Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Vajon milyen lesz Taylor Swift tizenöt év múlva, már a pop új nagyasszonyaként? Ezt a kérdést tette fel magának David Lowery, író-rendező, amikor elkészítette új filmjét, az Amazon videótékájára is felkerült Mother Maryt. A készítő bevallottan hatalmas ‘swiftie”, aki a világ leggazdagabb női előadójának koncertfilmjéből, a Reputation Stadium Tourból inspirálódott, konkrétan három számot is górcső alá vettek belőle, darabokra szedték ezeket, és azon agyaltak, mennyibe kerülne nekik, ha egy fiktív sztoriban hasonló vágóképeket szeretnének mutogatni.
A Mother Mary pikantériáját erősíti, hogy az Anne Hathaway által játszott világhírű énekesnő a történet szerint a visszatérésére készül, súlyos színpadi balesetét követően. Igen ám, de a pop ikonikus alakjának nem csupán minden tehetségére, higgadtságára és profizmusára van szüksége, hanem egy olyan ruhára is, ami hozzájárul a nagy comebackhez. Ebben pedig csak a ruhatervező, és nem mellesleg Mother Mary exe, Sam Anselm (Michaela Coel) tud segíteni, aki jó ideje nem látta az általa gyűlölt sztárocskát, és ha a tervezőt kérdezzük, ő jobb szerette volna, ha a dolog így is marad.
Ami a színészi játékokat illeti, Michaela Coel ügyesen hozza az álnok kígyót, akinek mindig van egy fájdalmas helyre szúró, valamelyest jogos beszólása. Míg Anne Hathaway talán pályája csúcsán van abból a tekintetből, hogy Mother Maryből a főszereplő milyen szinten képes kihozni a fenséges, megközelíthetetlen, már-már földöntúli jelenést. Nyilván a készítők is rájátszanak, vizuálisan is megtámogatják Anne Hathaway ragyogását, ám ahhoz, hogy a színésznő mindenki fölé emelkedjen, jóval kevesebb CGI-ra van szükség, mint akkor kellett volna, ha bárki mást castingolnak Mother Marynek.
A dialógusok maróak, és filozofikusak is, amikor a volt szerető részéről elhangzik az a gondolat, hogy neki ruhatervezőként tudnia kell arról, hogy a művésznő milyen sebeit kell elrejtenie az épp általa megálmodni készült ruhakölteménnyel, azt akkora falatnyi párbeszédbe csomagolták az írók, hogy néző legyen a talpán, akinek nem akad a torkán. Talán még megrázóbb az a snitt, amikor Hathaway karaktere mindenféle zenei aláfestés, díszlet vagy csinnadrattás körítés nélkül táncolja végig a fő produkcióját. Hidegrázós pillanatok, de közel sem a legfurcsábbak az A24 újdonságában.
Merthogy, valamikor a játékidő felénél olyan spirituális kanyart tesz a cselekmény, amire kevesen számítanak. Igaz, David Lowery már a The Green Knight című fantasyval egy olyan irodalmi feldolgozást hozott nekünk, amely nehezen megemészthető, jelen esetben azonban a Mother Mary a legfurcsább és legszexibb thrillerekre jellemző irányt veszi a második felében. A trauma, amelyen a két főszereplő osztozik, testet ölt, szellemként, démonként, visszamaradt rossz érzésként kísérti meg Maryt és bujkál benne sokáig. A feloldozást jobb nem lelőni, de a Mother Mary egyik bizarr fordulata, hogy a Taylor Swift-fanok mellett még az Ördögűző-filmek rajongói is megtalálhatják a számításukat, ha leülnek ez elé a weird dráma elé.
Sűrűn elhangzó kritika, hogy miután a filmipar túlhasználta a meztelenkedős és szexjeleneteket, mostanra ott tartunk, hogy a fiatalabb közönség már nem is kíváncsi a pucérkodásra. Márpedig meg lehet találni a 18+-os jelenetek helyét, és el lehet ezeket is helyezni ízlésesen egy-egy művészfilmben. Ezt megteszi a Mother Mary is, amelyben Anne Hathaway anyaszült meztelenül viaskodik a saját démonjaival, s ahogy a színésznő kipattan a kádból, és végigterül a földön, abba tényleg annyi erotika és újfent fenségesség szorult, amennyit ritkán lát az ember a képernyőn.
Anne Hathaway hiába tért vissza Az ördög Pradát visel 2-ben, idén eddig a legnagyobb dívát mégis a Mother Maryben hozza, amelyről simán elképzelhetőnek tartom, hogy egyesek azt mondják majd, hogy nézhetetlen, túl fura, túl öncélú. Pedig mindössze egy megosztó dráma, amely némi nyitottságot és elvont gondolkozásra való hajlamot megkövetel a nézőjétől. És az már tényleg csak a hab a tortán, hogy a koncertfelvételek, a zenei betétek, éneklős jelenetek sem csak töltelékként vannak jelen, hanem megidézik Taylor Swiftet és talán még Beyoncét is úgy, hogy megnyaljuk utánuk mind a tíz ujjunkat. Csak ne […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!