Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Hivatalosan is megerősítette a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) a lapunk birtokába jutott információt: Demeter Szilárd június 1-jei hatállyal lemondott az igazgatótanács elnöki tisztségéről, a pozíciót pedig azonnali hatállyal Erdős Balázs vette át. A személyi változás épp a szervezet körüli legforróbb pillanatban történt, miközben a magyar irodalmi életben nyílt háború robbant ki a fordítástámogatási rendszer összeomlása, valamint Krasznahorkai László Nobel-díjának frankfurti reprezentációja miatt.
A hullámokat az indította el, hogy hat neves szakember – Dian Viktória, Károlyi Dóra, Moldova Júlia, Nagy Márta, Orzóy Ágnes és Schein Gábor – egy ötpontos javaslatcsomagban a fordítástámogatási rendszer összeomlása miatt az állami Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) azonnali megszüntetését követelte.
A PKÜ lapunknak küldött hivatalos reakciójában elismerte ugyan a radikális forrásmegvonásokat, ám a szakmai és intézményi felelősséget a Magvető Kiadóra hárította. Az ügynökség névtelen nyilatkozója szerint ugyanis amiatt maradt nemzetközi szinten „kihagyott ziccer” Krasznahorkai László 2025-ös irodalmi Nobel-díja, mert a magyar kiadója elhanyagolta a szerző menedzselését. A szervezet konkrétan azt kifogásolta, hogy amikor Dávid Anna megnyitotta a frankfurti magyar pavilont, „ők valamiért nem tartották fontosnak a szerző személyének előtérbe helyezését”.
Ki dönt a nemzeti standról?
A vádakra most Dávid Anna, a Magvető Kiadó igazgatója küldött részletes, kemény hangvételű választ az Indexnek, amelyben pontról pontra világít rá az állami intézményrendszer működési zavaraira. A Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) korábbi névtelen nyilatkozatára reagálva a Magvető vezetője visszautasította azokat a vádakat, miszerint a kiadó elhanyagolta volna Krasznahorkai László 2025-ös irodalmi Nobel-díjának nemzetközi menedzselését. Levelében tisztázza, hogy a frankfurti nemzeti stand működtetéséért és arculatáért kizárólag az állami PKÜ felelt, amely ráadásul többszöri kérésre sem adott engedélyt a Nobel-díj hangsúlyosabb megjelenítésére, a pavilon megnyitásakor pedig a kiadóvezetőnek az utolsó pillanatban, rögtönözve kellett megmentenie a helyzetet.
Dávid Anna Osztogatnak vagy fosztogatnak? című levelét a kérésére változtatás nélkül, teljes terjedelmében közöljük.
„Érdeklődve olvastam a Petőfi Kulturális Ügynökség névtelen nyilatkozójának válaszát, és abban a Magvető Kiadót, és engem, mint a cég igazgatóját illető felvetéseket. A nemzetközi könyvvásárokon kiadók és országok állíthatnak standot. Magyarországi kiadókkal az elmúlt évtizedekben nagyon ritkán fordult elő, hogy kiadói standot tudtak volna bérelni a költségek miatt. A magyar írókat és a könyvszakmát ezért nemzeti stand felállításával teszi láthatóvá az ország.
A nemzeti stand felállítását és üzemeltetését hosszú évek óta a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) végzi.
Korábban a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) volt felelős ezért a feladatért, természetesen állami támogatással. A stand méretéről, designjáról, az ott megjelenő látványelemekről, és az onnan szóróanyagként elvihető kiadványokról a stand működtetője dönt. A standon kiállított könyveket korábban a kiadók választása alapján állították ki, de a Meseország című kötet hazai botránya és nemzetközi sikere után Demeter Szilárd a kiállítandó könyvek listáját előzetesen »alkotmányossági vizsgálatra« bekérte.
Krasznahorkai László Nobel-díjának bejelentése után öt nappal kezdődött a Frankfurti Könyvvásár. A PKÜ munkatársai a Magvetővel együttműködésben átnézték, milyen Krasznahorkai-kötetek legyenek kiállítva, és ezeket a kiadó a PKÜ-nek elküldte. A stand megbízott vezetője kérdésünkre azt válaszolta, hogy nem kapott engedélyt arra, hogy Krasznahorkai Nobel-díját a standon a könyveken túl megjelenítsék.
