2020. november 1., vasárnapMa Farkas napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 367,00 Ft | USD: 315,00 Ft | CHF: 343,00 Ft
2020.11.01. Farkas Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 367,00 Ft | USD: 315,00 Ft | CHF: 343,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Ascher Tamás: Végtelenül ötletesen harcolnak a színművészetis lázadók

Ascher Tamás: Végtelenül ötletesen harcolnak a színművészetis lázadók

Sokan mondják azt, hogy az új kancellár kinevezésével a Színház- és Filmművészeti Egyetemre megérkezett a tüzérség. Mi a véleménye erről, valamint Szarka Gábor ezredesről, aki eredeti végzettsége szerint gépesített lövész?

Egyrészt miniszterelnökünknek van ez a katonaság-mániája, szilárd bizalma a parancs-kiadásban, parancs-teljesítésben…; eleve rokonszenvez egy magas rangú katonával, még ha az már állományon kívüli is. Másrészt ez a pasas komoly szakembernek tűnik, jóval fajsúlyosabbnak, mint a szintén frissen odavezényelt két rektorhelyettes. De Szarka Gábor személyes kvalitásai lehetnek bár elsőrangúak, a helyzet, amelyet véd és képvisel, elfogadhatatlan – az ő feladata pedig erővel, ravaszsággal, korrumpálással, bármilyen eszközzel elfogadtatni azt. Nem tudom, képes lesz-e találni tolerálható megoldást. 

Értelmezze nekünk a kialakult helyzetet! Meg lehetett volna előzni az SZFE szemünk előtt zajló élődrámáját?

A tanárok, az oktatók mindvégig azon dolgoztak, hogy a fenntartónak, a felsőoktatás irányítóinak meggyőző érveket szolgáltassanak arról, hogy velünk lehet beszélni; s hogy a vádak, amiket ellenünk megfogalmaztak, irigységből, gonoszságból és karriervágyból születtek. Gyenge minőségből, gyengébb eresztésű ellenfrontról. Vidnyánszky Attilát ebbe nem értem bele, ő mindig is igazi színházi minőséget képviselt, bár a személy maga mindemellett pszichológiai rejtély. Őszintén nem értem, miért hagyott ki minden olyan alkalmat, amikor valóban értelmesen lehetett volna beszélni, négy- vagy sokszemközt. 

Kiket vagy mit nevez gyengébb minőségűnek?

A Magyar Teátrumi Társaságot. Azokat, akiket maga köré gyűjtött, és ahonnan folyvást intrikák, vagy nyílt levelekben megfogalmazott alaptalan vádak érkeznek. Az elmúlt hónapokban az egyetemen létrejött egy munkacsoport, mások mellett Novák Eszter és Németh Gábor a legfontosabb tagjai. Minden vádra érdemben és adatokkal feleltek, minden támadást visszavertek. Mindez senkit nem érdekelt. A túloldalon mindebből soha semmit nem hallottak meg. Vagyis ez a szemünk előtt zajló dráma nem arról szól, hogy velünk valóban tárgyalni vagy vitatkozni akarnának, hanem arról, hogy van egy cél, egy  propaganda-feladat, amit teljesíteni kell, mindegy, hogy a másik mit mond. Ezért cáfolható minden olyan kijelentés, hogy mi nem voltunk nyitottak a párbeszédre. Ők azok, akik csak akkor akartak egyeztetni, „közösen gondolkodni” (Vidnyánszky szép szavát idézve), amikor már minden eldőlt. De az nem egyeztetés, hogy „Itt a parancs, hajtsd végre”!

Az új egyetemi kuratórium létrejötte előtt volt érdemi párbeszéd?

