lendülettel kezdődött el a helyreállítás,

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/jardasziget/2025/01/19/deli-palyaudvar-budapest-vasut-jardasziget/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Balla Liza friss fiatal testével úgysem veheted fel a versenyt

Úgy döntöttél, megkéred a férjedet, Barnabást, a jelentékeny nőgyógyászt, hogy pakoljon be, és menjen el …