Az egyik leghíresebb magyar, aki a legmostohább körülmények között is öltönyt és mellényt viselt

„Bartókról rengeteg csodálatos fotó készült. Nagyon jó fotóarc volt – ezt a következtetést azokból a képekből vonom le, amelyek róla készültek. Próbáltam hozzáöltözni, mert bárhol gyűjtött, bármilyen mostoha körülmények között Erdélytől Törökországon át egészen az arab vidékekig, mindig elegánsan öltözött, öltönyt, mellényt viselt” – mondta a BMC-ben a Bartók Béla képeiből nyílt kiállítás megnyitóján Káel Csaba, a MÜPA vezérigazgatója.

A fotókiállítás ugyanakkor azt próbálja megmutatni, hogy mindeközben mi járt Bartók Béla fejében, milyen problémákkal küzdött, illetve a fesztiválnak azt az üzenetét is hordozza, hogy Bartók legyen itt velünk a 21. században. „Továbbra is mesélje el azokat a dolgokat, amelyek fontosak a számára, adja tovább, hogy közvetíteni tudjuk a közönségnek – erről szól ez a kiállítás, ami azt is megmutatja, Bartók mennyire sokoldalú volt. A művészeti ágak közül minden érdekelte a képzőművészettel, a Nyolcakkal való kapcsolata közismert.”

Káel Csaba szerint

Bartók tulajdonképpen egy új inerciarendszert hozott létre kora zenéjében, hiszen ő és társai indították el azt a nagy hullámot, amelynek során bevezették ezt a csodálatos dolgot, amit népzenének, néptáncnak nevezünk, az úgynevezett magas művészet legmagasabb köreibe. Ezzel példát mutattak, hiszen itt hever a lábunk előtt Magyarországon, Közép-Európában számos olyan érték, amit folyamatosan ki kell bányásznunk, mert ha nem tesszük, akkor annyi föld rakódik rá, hogy egyszer csak eltűnik. És ha kibányásztuk, akkor a saját korunk gondolataival, saját egyéniségünkkel újra kell fogalmazni és megmutatni, mint kortárs művészetet, hiszen ez a gyökérzet szervesen itt él bennünk is

– mondta a fesztivált rendező MÜPA vezérigazgatója, kiemelve Bartók művészi alázatát és erkölcsi tartását is, amiről ma keveset beszélünk, pedig példaként kellene állítani.

Káel Csaba

Fotó: Mudra László

Zenék a húsvéti ünnep vonzásában 

A Bartók Tavasz idei programkínálata mintegy két hétre a kultúra fővárosává teszi Budapestet. A programokról a teljesség igénye nélkül: a barokk zene szerelmesei a műfaj olyan kiemelkedő előadóinak tolmácsolásában hallhatják Vivaldi Il Tamerlano (más néven: Bajazet) című operáját, mint az utóbbi évek egyik legkeresettebb szopránja, Julija Lezsnyeva, valamint a Les Accents együttes, míg Bach János-passióját a világhírű English Baroque Soloists (Angol Barokk Szólisták) és a Monteverdi Choir (Monteverdi Kórus) hozza el a Bartók Tavaszra.

Sir John Eliot Gardiner, a barokk és klasszikus zene úttörő alakja szintén fellép a fesztiválon. A többszörös Grammy-díjas karmester, a brit zenei élet meghatározó személyisége a 2024-ben általa alapított The Constellation Choir & Orchestra (CCO) élén érkezik Budapestre. Műsorukon Bach húsvét második napjára komponált két kantátája, valamint a bachi egyházzenei életműben kivételes helyet elfoglaló, nagyszabású Húsvéti oratórium szerepel.

Sebestyén Márta és Andrejszki Judit Hangos húsvét napján… című közös estje a húsvéthoz kötődő hagyományvilág rendkívüli gazdagságát tárja fel, míg az ünnep alkalmából ismét láthatjuk a Magyar Állami Népi Együttes Kivirágzott keresztfája című előadását.

Tánc az élet

A táncművészet rajongóinak nagy örömére 15 év után újra láthatjuk Magyarországon a kortárs táncszínház egyik legjelentősebb és legismertebb társulatát. A Tanztheater Wuppertal legendás alapítója, Pina Bausch egyik ikonikus művével, az emberi kapcsolatok és érzelmek komplexitását középpontba állító Vollmonddal költözik be három estére a Müpába.

A Székesfehérvári Balett Színház Tisztaszoba című előadása nem konkrét térként, hanem metaforaként gondol a címben megjelölt helyiségre: 

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2026/01/29/bartok-tavasz-mupa-fesztival-kael-csaba/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!