A minisztérium felkérte az SZFE vezetését, állítson össze egy névsort, kiket ajánlana a kuratóriumba. Ugyancsak hivatalos kérés volt megírni egy új, az előzőnél kompaktabb Szervezeti és Működési Rendet, mondván, ez lesz az alapja a kuratóriummal való egyeztetésnek, hogy a felek megtalálják az ideális kompromisszumot. Csúfosan nem ez történt: névsorunkra egyetlen szót sem vesztegettek, az SZMR-ünket el sem olvasták, a saját, előre megírt változatukat vágták hozzánk, nulla kompromisszum… Pedig az SZFE ezt a felkérést komolyan vette, minden javaslat hosszas, demokratikus vita, majd szavazás által méretett meg. A szenátus felelősségi körök szerint ajánlott tagokat. Ajánlottunk világhírű, nagy művészt, aki képviselni tudja a művészképzés egészét, jelentős életművű színházi és filmes művészeket, szakembereket és olyan személyt is, akinek gazdasági kompetenciája van. Igyekeztünk, hogy e kiváló emberekkel lefedjük oktatásunk különböző kategóriáit.

CIM20191112010

Fotó: Czimbal Gyula / MTI

A Fidesz-közeliség a lényeg

A kuratórium jelenlegi tagjai lefedik ezeket a „részlegeket”?

Nehéz pontos választ adni. Az látszik, hogy a hivatal válogatásának első szempontja a lojalitás volt; a rezsim emberének kell lenni, az a tagság igazi kritériuma.

Ezek alapján miben látja az átstrukturálás célját?

Abban, hogy az egyetem ne állami vezetésű, hanem elsősorban Fidesz-közeli legyen. Egy esetleges kormányváltás esetén egy más felsőoktatás-irányítás netán mást képviselne, mint a mostani, így ez afféle bebetonozás. Szó van uniós pénzekről, melyek így biztosabban becsatornázhatók lesznek a saját berkekbe… Valójában nem tudom, nem is jár rá az agyam.
A rendszer lényege a Fidesz-közeliség és a lojalitás, amelyben minden kézi vezérléssel irányítható. Sajnos a Marton- és a Gothár-ügy a teátrumi társaságosoknak kézenfekvő alkalmat adott arra, hogy morális vádakkal illessék az egyetemet, és sikerült jól összekeverni őket (mert ezek ugye nem egyetemi ügyek). De a szorgos sajtómunkás mindig talál egy-két vérig sértett volt növendéket, aki hajlandó előállni valami rémtörténettel. Sikerült rossz hírét kelteni az elmúlt években az egyetemnek, ez azért jelentős részben a kormányközeli bulvár fáradtságot nem ismerő szorgalmának eredménye, elismerésem.

Az egyetem változásának szükségességét sürgetők azt is mondják, hogy az SZFE-n ideológiai képzés folyt. Miközben az egyetemen 1989 óta nincs ideológiai oktatás. Magának még kötelező volt?

Én még tanultam marxizmus-leninizmust, politikai gazdaságtant. Természetesen egyik fülünkön be, másikon ki. Teljesen hatástalan volt, derék emberek tartották pedig, jelentős olvasottsággal… Nem kellett nekünk. Fütyültünk rá. 

Sokszínűség, keresztény értékrend és Alföldi Róbert

Az új kuratóriumi tagok viszont most szeretnék hangsúlyosabbá tenni a keresztény értékrendet az egyetemi oktatásban.

A keresztény kultúra az európai művészet megkerülhetetlen és fontos gyökere. Kihagyhatatlan kultúrhistóriai elem. Novák Eszter egy interjúban részletezte a napokban, hogy a rendezőknél, színészeknél a Biblia a tanrend fontos része. Selmeczi György óráin – aki a zenés színészek, rendezők és dramaturgok képzésének egyik felelőse – első éves anyag a Biblia-feldolgozás, a  hallgatók bibliai passzusokkal dolgoznak. És természetesen a folklór is az oktatás fontos része. Ha valaki valóban kíváncsi volna rá és végignézné a tanmenetet, akkor mindezt tudná.

