A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendkívüli közgyűlése korábban megszavazta, hogy az MTA ingó és ingatlan vagyonának jelentős részét – nyolcvanmilliárd forint értékben – eladja a magyar államnak. A közgyűlés határozatát Radnóti Sándor és Vörös Imre akadémikusok, valamint az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) jogszabálysértésre hivatkozva megtámadta a bíróságon. Álláspontjuk szerint a rendkívüli közgyűlés határozata több ponton jogsértő.
Hankó Balázs tárcavezető ezt követően elmondta, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium hétfőn, azaz 2025. március 3-án hivatalosan beavatkozik az MTA kutatói perébe, és az átalakítást követően a kormány 800 ezer – 1 millió forintos kutatói béreket biztosítana.
Ne akarja összemosni
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma az Indexnek eljuttatott levelében most azt írja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia ingatlan vagyonának eladását jogszerűtlennek tartja. „Ennek azonban semmi köze ahhoz a tudományfinanszírozási kérdéshez, hogy a kulturális kormányzat biztosítja-e az MTA-tól elszakított kutatóhálózatnak szánt, kormányhatározatban előírt többletforrásokat.”
Az ADF szerint a kutatóhálózat méltatlan anyagi körülményeinek javítása semmilyen kapcsolatban nem áll azzal, hogy a magyar állam megvásárolja-e az MTA-tól a kutatóhelyek épületeit és a kutatáshoz használt berendezéseket. Úgy vélik, ilyen feltételt sem a HUN-REN-törvény, sem az ahhoz kapcsolódó kormányhatározat nem tartalmaz.
Amennyiben a magyar állam nyolcvanmilliárd forintért megvásárolná az akadémiai ingatlanokat, az kiadásként jelentkezne az állami költségvetésben, nem bevételként. Ez tehát nem lehet feltétele a 2025-ös kutatóhálózati béremelésre ígért, 18 milliárd forint mértékű azonnali kiadásnak.
Az ADF azt pedig kategorikusan visszautasítja, hogy a finanszírozás elmaradása bármilyen összefüggésben volna az MTA 198. közgyűlésén történt jogsértések miatt jelenleg folyó perrel. „Amennyiben a kormányzat nem hajlandó odaadni a jogos összegeket a kutatóhálózat dolgozóinak, azt az Akadémia ellen indított perrel ne akarja összemosni.”
A levélben azt is írják, hogy a 2024. december 30-án elfogadott kormányhatározat a 2025. évre a kutatóhálózat számára 18 milliárd forint többletforrás biztosítását rendelte el, amely összegre a HUN-REN és a kutatóhelyek vezetői nyilatkozataikban mint a 2025-re ígért béremelés forrására hivatkoztak. A kormányhatározat a finanszírozás további növelését is tartalmazza, a kutatóhálózat költségvetésére 2026-ban 84,5 milliárd forint, 2027-től pedig évi 97 milliárd forint biztosítását írja elő.
Elvárjuk, hogy a magyar kormány legalább a saját határozatában vállalt kötelezettségeit tekintse magára nézve betartandónak. Ezek nem teljesítése alól ne keressen jogellenes kibúvót, és különösen ne az Akadémia elleni perben részt vevő tudósokra akarja hárítani az elmaradó béremelések felelősségét
– írják a levélben.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, mint említettük, nemrégiben elmondta, hogy a szaktárca hivatalosan beavatkozik az MTA kutatói perébe, és az átalakítást követően a kormány 800 ezer – 1 millió forintos kutatói béreket biztosítana. Megfogalmazása szerint a kormány támogatja a kutatási hálózat elnöke és az intézetek igazgatói által közösen kezdeményezett átalakítást, és ennek érdekében biztosítja a 80 milliárd forintot az MTA-nak. A miniszter úgy véli, az átalakítás ellenzői „a magyar kutatók érdekével mennek szembe”, és blokkolni akarják az idei évben biztosított 18 milliárd forintos kutatói béremelést.

Nagyobb veszélyben, mint valaha
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!