2021. március 5., péntekMa Adorján napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 366,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 330,00 Ft
2021.03.05. Adorján Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 366,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 330,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / A vendéglátás immunrendszere

Hirdetés

A vendéglátás immunrendszere

Rohadt év volt az elmúlt év, az biztos, minden gallyra ment, nemcsak a vendéglátásban, hanem a gazdaságban is, és akkor még nem említettem a magára hagyott, tanácstalan ember pszichés összeomlását.

Hogy voltak-e jelek, vagyis írás a falon – mene, tekel, ufarszin –, nehéz eldönteni.

Hirdetés

Szerintem volt, ha nem is pont ez a vírusos verzió, de a hányaveti, minden rendben, minden mindig növekszik hamis illúziója itt volt a falra vésve. Csak kevesen vették észre, és ha észre vették is, legyintettek, és rátettek még egy lapáttal, vagy gyorsan lemeszelték az írást a falon.

Vajda Pierre

Vajda Pierre

Fotó: Kiss Lenke

A magyarországi vendéglátás az utóbbi években sosem látott száguldó fejlődésnek indult, legalábbis ami a vendéglátóhelyek számát illeti. A kulináris teljesítmény nem tartott lépést ezzel a gyarapodással. Első látásra ennek nincs nagy jelentősége, de ha a százával nyíló helyek tényleges kulináris funkcióját nézzük, akkor kiderül, hogy képzetlen a személyzet, a csoszogó oktatási struktúra képtelen utolérni a hirtelen megnőtt igényeket.

Miközben tény, hogy a „gasztroforradalom” éreztette hatását, hiszen sikerült létrehozni egy aránylag koherens, a tradíció – bármit jelentsen is – és a modern, globalizált gasztronómia hazai kreativitással spékelt egyenetlen változatát, az alapoktatásba csak ímmel-ámmal leszivárgó kivitelben.

Köztudott, hogy a nyakló nélkül bővülő piac kedvez a vadhajtásoknak. Persze, ez tipikus kapitalista „csökevény”, együtt kell vele élni, de egy magára valamit adó szakmának gondoskodnia kell védekező mechanizmusról, amely meg tudja különböztetni a hamist a valóditól. Nyisson, aki akar és tud, ha ehhez van kedve, de ha már így van, a szakma találja ki, hogy miképpen tudja magát megkülönböztetni a hamisítóktól. Ha az ügyvédek, az igaziak, kamarába tömörülnek, és nyilvánvaló, hogy nem veszik be maguk közé a zugügyvédeket, ugyanúgy kellene eljárni a vendéglátásban is.

Ha a magára adó szakma képes lenne saját önvédelmi szervezetét létrehozni, egyetértésben kidolgozni a szakmai kritériumokat, és ezt transzparens módon nyilvánosságra hozni, az nagymértékben elősegítené a vendéglátó szakma megtisztulását, és erősítené a fogyasztói bizalmat.

Könnyű azt mondani, hogy a magyar fogyasztók többsége nem jár rendszeresen étterembe, mert nem szokta, pénze sincs, ami összefügg a konszolidált középosztály hiányával. Mondjuk, ez részben igaz, de az is, hogy a gyorséttermek, a streetfood, az önkiszolgáló menzák és a szomszédban lévő kisvendéglők meg tudják szólítani a helyi fogyasztót.

Félve merem csak leírni: mintha az éttermek többsége feladta volna, hogy törődjön a helyi lakossággal, hiszen létüket és profitjukat a tömegturizmus biztosítja.

Nem kárhoztatom őket, mégis elgondolkodtató, hogy van egy szegmens, amelyik szinte kizárólag a turizmusra építette vállalkozásait, semmiféle menekülési útvonalról nem gondoskodva. Tagjai el sem tudták képzelni, mi lesz akkor, ha elfogynak a turisták, és itt maradnak a helyi fogyasztókkal. Nem azt mondom, hogy egy ilyen világkatasztrófát előre lehet látni, de azt igen, hogy kivételesen érzékeny területen mozognak, ahol egyszer csak oly mértékben megszaporodtak a szereplők, ami nemcsak a tisztességes szakmai követelményeket porlasztotta el, hanem a szakmán belüliek egymás iránti természetes szolidaritását, mintegy immunrendszerét is felszámolta.

Ez a mostani megrázkódtatás rá kell vezesse a szakmában dolgozókat, hogy védőháló nélkül nem fog menni.

És ezt a védőhálót csak azok szőhetik, akik a leginkább érdekeltek: maguk a vendéglátósok. Lehet mutogatni az államra, rendben, hiszen vendéglátás nélkül nem jönnének a turisták sem, a város, az ország is kevésbé lenne vonzó. A vendéglátós olyan, mint a kirakat: bevonzza a tömeget, ellátja a turistákat, visszavárja őket, adót fizet, eltart egy csomó embert. És mindez részben igaz is. Nagy vonalakban így van.

Merthogy az is köztudott, hogy a vendéglátásban nem nehéz kijátszani az előírásokat, a szakma rendkívül nyereségesnek tűnik, a befektetett munka gyors haszonnal jár, ám ez nincs mindig összhangban a minőséggel. Ezért vágnak bele olyanok is, akik nem tisztelik a kulináris szakmát, ürügyként üzemeltetnek éttermeket. Rendkívül magas a fekete pénz tartalma, és ez még akkor is így van, ha ezt mindenki tagadja, mert e tekintetben kivételesen erős az összefogás, ez ügyben a szakma összezár. Egyelőre senkinek nem áll érdekében kifehéríteni a vendéglátásban megjelenő pénzeket.

<img id="kep_szerkfoto_image_36750675" src="https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3675/36750/367506/36750675_42d3beaa04dbdf503717e94b403d9dbf_wm.jpg" alt="vendeglatas immunrendszer 2 (1)" data-image_width="727" data-image_height="485" […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/degusztator/2021/02/19/a-vendeglatas-immunrendszere-vendeglatas-pandemia-koronavirus-covid-valsag-etterem-vajda-pierre/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Bárki lehet házi séf, csak az ételt előbb házhoz kell rendelni

Bárki lehet házi séf, csak az ételt előbb házhoz kell rendelni

Mondhatni, valódi verseny alakult ki étel-házhozszállítási fronton. A bezárásra kényszerült éttermek utolsó leheletükig heroikus küzdelmet …