Valamire mégiscsak alapozzák kijelentéseiket…

Bírálóink olvastak néhány interjút vagy Facebook-posztot. Van a közismert szerző a szépemlékű Magyar Időkből, aki életében egyszer megnézett valamit Alföldi Róberttől. Történetesen éppen egy erősen vitatható ízlésű bábelőadást – egyikünk sem csupa remekművet alkot. De szerzőnk ebből az egyetlen élményből extrapolálja vízióját a teljes jelenidejű magyar színházi kultúra nemzetrontó voltáról, no meg abból, hogy hány helytelennek ítélt mondatot tud aláhúzni piros ceruzával bármiféle nyilatkozatból vagy facebookos megszólalásból. És erre nem csak kijelentéseket lehet alapozni, hanem egész kulturális területek átszervezését – ahogy Csurka István szerette volna. Még a fogalomkészlet is azonos.

Vidnyánszky Attila Mandinernek adott nyilatkozata azért árnyalja azt, amit mond: „akkor lesz sokkal színesebb az oktatás, ha abban sokféle gondolat, hit, metodika és világnézet helyet kap”. Maga szerint?

Mindenféle világnézet és hit jelen van az alkotásokban, melyekkel műelemzés közben foglalkozunk, de nem oktatunk, nem is oktrojálunk semmiféle világnézetet, sem ideológiát – miért lenne kevésbé kontraproduktív, mint a politikai gazdaságtan idejében volt? Nincs az egyetemünkön vallásoktatás sem, de természetes közegünk Aiszkhülosztól Schillerig, a passióktól Tolsztojig, Claudelig a világ drámairodalmának számtalan műve, amely a hitről, az Istennel való viaskodásról vagy megbékélésről szól. De nem lehet idegen Shakespeare szellemisége sem, aki Szerb Antal szerint „nagymértékben közömbös maradt a vallás igazságaival szemben. Azok közé tartozott talán, akik elsőnek tekintettek úgy szét ezen a világon, mint végérvényes életszínpadukon, amely után nincs többé folytatás.” És hozzáteszi, a drámaköltő műveiben is megvolt a rémület, Rabelais és Brueghel rémülete, amint szétnéz a transzcendens  értelmét elvesztett világban. Mindezeket az életműveket átélve és megértve, miért is kéne valamelyiket egyedül érvényesnek oktatni, mikor a műveket a különböző világfelfogások személyes intenzitása, kimeríthetetlen sokfélesége hatja át, és mind okulásunkra szolgál? 

D CIM20191112002

Fotó: Czimbal Gyula / MTI

Fél évszázad nyitottság

Sok támadás érte az egyetemet, amiért zárt rendszerként működik. Valóban zárt a rendszer?

Lehangoló és végül is méltatlan, ahogy sorjáznak a kérdések, melyeket egy erre szakosodott embercsoport szorgalmasan épít, rakosgat rágalmakból, hiedelmekből, sérelmekből alakítva  vádakká. Bizonyos értelemben zárt rendszer az egyetem, mert a filmes, színházi-és bábos szakma kicsi, az emberek jobbára ismerik egymás teljesítményét, bizonyos szakmai minimumok az elvárás részei. Az is igaz, hogy egy-egy színházi csapat, amelyik éppen művészileg domináns, vagy a közönség körében épp divatos, több oktatóval van jelen: volt, mikor a Madách Színházra illett ez a vád, volt, mikor a Vígszínház dominált, kétségtelen, e pillanatban a Katona ez a színház. De mégis, kellő súllyal vannak jelen más esztétikák is, innovatív új színek: vannak közöttük évek óta sikeres pedagógiát építők, és egészen frissek. Egyébként gyakran érkeznek rövidebb időre oktatók, próbaképpen; egyesek bennmaradnak és […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2020/10/05/ascher_tamas_interju_szfe_vidnyanszky_lazadok_szineszek/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Pécsi Ildikó nincs jó állapotban, aggódik érte a családja

Pécsi Ildikó nincs jó állapotban, aggódik érte a családja

Rendkívül aggódik a családja a Kossuth-díjjal is elismert Pécsi Ildikó életéért. A nyolcvanéves színésznő hónapok …