Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ennek a cikknek az LGT dala simán lehetne a mottója:
S a Gyáli úton állt egy csukott bútorszállító,
És ott volt huszonháromban az első stúdió.
És műsor gyanánt akkoriban az is megfelelelt,
Ha Marcal János segédtiszt egy nótát énekelt.
A rádiózás akkoriban igyekezett megfelelni az alapvető szakmai elvárásoknak: informált, tájékoztatott, szórakoztatott, nevelt, okatatott, műveltetett. De ne szaladjunk ennyire előre.
- Mert most akkor hogyan is vagyunk ezzel a 100. születésnappal?
- Hány év az a száz év?
A válasz az 1920-as években, valamint az azt megelőző évtizedekben rejlik.
Közeli születésnapok
A Magyar Rádió megszületése alaposan előkészített technikai, technológiai folyamat eredménye. Erről szól a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum YouTube-csatornáján ingyenenes megtekinthető, narrációval ellátott dokumentumfilm, amely a századik születésnapját ünneplő Magyar Rádió első aranykorának történetét mutatja be.
A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum történelmi visszatekintése igyekezett az archívum legmélyéről minden, a hazai rádiózással kapcsolatos filmanyagot előbányászni, így az összeállításban ritkán vagy soha nem láttott snittek és részletek is helyet kaptak.
De hogy válaszoljunk is a kérdésre, hogy akkor mennyire pontos ez a száz éves születésnap, a figyelmet mindjárt egy kettős ünnepre kell ráirányítani. Ebben Kurutz Márton lesz a segítségünkre, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum szenior kutatója, akitől megtudjuk, hogy
- a Magyar Rádió 1925. december 1-én kezdte állandó műsorsugárzását, de
- a Magyar Rádió hivatalosan csak egy hónappal később, 1926. január 1-én alakult meg, viszont
- A Magyar Rádó mint cég alapítását és az első műsor sugárzását számos kísérlet és próbálkozás előzte meg.
Vagyis százéves magyar rádiózás gazdag előtörténettel rendelkezik, és a sikersztori egy sokkal korábbi világszenzációval kezdődik: Puskás Tivadar Telefonhírmondójával, amely a maga nemében, vagyis a műsorszóró vállalkozások közül a világon először Budapesten indult meg, 1893. február 15-én. Ez a berendezés ugyan még messze állt a rádiózástól, hiszen napi programját csak a telefonelőfizetők élvezhették, ám a szolgáltatás nagyon is komoly volt:
mai értelemben vett műsort közvetített, egész nap híreket és gazdasági információkat közölt.
A mintegy száz munkatársat foglalkoztató vállalkozás hamarosan a modern hírszolgálat egyik fontos intézménye lett, választékát kulturális, művészeti és zenei műsorokkal is bővítette. Kurutz Mártontól azt is megtudjuk, hogy annak ellenére, hogy ez a cég a rádió megalakulása után lényegében nem fejlődött tovább, a dróton közvetített műsorszórás elve meglepően sokáig életben maradt Magyarországon, a zártláncú vezetékes rádiót többek között kórházak és börtönök is használták. Ekkor már régen nem Telefonhírmondónak hívták. Neve a céggel együtt száz éve beolvadt a Rádióba, és „Magyar Telefonhírmondó és Rádió RT.” néven együtt kezdték meg pályafutásukat, amely a magyar médiatörténet első sikersztorija.
Rádióval a cenzúra ellen
A Magyar Rádió létrejöttét a történelmi események is siettették. Az elvesztett első világháború, valamint az azt követő drámai békeszerződés sokkja. Az ország vezetése óriási lehetőséget érzett és látott ebben, látva a külföldön egyre több helyen megszületett rádióállomásokat. A trianoni békediktátomot követően kezdetben megoldhatatlan problémának tűnt az elszakított magyarság kulturális egységének megtartása, amit az ekkor létrejött utódállamok igyekeztek minden módon meggátolni.
A magyar híradások, könyvek és filmjek tömegét és sokaságát tiltotta ki ekkoriban országából a román, a csehszlovák és a jugoszláv cenzúra, mondvacsinált ürügyekre hivatkozva,
így friss magyarnyelvű hírek, olvasnivaló és moziélmény nélkül maradt a trianoni magyarság. Fontos volt tehát minél előbb megtalálni annak lehetőségét, hogy a magyar szó határok nélkül juthasson el mindenkihez a Kárpát-medencében, és erre a célra a rádió tökéletesen megfelelt.
Az új médium hihetetlen gyors fejlődésnek indult, próbasugárzásai már 1923-ban megkezdődtek, mégpedig azzal a távíróantennával, amelyet még az első világháború elején emeltek a Csepel-szigeten. Ennek teljesítménye azonban csak arra volt elegendő, hogy az első technikai teszteket elvégezhessék, azt is leginkább a fővárosban és annak környékén, hiszen a rádióhullámok messzebbre nem jutottak el.
A célul kitűzött feladat hármas volt:
- minél előbb fejleszteni a sugárzási teljesítményt,
- bővíteni a stúdiókapacitást,
- létrehozni azt a hírszolgálati központot, ahol ez a munka hatékonyan és magas színvonalon elvégezhető.
A komplex tervezést és beruházást a Magyar Távirati Iroda vezette, amely ernyőként felügyelte „társvállalatait”, a Magyar Rádiót és a Magyar Film Irodát, melynek feladata a hírszolgálat álló- és mozgóképi tartalomelőállítása és forgalmazása volt. A magyar médiatörténet első nagy lépése volt ez, melyben tíz év alatt azokat az alapokat rakták le, amelyeken lényegében ma is dolgozik a hazai média.
Baráti, szakmai segítség
A rádió első lépéseit nagy lelkesedéssel dokumentáló, egy évvel idősebb „társvállalat”, a Magyar Film Iroda 1924 elején indult híradósorozatában mindig látványos híranyagot hozott a semmiből induló rádiós fejlesztésekről.
- Ott volt az első, 20 kW-os lakihegyi antenna építkezésénél,
- és 1928 májusi avatásán is, amikor az új, 150 méteres acéloszlopok közé kifeszített acélhuzal már külföldre is képes volt eljuttatni a budapesti stúdió hangjait.
Ez akkor még a Telefonhírmondó régi budapesti, Rákóczi úti stúdiója volt, szemben az Urániával, azonban már javában épült a
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2025/11/29/magyar-radio-szaz-ev-nemzeti-filmintezet-filmarchivum-filmhirado/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!