A Magyar Nemzeti Galéria szakemberei igazán részletgazdag tárlatot készítettek, hogy bemutassák a plakátművészet és a szecesszió összefüggéseit, utóbbi térhódítását az első világháború előtt. A kiállításon az Osztrák–Magyar Monarchia idejének egyik legdinamikusabban fejlődő időszakában járunk, ahogy a XIX. század végén és a XX. század elején a gazdaság, a technológia előrehaladása, a társadalom fokozatos átalakulása és a polgári életforma kialakulása reményteli, sikeres jövőképet fest az emberek számára.
Ez azonban felülíródik, amikor az első világháború kirobban, és a plakátművészetet a korábbi funkciójával szemben új célokra kezdik használni.
A hat szekcióra bontott kiállítás két fő célja közül az egyik, hogy a plakáton mint kommunikációs médiumon keresztül mutassa be a szecesszió térhódítását, fejlődését és azt, hogy miként hatott a jelenléte a társadalomra. A tárlat másik célja, hogy korképet adjon a látogatónak, aminek segítségével megérthetjük, milyen társadalmi és gazdasági változásokon ment át akkor az ország, illetve megismerhetjük a századforduló sikereit és bukásait.
A mi művészetünk
A kiállítás hat témaköre – haladási sorrendben – igazán immerzív módon próbálja megragadni a látogató figyelmét. Az első teremben magával a szecesszióval mint művészettel ismerkedhetünk meg. Ahogy Katona Anikó, a kiállítás kurátora a megnyitón elmondta, szerették volna megmutatni a szecesszió azon sajátosságát, hogy szemben a róla alkotott képpel, ellentétes megközelítések és látásmódok is remekül megférnek benne egymás mellett.

A második teremben a szecesszió magyar vonatkozásai kerültek terítékre. A XIX. század vége felé komoly viták folytak egy valóban hazai irányzat kialakításáról, az idegen hatásokon való túllépésről. A kor művészeinek egy része
a szecessziós iparművészetben és grafikában látta meg ezt a stílust, ami egyszerre lehetett modern és nemzeti.
A tárlat ezután elmerül a szecesszió hétköznapokra gyakorolt hatásában, ahogy a lakásokba és a mindennapokba egyre jobban beépült bútorok és eszközök formájában. A tárlat készítői külön kiemelték a Zsolnay alkotásokat, illetve azt, hogy már a szabadidős tevékenységekkel is komoly összefüggésbe került a szecesszió. A fürdők egyre könnyebben elérhető kikapcsolódássá váltak, az állatkert is közkedvelt úti cél lett, miközben az egészség és a higiénia is nagyobb szerepet kapott – ezeknek reklámozásában a szecessziós plakátok kulcsfontosságú alkotássá váltak.

29
A polgári életforma elterjedésével azonban a szórakozásnak és az éjszakai, illetve társasági életnek is jelentős szerepe lett. A mozgókép kinőtte magát a cirkuszi látványosság szerepéből, filmszínházak nyíltak, de a plakátokon eleinte még csupán magukat a mozikat reklámozták az új művészeti ág bevezetéseként. Jelentős volt a kávéházi kultúra is, ami a társasági összejöveteleken túl a tájékozódás központja is lett.
A nőiség
A kiállítás szervezői külön termet szenteltek a szecesszió nőalakjainak, hiszen a reklámok terén mind a férfiakat, mind a nőket célzó hirdetéseken többségében hölgyek szerepeltek. Ezeken a plakátokon mindig a célnak megfelelő formában tűnt fel a nőalak, így ha a divat- és üzletházakat akarták népszerűsíteni, ahová a hölgyek jártak, akkor elegáns, magabiztos nőket láthatunk, akik egyfajta szerepmodellként is szolgálhattak.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2025/04/03/szecesszio-magyar-nemzeti-galeria-budavari-palota-kiallitas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!