A Corvin mozi június 27-én, pontosan Bud Spencer halálának tizedik évfordulóján indította el Bud Spencer sorozatát: hat film hétvégenként a Korda teremben, az ország egyik legnagyobb vásznán. Az utolsó előadás a Nincs kettő négy nélkül lesz majd augusztus 9-én, és aki a mostani hétvégén akar még jegyet venni a vetítésre, az már gyakorlatilag elkésett, ugyanis a négyszázhatvan helyből négyszáznegyvenhét már elkelt cikkünk írásakor.
Önnek melyik a kedvenc Bud Spencer és Terence Hill filmje?
Ugyanez a film lényegében ingyen is elérhető, mivel ugyanazon a napon, ugyanazzal a magyar szinkronnal adják majd az RTL Három csatornáján. Persze nem csak azon a napon láthatjuk a tévében Bud Spencer és Terence Hill valamelyik klasszikusát, hanem szinte bármelyik napon.
Harminckét vetítés tizenhárom nap alatt
Július 30. és augusztus 11. között harminckét alkalommal kerül vagy került képernyőre Bud Spencer-film a magyar televíziókban. Nyolc csatorna osztozik ezen a harminckét adáson: az RTL, az RTL Három, a Film+, a Mozi+, a Film Mánia, a Moziverzum, az AMC és a Duna TV.
A Bunyó karácsonyig – a páros utolsó közös filmje – öt alkalommal kerül műsorra tíz nap alatt, két csatornán, a nyár közepén. A Piedone, a zsaru háromszor. Az Én a vízilovakkal vagyok szintén háromszor, három különböző csatornán. Magára augusztus 9-re, a Corvin telt házas vetítésének napjára öt tévés Bud Spencer-vetítés jut, köztük a már említett Nincs kettő négy nélkül.
Vagyis nem az a kérdés, hogy hol lehet Bud Spencert nézni. Hanem hogy negyvenkét évvel a bemutató után miért akarjuk még mindig nézni a legendás párost. Na meg az, hogy hogyan lehet, hogy a TikTok néhány másodperces videóihoz szokott fiatalabb korosztály pont ugyanúgy értékeli ezeket a filmeket, ahogy a még mindig a nyomtatott sajtóól tájékozódó idősebb generáció is.

Az arab világ és a Dallas
Ahhoz, hogy megértsük, miként lehetséges, hogy generációktól függetlenül szeretünk egy filmet, Zsolt Péter médiaszociológus, fogyasztás- és divatszociológus szerint érdemes egy pillanatra távolabb lépni Bud Spencer és Terence Hill filmjeitől. Vegyük inkább példának a Dallast.
Az arab világban azért szerették nézni, mert lám, milyen gonosz Jockey Ewing, és mennyire megérdemli a sorsát, hogy folyton vergődik. Európában és Amerikában azért, mert megmutatta, hogyan kell viselkedni az üzleti életben, ha érvényesülni akarunk. Ugyanaz a sorozat, két ellentétes tanulság.
Amikor egy film sikeres lesz, annak általában az az oka, hogy az emberek különböző módon értelmezik az üzenetét. Vagyis többrétegű recepciója van
– mondta a szociológus. Ez magyarázza szerinte, hogy a rajongás átfut négy generáción úgy, hogy közben azoknak a médiafogyasztása semmiben nem hasonlít egymásra.
„A kis öcsinek lehet, hogy a pofon, a bunyó tetszik benne, nekünk lehet, hogy a párbeszédek tetszenek, a nagypapának meg az, hogy milyen a viszony Terence Hill és Bud Spencer között” – sorolta. Hogy tényleg így van-e, arról a szakértő szerint nincs adat, mert recepciókutatás a témában nem készült.
Ezt akár újságíróként maga is megteheti, hogy megkérdezi a különböző generációkat, hogy »te mit szeretsz ebben« – és akkor már egy kis kutatást is végzett
– jegyezte meg a szakértő.
Ha pedig már ő ezt szóba hozta, meginvitálnánk olvasóinkat egy kis kutatásra. A felmérés teljesen anonim, csak a korosztályra vagyunk kíváncsiak és arra, hogy miért szereti (vagy miért nem szereti) Bud Spencer és Terence Hill filmjeit. Az eredményeket egy későbbi cikkünkben részletesen elemezzük. Ha szívesen csatlakozna ITT tudja kitölteni a rendkívül rövid (két kérdéses) kérdőívünket.

Ha szegény az eklézsia
Természetesen a különböző rétegek, recepcióktól még nem lesz önmagában jó és sikeres egy film. Szükség van egy esztétikai rétegre is.
Ezek valahol klasszikus mesék, mert a gonoszok nemcsak gonoszok, hanem pancserek is, azon milyen jó nevetni. Milyen jó, hogy mindig győznek azok, akik jók, de nem szentek, hanem a kisstílű haszonszerzés vonzza őket
– sorolja Zsolt Péter a Bud Spencer és Terence Hill-filmek előnyeit, amelyhez hozzátartozik a páros dinamikája is: „Spencernek mindig terhes Hill, a kicsi viszont mindig túljár a nagy eszén, és mindig eléri, hogy összefogjanak”.
Emellett van egyfajta divatja is ezeknek a filmeknek. Zsolt Péter szerint ugyanis a divat nem mindig kulturális mélységekből jön, hanem néha egyszerűen átadódik. Egy generáció úgy beszél róla a következőnek, hogy „közben fülig ér a szája”, ha pedig a tévében megy valamelyik film, akkor az idősebb nem kapcsol el, így a fiatal is bevonódik. És mint láttuk, elég sokszor megy a televízióban, így elég nagy az esélye annak, hogy ez megtörténik.
Hogy miért adják elég sokszor, arra van gazdasági válasz.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2026/08/01/bud-spencer-terence-hill-rajongas-mozi-film-tv-televizio/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!