Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A történetmesélés ősi műfaj, a legszórakoztatóbb elfoglaltság, önmagunkról és a világról való legjobb tapasztalás, tudásátadás. Ha kellőképpen érdekes, meghökkentő és az életünkre reflektáló sztorikat látunk, hallunk, akkor szinte megunhatatlan.
Rényi Ádám mesélőkedve évek óta töretlen, egyedi hangulatú novelláiból eddig három kötet jelent meg, és már a második színházi előadás született. Ám míg eddig valahogy mindig az írások meghökkentő volta ragadta meg az ember figyelmét, a Kapuzárási pánik című produkcióban sokkal inkább az dominál, hol élünk, kik vagyunk, milyenek a kapcsolataink. Persze ezekben a történetekben is vannak csavarok, váratlan fordulatok, de az inkább már csak hab a tortán, ahhoz képest, hogy milyen pontos tükröt tart elénk a szerző.
Templom, könyvesbolt, szálloda
Számos művész, alkotó utasítja vissza, ha a közönség politikai áthallást vél felfedezni a művében – Rényi Ádám novellaszínházát ez a veszély nem fenyegeti:
itt nincs közéleti áthallás, ez maga a közélet.
Vannak olyan történetek, ahol csak úgy röpködnek az összetéveszthetetlenül egy irányba mutató kifejezése: az üzletember a Karmelitában tárgyal, a Félixben ebédel, közbeszerzésekről beszél. Az államtitkár pedig, amikor arra akarja rávenni a Kossuth-díjjal már eléggé megpuhított írót, hogy írja át a Bibliát, hátha úgy jobban passzol majd a kormány kereszténység-felfogásához, ezt találja mondani: Mert hol találkozhatnak az emberek a Bibliával? A templomokba, a könyvesboltokban és a szállodákba. „Mindhárom helyen jól állunk” – teszi hozzá elgondolkodva.
A közönség pedig, amely addig is vette és értékelte a poénokat, a bemutatón ekkor már nyílt színi tapsban tört ki.
Bár ezeket az utalásokat is pontosan értjük, a történetek második szintje közelebb visz a mindennapjainkhoz, társas kapcsolatainkhoz, de még mindig erősen beszüremkedik a magyar valóság. Olvasókörökbe szerveződünk, hátha úgy majd többször látjuk egymást, és a vacsora utáni beszélgetésben eltűnnek a társadalmi különbségek is, de nem tudjuk átlépni a saját árnyékunkat. Csípőműtétre utaznánk – végre! –, de belekerülünk a MÁV nevű pokol bugyraiba, ahonnan egykönnyen nincs szabadulás, és az úti célunkhoz sem jutunk el, természetesen. Megjelennek a pályaelhagyó orvosok, és egy pár, amely lakást szeretne, de ezt csak olyan áron tudja elérni, hogy…, de ez már tényleg maradjon meglepetés.
Céges karácsony
Az előadás harmadik rétege a párkapcsolatok szintje, és mondanunk sem kell, hogy ennek is inkább a fonákságait látjuk. Próbálunk a Tinderen ismerkedni, de kiderül, hogy a harmincas hegedűművész ÉS crossfit edző, aki Samantha Fox egy régi poszterével regisztrált, valójában egy ötven felé közeledő megbízott raktárvezető-helyettes, a wakeboardozó aranyifjú pedig egy hatvanas horgász (az nincs is olyan messze a wakeboardtól).
De ha már van párunk, akkor is bekavarhat a virtuális világ, akkor is előfordulhat, hogy nem tudjuk, ki kicsoda, illetve ki kivel csal meg kit. Szintén ide sorolható az a történet, amelyben egy életközepi válsággal küzdő férj különös bejelentést tesz a feleségének, de kiderül az is, hogy az özvegység nem is olyan rossz opció, sőt.
Így jutunk el végül a negyedik, legbelső réteghez: saját magunkhoz, és néha elég egy céges karácsony, vagy inkább úgy fogalmaznánk, hogy néha szükség van valami apró löketre, hogy elinduljunk az önismeret útján. A történet főhőse saját magát húzza a munkahelyi ünnepi ajándékozáskor, és a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2024/12/03/renyi-adam-kapuzarasi-panik-6szin-novellaszinhaz-lengyel-andor/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!