2025. február 8., szombatMa Aranka napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 404,00 Ft | USD: 389,00 Ft | CHF: 429,00 Ft
2025.02.08. Aranka Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 404,00 Ft | USD: 389,00 Ft | CHF: 429,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Ahol luxuslakások tornyosulnak a termelői piac fölé

Hirdetés

Ahol luxuslakások tornyosulnak a termelői piac fölé

Zugló mindig is városközpontra vágyott, s időről időre a Bosnyák térben látták ennek reményét. A kocsiszín által elindult térfejlődés azonban úgy tűnik, hogy épp a közlekedés hiányosságai miatt fog megrekedni.

„Harminchárom éve lakom a Bosnyák tér közvetlen közelében. Állítom, hogy valahányszor a teret és környezetét fejlesztették, rosszabbodott akár a gyalogos, akár az autós közlekedés. (…) Régen a piac a templom mellett, a Nagy Lajos király útja mellett terült el, a közlekedés csomópontjába esett. Ezt a területet elvették, itt épült jóval később a kartográfia. A piacot nemcsak innen, hanem a templom mögül is száműzték – itt most park van –, a Lőcsei útra, aránylag szűk területre.

A Bosnyák tér és környéke

A Bosnyák tér és környéke

Hirdetés

Fotó: Gulyás Attila

Mi, a régi piaci forgalmat ismerők, pedig csak vásárló és közlekedő laikusok vagyunk, már eleve sejtettük, hogy a szűk korlátok közé szorított piac már akkor sem, de későbben biztosan nem lesz elég, mert a kerület nagy, és gyorsan fejlődik.

(Azóta már, többször, kis területtel növelték, amíg lehetett.) Pedig kezdetben még nem tudtuk, hogy itt országos piac alakul ki. A legelhibázottabb lépés az volt, hogy nem sokkal a piac kialakítása után, szinte lehetetlenné téve a piac később várható terjeszkedését, a mögöttes üres területet sportpályáknak alakították ki. Ezek a pályák sem a kialakításuk után, sem most, nincsenek kihasználva. Viszont egy utcát szeltek ketté, olyan közlekedési rejtvényt alakítva ki ezzel, hogy ember legyen a talpán, aki megfejti. (Magyar Nemzet, 1985. július 31.)

Így adott hangot nemtetszésének olvasói levelében „egy Bosnyák téri lakos” közel négy évtizeddel ezelőtt. A levél sajnos nem vesztett aktualitásából, Zugló és a keleti városrész egyik fő közlekedési csomópontja azóta sem vált kedvelhető, jól használható térré, s ezen úgy tűnik, a közvetlen közelében zajló hatalmas építkezés sem sokat segít.

Lóvasút a Stefániáig

A mai Bosnyák tér területe a 19. század utolsó évtizedéig egyike volt a Pest városát is kiszolgáló mezőgazdasági térségeknek, ahol a gabonatermesztésnek kevésbé kedvező talajviszonyok miatt inkább kiskertek és szőlők terültek el. Ahogy az Építészfórum a Baross teret bemutató írásában is említette, a 19. század elején, a városfalak lebontásával nagy lendületet vett városfejlődés az 1880-as évekig az akkori városárokig, a mai Rottenbiller és Fiumei út vonaláig tartott, ettől távolabb már leginkább a zöldségeskertek világa uralkodott.

A városból erre felé tartó útvonal – mai Thököly út – is csak a Cegléd-szolnoki vasútvonalig futott egyenesen, s a vágányok túloldalán kisebb kanyarulatokat véve érte el a környék első kiparcellázott kistelepülését, Kis Szuglót, majd átlósan haladt tovább az Alsó Rákosi Rétek irányba. A korábbi Csömörerweg (Csömörerstrasse), majd Csömöri út, amely 1906-ban vette fel a Thököly út nevet, a Stefánia út vonaláig jelentett fontos közlekedési útvonalat.

Mint a központból kiinduló sugaras főútvonalak egyikén, itt is igen hamar, már 1885-ben elindult a lóvasút, eleinte a Stefániáig. Ezt 1897-ben villamosvonal váltott fel, amely már a mai Hungária körútig futott, itt azonban a vasút állta útját. 1898-ra készült el a villamosvonal folytatása a Róna utcáig, igaz az útvonal egészen az 1940-es évek végéig szintben keresztezte a nagy forgalmú vasútvonalat. Végül 1899-ben érte el a Hajcsár – mai Nagy Lajos király – útnál kijelölt végállomását, s ezzel egyidőben a tulajdonos és építtető Budapesti Közúti Vaspálya Társaság telephelyet is létesített itt, 

lényegében ezzel indítva el a Bosnyák tér történetét.

A villamosüzem eleinte a lóvasút korának, sokszor szedett-vedett módon átalakított, lelakott kocsiszínjeit örökölte meg, amelyek inkább működtek istállóként és lóitatóként, mint műszaki telephelyként. Ezért hamar felismerték, hogy a villamosokhoz új, műszakilag megfelelő, korszerű kocsiszíneket kell létesíteni. Így történt Zuglóban is, ahol a századfordulón nyílt meg a BKVT telephelye, igaz a két kocsiszínt csak később, 1907-ben és 1910-ben emelték. Előbb készült el a nagyobb, 4383 négyzetméteres, majd később az 1584 négyzetméteres, úgynevezett kiskocsiszín.

