2026. július 16., csütörtökMa Valter napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 359,00 Ft | USD: 314,00 Ft | CHF: 388,00 Ft
2026.07.16. Valter Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 359,00 Ft | USD: 314,00 Ft | CHF: 388,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Angyalföldön van egy pizzéria, ahol a vendég lemegy spárgába, és legendás a rakott krumpli

Angyalföldön van egy pizzéria, ahol a vendég lemegy spárgába, és legendás a rakott krumpli

Pierre Angyalföldön betért a Voilá pizzériába, ami valami más is. A rakott krumpli olyan ott, ami már most legendás, semmi trükk, csak az, amilyennek lennie kell.

Nincs bennem retró hajlam, bár azért, ha a valamikori Angyalföld ma már teljesen felismerhetetlen utcáit járom, bekúszik a dallam: járom az utam, macskaköves utam. Hadik László énekelte, sok régi barát, és már többre nem is emlékszem a szövegből, de más emlékszilánkok azért elővillannak. 

Sötétek és baljósak voltak azok az utcák, szaglottak a fáradt olajtól, kátránytól és benzingőztől, fekete füst pufogott a buszokból, csörömpöltek a villamosok. Huzatos kapualjak visszhangjába vegyülő gyereksírás, rikácsoló házmester hallatszott. Árnyékos gangok, kopott lódenkabátok, dohos pincékből kiáramló áporodott testszag és effélék, de mégis a nyomorult boldogság romantikus kellékei, a meghódítandó, megértendő valóság zagyva rendszere: a gyerekkor.

A Voilá étterem

A Voilá étterem

Fotó: Vajda Pierre / Index

Pierre nem siratja a zománcos tányért

De ez csak a szilánkos emlékképek utólagos szavakba dobálása. Ami lényeg, hogy volt azért ott más is. Más szagok, illatok, italmérésből kicsapódó lőre és kisüsti, a kiskocsma pörköltjeinek hosszú nyomot hagyó illategyüttese, meg a hűvös pincés, kemény habos frissen csapolt sör átható szaga.

Ettem arrafelé zománcos fémtányérból, koppant a kanál az alján, vittem vissza az üres tányért a tolóablakhoz, ahonnan beláthattam a konyhába, bent nagy tomporú, fehér köpenyes asszonyság dirigálta a konyhát, a férje nem győzte teljesíteni a parancsait. Repeta is jutott. Pörkölt frissen szaggatott nokedlivel, némelyik akkora, mint egy nyuszifül, benne a szaftban. Máskor rakott krumpli csípős kolbásszal, tökfőzelék fasírttal, csöpögött a zsírtól, bele a főzelékbe. Kiskocsma csillogó szemű vendégekkel kitömve. Kint az utca üres, amíg a szem ellát, autó egy se.

Nem siratom a zománcos tányért, nem azért bolyongok most itt ezen a környéken, ahol régi kapualjat már csak elvétve találok, viszont új építésű lakóparkot annál inkább. Most azt a momentumot kéne megragadnom, hogy milyen jó, hogy az aránylag friss, a régit megszüntető lakónegyed-fejlesztések nem hagyják cserben a lakóikat, az épületegyüttesek vizuális egyhangúságát a földszintekre telepített változatos üzlethelyiségek törik meg.

Hát legyen, megragadom, és már be is sétálok a Voilá nevű minibisztróba. Voltam már itt, akkor más néven üzemelt, megszűnését meggyászoltam.

Voilá, néhány étel

A Voilá méltó elődjéhez, nem kommerszkedik, nem hajol meg a közízlés alja előtt, van saját elképzelése a minőségi kulináriáról, új élet, új generáció. Jó pizzával minden egyéb kulináris elhajlásért bocsánatot lehet nyerni.

De most nem a pizzáért, hanem az „elhajlásokért” jöttem.

Milyen lehet egy fehérspárgakrém-leves pácolt karalábékockákkal, mandulás medvehagymapesztóval. Mindenképpen figyelemre méltó, vágom rá gondolkodás nélkül, lévén spárgaszezon. Itt szerencsére olyan konyha van, ahol egy ilyen evidenciával még nem elégszenek meg, és a helyi közönség is díjazza az összetettebb, kreatívabb kompozíciókat.

A pénztár feletti táblán szerepelnek a napi ajánlatok, pár ételről van csak szó. Neves pesti fiatal séf(ek) örömkonyhája, amolyan kísérleti terepe, persze mértékkel, az is lehet, hogy amik a turistaútvonalakon elhelyezkedő éttermek étlapjáról lemaradtak, azok itt születnek ujjá, egyszerűbb kivitelben.

Nem öncélú kísérletezgetés, hanem szigorúan üzleti alapon működő a kisvendéglők kínálatát intelligensen bővítő szándékkal.

Ha már annyi minden megváltozott Angyalföldön, akkor a kulinária sem maradhat ki.

Spárgaleves mandulás medvehagymapesztóval

Spárgaleves mandulás medvehagymapesztóval

Fotó: Vajda Pierre / Index

Bravó, csirkemell

Na de térjünk vissza a leveshez. Sűrű, alapvetően a spárga íze dominálja, de a kissé savanykás érzetű ropogós karalábékockák ízmeglepetésként funkcionálnak, azonkívül a tavaszi frissesség, a primőr felett érzett örömöt is szolgálják. Ezt még fokozza a medvehagyma, amely köztudottan a frissesség fokhagymás ízű előhírnöke. A mandulával kibővített medvehagymapesztó sajátos mintázatként kering a levesben, míg egy kis kavarás után szétárad és tovább mélyíti a megújulás ízeit. Diszkrét texturális átmenetekkel karöltve az édes-savanyú több árnyalata fonódik […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/degusztator/2026/05/18/voila-angyalfold-gasztrobudapest-gasztronomia-pizza-pierre-kritika/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Visszatér a Filmpiknik, Latinovits Zoltánt és Tarr Bélát fogják ünnepelni

Visszatérve az Európa Kulturális Fővárosa program keretében született koncepcióhoz, 2026. augusztus 27–29. között Veszprémben és …