Az első magyar pilótanőnek nem volt választása

Élt egyszer egy hölgy, akit úgy hívtak, hogy Steinschneider Lilly: ő volt az első magyar pilótanő. Ha valaki még nem hallotta volna a nevét, ne magát okolja. Nálunk nem neveztek el róla utcát úgy, mint Bécsújhelyen.

Szóval az első magyar nőt, aki repülővizsgát tett, Steinschneider-Wenckheim Helene Ilka néven anyakönyvezték, és 1891-től 1975-ig élt, gyakorlatilag a kortársunk volt. Lehetett volna interjút, riportot vagy dokumentumfilmet készíteni róla, vele, de ilyen sose készült. Talán azért, mert ezt már ő sem akarta volna, úgy tűnt el az élete végén, ahogy egyszer csak a repülésből is kiszorult: kiszorította őt a történelem és a saját családja.

Kalandok az első világháborúban 

Ezért különösen érdekes a Csók, Lilly című kötet, amely emléket állít az úttörőként és pilótaként is bátor ifjú hölgynek, miközben belehelyezi őt a történelembe, az első világháború megpróbáltatásaiba, a barátnőkből pedig élő szövetet, kapcsolati hálót rajzol köré.

Madarász Éva Gardedám nélkül sorozatának Veronika kisasszony (2025) című első kötetében bukkannak fel először a Kern-lányok, valamit a nevelőnőjük, Veronika, akik már akkor sem maradnak a polgári élet keretei között. A négyes aztán a Csók, Lilly című második kötetben kiegészül egy valós történelmi alakkal, Lillyvel, és nem árulunk el nagy titkot, ha elmondjuk: a merész és bátor lányok az abbáziai nyomozás után újabb kalandok elé néznek.

ami jó alkalmat teremt arra, hogy a lányok megmutassák, helyén van a szívük, olyannyira, hogy akár a társadalmi elvárásokkal is szembemennek.

Közben pedig kibontakozik Steinschneider Lilly élete és nem mindennapi pályafutása. Lilly jómódú nagypolgári családban született, és már egészen fiatal korában kiderült a motorsport és az autók iránt rajongása. A regényben is úgy találkozunk vele először, hogy majdnem elüti az automobiljával az egyik Kern-lányt, Hannát. Ebből aztán életre szóló barátság és egy levélfolyam születik: a regény címe is ezért lett Csók, Lilliy, mert ez áll a levelek alján.

Égszínkék és citromsárga

Milyen történet is állhatna példaként a mai fiatal lányok előtt, mint Steinschneider Lillyé, aki nem adta fel az álmát. Ahogy azt a kor más kiemelkedő nőalakjainál is megfigyelhettük, a csillaga minden nehézség és akadály ellenére egy darabig emelkedik. Igaz, Bécsújhelyig kellett mennie érte, de 1912-ben sikeres aviátorvizsgát tett, és ezzel a világ első tíz pilótanője közé került.

 a nagyváradi repülőnapon – nem mellesleg ekkor szerettek egymásba Lányi Antallal, a nap másik ünnepelt pilótájával –, majd Budapesten egy gyorsasági versenyt is megnyert. Ragyogó pilótakarrier előtt állt, amikor kitört az első világháború: Lányi Antal szolgálatra vezényelték, berepülő pilóta lett. És bár Lilly is a fronton szerette volna tudását a haza szolgálatába állítani, édesapja ezt már nem engedte.

Hogyan alakult ezután az élete, családi boldogság várt-e rá, és egyáltalán, túlélheti-e a szerelem a világégést? A regény 1918-ig követi a történetet – hogyan lehetne mindezt jobban, kézzelfoghatóbban, érzékletesebben bemutatni, mint a lányok gyűrűjében, az igaz barátság tükrében? És közben érzékeljük a fejlődést, a kor technikai vívmányait, bepillantást nyerhetünk a repülés hőskorába is. És élvezhetjük a miliőt, ahogy katonazene hangja szűrődik be a cukrászdába, ahol csipkekesztyűs hölgyek ülnek a márványasztaloknál, és még nem sejtik, hogy ez a világ hamarosan végleg elsüllyed.

Az égszínkék borítójú, citromsárga élfestéssel megjelent könyvet látva úgy érezheti az ember, mintha egy darab égboltot tartana a kezében.

Madarász Éva: Csók, Lilly
Manó Könyvek Kiadó, 2026
288 oldal

(Borítókép: Németh Kata / Index) 

<a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2026/07/08/madarasz-eva-csok-lilly-az-elso-magyar-pilotano-regeny/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!