Bosnyák katonák gyakorlatozása

A tervezési és kivitelezési munkákban Zielinski Szilárdnak, a vasbetonépítés hazai úttörőjének tervezőirodája is részt vett. 1912-ben épült meg az a jellegzetes kétemeletes saroképület, amely nagyban meghatározta a tér arculatát. A kocsiszínt kiszolgáló személyzet számára épített kezelőépületet szintén Zielinski irodája tervezte, a „házat vasbetétes beton elemek egymásra helyezésével húzták fel”.

A kocsiszín mellett eredetileg virágos kertet is telepítettek, az alkalmazottakat pedig szövetkezeti bolt is kiszolgálta.

A Zuglói kocsiszín valóban végállomásként szolgált akár a Belvárosból vagy a Városligetből, akár később a Buda felől érkező villamosok számára, ez az útvonal pedig hamarosan a főváros egyik legfontosabb közlekedési tengelyét jelentette. A kocsiszínbe a Thököly út felől nagy ívben fordultak be a szerelvények. A villamos-végállomás és a kiszolgáló épületegyüttes megjelenése lendületet adott a térképzésnek, a század végén ugyanis a környező Törökőr, Kiszugló és Nagyzugló lakossága ugrásszerű növekedésnek indult.

Egyre több utcát jelöltek ki, megindultak a parcellázások is, noha a közművek fejlesztése kevésbé tudta követni a felmerülő igényeket. A Hajcsár utca és Csömöri út kereszteződését 1901-től nevezik Bosnyák térnek, nevének előzménye, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia 1878-ban megszállta majd ellenőrzése alá vonta Bosznia-Hercegovinát, s az innen érkező, a királyi testőrségbe besorozott bosnyák katonák gyakorlatoztak a térségben.

Bosnyák tér, háttérben az 1957-ben lebontott kistemplom tornya, 1931

Bosnyák tér, háttérben az 1957-ben lebontott kistemplom tornya, 1931

Fotó: Fortepan / Kinszki Imre

Míg a századforduló térképein a kocsiszínnel szemben levő oldalon még szabad térségeket és nyaralókat találunk, egy évtizeddel később már kijelölték a tudatos térszervezés első tervezett elemeit: a tér előterében piaccal, mögötte parkkal, majd római katolikus, mellettük evangélikus templommal és paplakkal. Ezek lehettek a fejlődésnek indult Zugló városközpont-teremtés irányába tett első lépések, noha – ahogy azt az Építészfőrum az Örs vezér terével foglalkozó cikkében is írta – a mára igen népessé nőtt és területileg is jelentős városrész mind a mai napig nem rendelkezik megfelelő központtal.

Piac és templom

A Bosnyák téren 1911-ben nyílt meg a piac, amely szabadtéri formájában fél évszázadon keresztül szolgálta ki a lakossági igényeket. Tőle délkeletre, a tér szögletében, a mai irodaház lepényépülete helyén építette meg a Páduai Szent Antal Egyházközség első plébániatemplomát bauxitbetonból. 

A század eleje óta formálódó egyházközösséghez eleinte a Rózsák teréről jártak ki domonkos rendi atyák misézni, majd különböző lakásokban, iskolai termekben, később egy Zugló – ma Szugló – utcai vendéglőből átalakított kápolnában zajlottak az istentiszteletek.

A zuglói plébánia területét 1919-ben jelölték ki és ehhez épült meg a Bosnyák téren az ötszáz fő befogadására alkalmas, úgynevezett „kistemplom”, 1923-ban. A fejlődő gyülekezet igényeit azonban nem sokáig tudta kiszolgálni az épület, ezért az 1930-as évtized végén pályázatot írtak ki egy új, nagyobb plébániatemplom építésére, amelyre Rimanóczy Gyula két, teljesen eltérő tervet is benyújtott. Az egyik egy merész, parabolikus vasbetonkupolával és egy szinte teljesen lecsupaszított, hengeres, „kéményszerű” harangtoronnyal számolt.

A végül megvalósult változat ehhez képest lényegesen visszafogottabb, inkább egy romantikus, az erdélyi templomokra emlékeztető építészeti megoldást kínált, a homlokzat középpontjában három boltívvel, amelyek egy tornácot rejtenek. A háromhajós belső tér igen nagy alapterületű, a Szent István Bazilika után a második legnagyobb befogadóképességű templom a fővárosban.

A Beszédes László és testvérei kivitelezésében készült kazettás famennyezetet népies minták díszítik, a 10 parancsolat, a 8 boldogság és a 12 apostol neve is olvasható itt. A szentélyt megemelt padló és széles nyíláskeret választja el a főhajótól.

A háromezer fő befogadására alkalmas templom építésének alapkövét 1941-ben tették le, de a munkálatokat a háborús […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/jardasziget/2025/02/02/a-bosnyak-ter-tortenete-epiteszforum-jardasziget/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

A 30 éves Mandoki Soulmates előtt tisztelegtek Amerikában

A közlemény szerint Leslie Mandoki nemcsak vastapsot kapott, de meghajolt a rockzene szentélyének legendás termeiben …