Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A kormány a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény alapján kijelölte, hogy a közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok felett a Magyar Állam nevében melyik miniszter gyakorolja kizárólagosan az alapítói jogokat. A hétfő esti Magyar Közlönyben megjelent 1214/2026. (VI. 29.) kormányhatározat keddtől hatályos.
Kik kerültek Tarr Zoltánhoz?
A kormány tehát újraosztotta az állami alapítói jogok gyakorlását, a kulturális és emlékezetpolitikai intézményrendszer jelentős része pedig Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterhez került. A tárcavezető négy olyan közérdekű vagyonkezelő alapítvány felett gyakorolja majd az állam alapítói jogait, amelyekhez
- a Terror Háza Múzeum,
- a Kertész Imre Intézet,
- a Petőfi Kulturális Ügynökség
- és számos más meghatározó kulturális intézmény kapcsolódik.
A több ingatlant birtokló Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány a magyar emlékezetpolitika egyik legfontosabb intézményfenntartója. Az alapítványhoz tartozik a Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet, a Kommunizmuskutató Intézet, a Habsburg Történeti Intézet, valamint a Kertész Imre Intézet. Közfeladatait a 2021. évi XLVIII. törvény rögzíti, amely a XX. századi magyar és közép-európai történelem, különösen a diktatúrák történetének kutatását és bemutatását nevezi meg elsődleges feladatként.
Az intézményrendszer szakmai arca évek óta Schmidt Mária, aki a Terror Háza Múzeum főigazgatója, és az alapítvány kuratóriumának is tagja.
A testületet Lánczi András vezeti, tagjai között Schmidt Mária mellett Schanda Anikó, Giró-Szász András és Máthé Áron szerepel.
A Kertész Imre Intézet 2017-ben kezdte meg működését. Fő feladata a Nobel-díjas író hagyatékának gondozása, szellemi örökségének ápolása és műveinek publikálása. Emellett más jelentős magyar és közép-európai szerzők – köztük Arthur Koestler, Pilinszky János, Petri György és Sziveri János – hagyatékának egy részét is kezeli, valamint kulturális és tudományos programokat szervez. Az intézet a Benczúr utcában működik, abban a villában, amelyet a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány 2017-ben vásárolt meg és újíttatott fel.
Az intézet létrejöttét ugyanakkor kezdettől viták kísérték. Kertész Imre özvegye megállapodott a Schmidt Mária vezette alapítvánnyal a hagyaték kezeléséről, később azonban az özvegy fia bíróságon támadta meg a szerződést. A jogvita végül a Kertész Imre Intézet javára zárult: egy 2019-es jogerős ítélet kimondta, hogy az intézet gondozhatja tovább az író hagyatékát. Az Index korábban arról is beszámolt, hogy a berlini Akademie der Künste szerint Kertész Imre írásos hagyatéka az író kívánságának megfelelően Berlinben marad, így a budapesti intézet nem rendelkezik a teljes eredeti kéziratanyaggal.
Az alapítvány másik ismert intézménye a Terror Háza Múzeum, amely a magyarországi náci és kommunista diktatúrák áldozatainak állít emléket.
A múzeum saját meghatározása szerinti célja, hogy bemutassa az 1944 és 1990 közötti diktatúrák működését, valamint emlékeztessen azokra az áldozatokra, akik a szabadságért és Magyarország függetlenségéért szenvedtek. Az intézmény főigazgatója Schmidt Mária történész, aki az alapítvány kuratóriumának is tagja – olvasható a múzeum honlapján, de ez az intézmény sem volt mentes a botrányoktól.
Ahogy azt korábban az Index megírta, a Terror Háza Múzeumot fenntartó alapítvány egyik legismertebb ügye a Dózsa–Pruck-per volt. Az 1956-os emlékév kampányában a múzeum és az emlékév szervezői egy ikonikus forradalmi fotó mellé Dózsa László nevét írták, noha a Pruck család és több történész szerint a képen valójában Pruck Pál látható. A vita végül bíróságra került: Pruck Pál lánya kegyeleti jog megsértése miatt perelte be a Terror Házát fenntartó közalapítványt. A per során több történész is amellett érvelt, hogy a fotón nem Dózsa László szerepel, miközben a közalapítvány tanúi a belső ellenőrzésért felelős történészre hárították a felelősséget a téves azonosításért.
Idén, vagyis 2026 májusában Ungváry Krisztián történész feljelentést tett Schmidt Mária ellen, mert álláspontja szerint a Terror Háza Múzeum kiállítása egy jogerősen elítélt személyt ártatlan áldozatként mutat be. A történész szerint ezzel a múzeum megsértheti a Büntető Törvénykönyv náci és kommunista bűncselekmények nyilvános relativizálására vonatkozó rendelkezéseit. Korábbi beadványait a hatóságok elutasították, ezért ezúttal a Legfőbb Ügyészséghez fordult.
Kulturális sokszínűség
A Magyar Kultúráért Alapítvány a hazai kulturális intézményrendszer egyik meghatározó közérdekű vagyonkezelő alapítványa. Az alapítványhoz tartozik a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ), amely könyvkiadási, irodalmi, zenei és kulturális programokat szervez, valamint több kulturális márkát és projektet működtet. Az alapítvány kuratóriumának elnöke jelenleg Demeter Szilárd. Bár 2026 júniusában lemondott a PKÜ operatív vezetéséről – helyére Erdős Balázs került –, a Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumát továbbra is ő vezeti. A mostani kormányhatározat alapján ugyanakkor az állam alapítói jogait már Tarr Zoltán gyakorolja.
Korábban megírtuk, hogy azonnali vészforgatókönyvet és a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) megszüntetését követeli hat meghatározó irodalmi […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!