Kértük, hogy hadd beszéljünk a döntéshozóval, de az ő nevét, elérhetőségeit többszöri kérdésre sem árulták el nekünk. A standra végül kérésünkre mégis kikerült a »László Krasznahorkai Nobel Prize in Literature 2025«-felirat, sajnos csupán egy A/4-es képkeretben.
Hogy ki nyitotta meg a magyar standot? A nemzeti standoknak a könyvvásárokon megnyitókat szoktak tartani. Ilyenkor az országot képviselő írók és könyvesek, valamint külföldi partnereik a standra sereglenek, ahol a házigazda apró falatokkal és valamilyen nemzeti itallal és rövid beszéddel várja őket. A beszédet a stand fenntartója, esetünkben évek óta a PKÜ igazgatója tartja meg. Idén majdnem ez történt, az ott lévő vezető megnyitotta a standot, és átadta nekem a szót, hogy inkább én beszéljek helyette.
A felkérés aznap történt, de úgy ítéltük meg, hogy még mindig kevésbé kínos, ha elvállalom, mint ha nem.
(Ne feledjük, ekkor még a standon nem volt kiírva Krasznahorkai Nobel-díjának ténye.) És mi másról beszélhettem volna, mint arról az örömről, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték 2025-ben az Irodalmi Nobel-díjat? Szerencsére ezt az örömet azóta sem tudja elvenni tőlünk senki, még egy ilyen névtelen nyilatkozó sem.”
A javaslatcsomag szerzőinek viszontválasza
A vitára bocsátott szakmai anyag szerzői – Dian Viktória, Károlyi Dóra, Moldova Júlia, Nagy Márta, Orzóy Ágnes és Schein Gábor – szintén válaszreakciót fogalmaztak meg a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) levelére. Lapunknak megküldött írásukban mindenekelőtt tisztázták, hogy írásuk célja egy szakmai háttéranyag létrehozása volt a terület megújításához, nem pedig vádirat megfogalmazása. Hangsúlyozták, hogy javaslatcsomagjuk jövőbe mutató, szakmai párbeszédet kezdeményez, és a normál működés sürgető helyreállítását célozza.
A szerzők válaszát az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.
„A PKÜ válaszolt a szakmai anyagunkban megfogalmazott felvetésekre. Az alábbiakban erre a levélre reagálunk. Először is szeretnénk leszögezni, hogy az írásunk célja az volt, hogy egy szakmai háttéranyagot hozzunk létre a terület megújításához, tehát nem a PKÜ elleni vádiratról van szó, noha a válaszadó így értelmezte. A javaslatcsomagunk – amelyhez nevünket adtuk, ellentétben a névtelen válaszadóval – nem politikai, hanem szakmai jellegű, és nem a múltról szól, hanem a jövőről.
Ilyenformán nem követelés, hanem szakmai párbeszéd kezdeményezése, és nem radikális, csupán a normál működés helyreállítására vonatkozik, amely – ahogy jeleztük – sürgető feladat.
A PKÜ (korábban PIÜ) nagy reményekkel indult, számos, óriási pénzösszegeket felemésztő projektet indított be, és ez hamar fenntarthatatlannak bizonyult. Munkaanyagunk azt hangsúlyozza, hogy fenntartható, kiszámítható, folytonos működésre van szükség ahhoz, hogy az elmúlt években kialakult versenyhátrányt megszüntessük, és visszaszerezzük a külföldi partnerek bizalmát. A továbbiakban a PKÜ válaszlevelének néhány állítására szeretnénk reagálni.
- »Visszautasítják, hogy a fordítástámogatási rendszer összeomlott volna.« A fordítástámogatási rendszer összeomlott. A PKÜ oldalán jól látható, hogy az utolsó fordítástámogatást 2024-ben írták ki. Márpedig a magyar irodalom nemzetközi jelenlétének alapfeltétele a stabil, kiszámítható fordítástámogatási rendszer.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!