Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Tóth Krisztina egy évvel ezelőtti megnyitó beszéde a behúzott nyakakról szólt, Boldizsár Ildikó idén, folytatva a sort, a hüvelyujjról beszélt, pontosabban arról: mire való a hüvelykujj.
Mire való a hüvelykujj?
Boldizsár Ildikó szerint „az sem kizárt, hogy az emberiség jövője azon is múlik, mire használjuk manapság a hüvelykujjunkat. Hüvelykujjunk segítségével tudunk például fúrni, faragni, masszírozni, hangszereken játszani, tollat és ceruzát fogni, evőpálcikával vagy evőeszközzel enni, harisnyát felhúzni, kabátot begombolni, nyakkendőt megkötni. Ezzel nyomunk rá arra a mindennapjainkat túlságosan is meghatározó kicsi, kék emotikonra, amely – mit ad isten – épp egy fölfelé fordított hüvelykujjat ábrázol. Meditáláskor vagy imádkozáskor malaszemeket vagy rózsafüzért pergetünk vele” – fogalmazott, hozzátéve:
Nélküle nem tudnánk fogselymet használni, nem tudnánk becsomagolni, kicsomagolni, s nem tudnánk fóliázni sem. Ez utóbbi különösen fontossá vált az utóbbi hónapokban Magyarországon. Jogerőre emelkedett egy törvény, amely bizonyos tartalmú könyvek lefóliázására kötelezte a könyvkereskedőket, és ezzel egy időben már röppent is az első súlyos pénzbüntetés. Ezúton is szeretném megköszönni a magyar könyvkiadók és könyvterjesztők felé áramló nemzetközi együttérzést és részvétnyilvánítást az üggyel kapcsolatban.
Saját maguk akarnak dönteni
Mint mondta, épp Indonéziában járt azokban a napokban, és szokásához híven minden városban fölkeresett egy könyvesboltot. Meglepődött, amikor belépett az elsőbe: „Az összes könyv lefóliázva sorakozott a polcokon. Nocsak, nocsak, töprengtem, ilyen sok lenne errefelé az »öncélú szexualitást ábrázoló mű«? Hamar kiderült azonban, hogy nem erről van szó: Indonéziában – Európa számos országához hasonlóan – az olvasóktól féltik a könyveket.
Nálunk ez pont fordítva történik: a könyvektől féltik az olvasókat, különösen a fiatalokat. Miért nem a háborúktól, az éhezéstől, a mélyszegénységtől, az iskolai bántalmazástól, a családon belüli erőszaktól, a környezeti szennyeződésektől, az egyre gyakoribb fiatalkori mentális problémáktól vagy az élhető jövő hiányától?
– mondta a József Attila-díjas írónő.
10
Boldizsár Ildikó arról is beszélt, hogy munkájából adódóan sok fiatallal találkozik nap mint nap. „Sokfélék, akár a virágok. Van közöttük ilyen is, meg olyan is: szomorú és vidám, kíváncsi és fásult, komoly és komolytalan, aktív és passzív, de egyvalamiben mégis megegyeznek.
Saját maguk akarnak dönteni az életük felől. Maguk akarják eldönteni, mit egyenek, hogyan öltözködjenek, hol éljenek, mit csináljanak és mit olvassanak. Ahhoz, hogy valaki felnőtté váljon, meg kell tanulnia dönteni, választani, mert csak így tudja kidolgozni saját, egyéni mintázatait. Mintha épp ennek lehetőségét vennénk el tőlük, amikor nem bízunk meg bennük, nem engedjük, hogy – többek között – a könyvek segítségével alkossanak meg egy komplex világképet, s így álljanak önmaguk mellé.
Könyvek tengerén
Díszvendégként idén Hollandia mutatkozik be a fesztiválon. Az utóbbi évekre jellemző, hogy közép-európai viszonylatban is […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
