Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Életemben nem gondoltam, hogy egyszer eljön az a nap, amelytől kezdve azzal a tudattal kell felébrednem, hogy létezik egy Venom-trilógia. Márpedig a Sony 2018 óta vért izzad azért, hogy Pókember nélküli filmsorozatot készítsen, ennek a franchise-nak a részeként kaptak különálló spin-offokat a hálószövő olyan ősellenségei, mint Venom, Morbius, vagy éppen Madame Web. A kritikusok ezeket a filmeket nagyon lelkesen szedték ízekre, és nem is véletlenül, mert inkább lehetett celluloid hulladéknak nevezni őket, mintsem művészeti alkotásnak. A sormintának megfelelően, iszonyúan alacsonyra célozva futott be október 24-én a magyar mozikba is a Venom – Az utolsó menet, hogy a Tom Hardy által játszott Eddie Brock és a nagy pofájú szimbióta még egyszer elharapja olyanok torkát, akik még náluk is nagyobb szemétládák. Remélhetőleg utoljára, mert Venom ezen iterációjára bizton állíthatom, hogy semmi szüksége a világnak.
A legelső Venom-film még egy közepesnél picit jobb, korrekt szuperhősös kaland lett, mely a 2000-es évek elejének néha gagyi, sötét, erőszakos tónusával és Tom Hardy arcával képes volt eladni a földönkívüli szörnyeteget úgy, hogy a kasszáknál 850 millió dollár felett hozott világszerte a 100-ból összerakott produkció. Aztán a második felvonás 2021-ben már a bevételt illetően se tudta megközelíteni a trilógia bevezetőjét a maga 506 milliójával, a történetről nem beszélve. Egy hatalmas katyvasz lett a forgatókönyv, ami olyan érzést keltett, mintha egy zsebkendő sarkára firkálták volna oda az írók a cselekményt, akik képesek voltak elszúrni Venom és Vérontó (Woody Harrelson) nagy összetűzését.
Lehetett benne reménykedni, hogy majd a Venom 3-ban végre a főszereplő nem egy hasonszőrű szimbiótával küzd meg, ami valljuk be, kezdett már elég unalmas húzássá válni. A pletykák az Andrew Garfield-féle Pókember behozataláról azonban nyilván hamisnak bizonyultak. Mert, hát a Sonyról van szó, és esetükben már százszor kiderült, hogy kreativitásnak bőven híján vannak.
Megkaptuk tehát Knullt a Venom 3-ban. De hogy ki is az a Knull, kérdezhetné a Tisztelt Olvasó. Nos, a világok elpusztítója, a szimbióták ura, egy hosszú hajú, a World of Warcraft-féle Arthasra megszólalásig hasonlító főgenya… aki Andy Serkis szokásosnál mélyebb hangján rögtön az első jelenetben megígéri, mennyire keményen elpusztítja a Földet. A funkciója ennyiben ki is merül, mert egy rosszul dizájnolt Thanost megidézve a nagyjából ugyanazt a három mondatot ismételgető entitás mást nem csinál. Vagyis mégis. Egy CGI-szörnyeteget, afféle földönkívüli nyomkereső ölebet szabadít Eddie Brock (Hardy) és Venom nyakába, ami aztán 90 percen keresztül kergeti a főszereplőket.
A Venom – Az utolsó menet készítője, Kelly Marcel képes volt arra, hogy még az előző két részhez képest is alacsonyak legyenek a tétek.
Nem érezni, mekkora fenyegetésben van a bolygó, éppen ellenkezőleg, most egyetlen, unalmasan dizájnolt űrkutya üldözi Venomékat. Képesek voltak rá a Sonynál, hogy visszasírjam a gonoszkodó, Venomot szívesen pofozó, ctrl c, ctrl v-zett szimbiótákat. Tragikus.
A trilógia lezáró darabja meglepően rövid, vélhetően egy csomót kivágtak a Venom 3-ból, minderre a benne felejtett suta jelenetekből, értelmetlenül a levegőben lógó és semmitmondó párbeszédekből lehet következtetni. Nagyon úgy tűnik, hogy a legjobban a Clark Backo-féle Sadie Christmas szívta meg, akiről lerí, hogy központi figura lett volna eredetileg. Ehhez képest vicces, hogy mégis mennyire dagályosnak érződik a Venom 3, még az egyetlen mókásabb szálat, az űrlényhívő, az 51-es körzetbe utazó hippicsalád sztoriját is túlnyújtják […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!