2023. január 31., keddMa Marcella napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 388,00 Ft | USD: 359,00 Ft | CHF: 387,00 Ft
2023.01.31. Marcella Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 388,00 Ft | USD: 359,00 Ft | CHF: 387,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Akkor jó egy legenda, ha biztosan nem igaz

Hirdetés

Akkor jó egy legenda, ha biztosan nem igaz

Az anekdoták szépsége, hogy legtöbbször nem fedik a valóságot. Egy egyszerű félrehallás vagy máshogy megfogalmazott sztori pillanatok alatt képes az amúgy is kétséges meséből szilárd tényeket varázsolni, amelyek mára annyira hozzátartoznak bizonyos karakterekhez, hogy sokan el sem tudjuk képzelni a zsenialitásukat vagy a személyiségüket enélkül. Az érdekesség és a szórakoztatás jegyében összeszedtünk néhány ilyen legendát a zene és az irodalom világából.

Liszt Ferenc, Beethoven és a homlokcsók

Népszerű szóbeszéd volt egy időben, hogy a már ifjú korában profiként zenélő Liszt Ferenc első bécsi hangversenye olyan nagy sikert aratott, hogy a teremben jelen lévő Beethoven – aki hatalmas példaképe volt Lisztnek – odament, és nyilvánosan homlokon csókolta a fiatal tehetséget. A történet szép, és rengeteget hozzáad Liszt Ferenc varázsához, mégsem bizonyítható.

A kezdeti korszakban – amellyel a Múlt-kor is foglalkozott – a fiatal virtuóz apja Bécsben léptette fel fiát, hogy a karrierjét fellendítse. Az első bécsi előadásra 1822 decemberében került sor, ekkor azonban még nem vált széles körben ismertté Liszt. Későbbi, áprilisi estje már jóval sikeresebbnek bizonyult. Egyesek ehhez az alkalomhoz kötik Beethoven homlokcsókját, de ez sem fedi a valóságot. Ekkorra a zseniális zeneszerző jellemzően már nem vett részt társasági eseményeken,

tekintve, hogy 1819-re szinte teljesen megsüketült.

Hirdetés

Egy későbbi értekezésben arról is szó esik, hogy Liszt és édesapja az áprilisi koncertet megelőzően látogatta meg Beethovent, a fiú ott eljátszott a zeneszerzőnek több darabot, saját bevallása szerint ezután kapta meg az ominózus homlokcsókot. Ennek valóságtartalmát egyes kutatók elfogadják, míg mások erőteljesen cáfolják, tekintve, hogy míg a találkozás bizonyítható tény – amit Beethoven is feljegyzett –, addig a csókról Liszt szavain túl semmilyen bizonyíték nincs. Legyen bármi az igazság, annyi valószínűsíthető, hogy nem az első bécsi koncertjén kapta az elismerő gesztust az ifjú Liszt Ferenc.

Arany János szavajárása

„Gondolta a fene!” – írta a magyar irodalom egyik legnagyobb alkotója. Pontosabban írhatta, mivel a kontextus és a forma a mai napig visszatérő vitatéma. A kutatók és irodalmárok különféle módon értelmezik a történetet. Vannak, akik szerint nem egyértelmű, hogy hol használta a költő a sort, de feltehetően valós a mese alapja, mások viszont úgy vélik, ilyen mondat semmilyen formában sem maradt fenn Aranytól.

A 2000-es évek elején burjánzó vita gondolatait az Urban Legends gyűjtötte össze. Ahogy a lap fogalmaz, Péter László irodalomtörténész szerint a történet bárminemű igazságtartalma legfeljebb egy 1878-as eset halvány valóságalapjához köthető, amikor Tompa Mihály alkotási folyamatát Arany János metodikájához hasonlították egy tanulmányban.

Az ominózus mondat mára inkább egyfajta szólássá vált, amit költő nevéhez kötnek.

A kérdéssel még a nyolcvanas években foglalkozott Lőrincze Lajos nyelvész, aki szerint rengeteg különféle formában terjedt el szállóigeként a mondat, de hogy pontosan melyik műhöz köthető a reakció, az nem egyértelműsíthető. Ennek fényében egyiket sem tekinthetjük a teljesen valós formának, a ma ismert elszólás inkább egyfajta kivonata sok történet közös metszéspontjának.

Erkel és az egynapos Himnusz

Régi mese, hogy Erkel Ferenc az utolsó pillanatban döntött úgy, hogy megírja a Himnusz zenéjét, ami egyetlen éjszaka alatt született. A történet Gárdonyi Géza egy 1910-es írásához köthető, mely szerint Erkel egyáltalán nem is akarta megzenésíteni a költeményt. A zenemű elkészültéért közvetetten Bartay Endre „tehető felelőssé”.

Az anekdota szerint az esti sakk-kör végeztével Gárdonyi és Erkel arról beszélgettek, miként kell zenét komponálni írott szövegű műre, hogyan kell súlyozni a hangokat a szavak alapján, miként különül el a profizmus és a klimpírozás a zsenialitástól. A zeneszerző eszerint úgy fogalmazott, hogy nem érdekelte a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2023/01/14/liszt-ferenc-erkel-ferenc-arany-janos-petofi-sandor-beethoven/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Dancsó Péter beleszállt Hajdú Péterbe

Dancsó Péter beleszállt Hajdú Péterbe

Fél éve szűnt meg Hajdú Péter Frizbi című műsora, amikor 2020 nyarán a Life TV …