2024. április 25., csütörtökMa Márk napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 392,00 Ft | USD: 366,00 Ft | CHF: 401,00 Ft
2024.04.25. Márk Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 392,00 Ft | USD: 366,00 Ft | CHF: 401,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / A stadionokat megtöltő fiatal sztárok is innen inspirálódnak

Hirdetés

A stadionokat megtöltő fiatal sztárok is innen inspirálódnak

Nemrég töltötte meg az MVM Dome-ot a Pogány Induló művésznévre hallgató fiatal rapper, aki többek között új lemezét mutatta be a koncerten. Noha a hiphop elsősorban nem cigány zenei elemeket szokott beépíteni a hangzásvilágába, az előadó ezúttal valamiért mégis ehhez a világhoz nyúlt (például a Székelykapu című számában), ahogy az igen népszerű Azahriah néhány videóklipje is megidézi a cigány folklór elemeit. 

Egy évtizeddel korábban leginkább popzenei és jazzelőadók döntöttek úgy, hogy a cigány zene adta lehetőségekkel és sokszínűséggel gazdagítják a dalaikat, de mára ez is egyikévé vált a megannyi stílusnak, amit a dalszerzők és producerek a művészetükbe építenek. A mai könnyűzene olvasztótégelyében szinte minden megfér egymás mellett – persze csak ha ízlésesen bánik velük az alkotó.

Lapunk megkeresett két szakembert, akiktől azt próbáltuk megtudni, miért vált le eddig szigorúan a cigány zene a könnyűzene többi részéről, és miért épp most tért vissza a „mainstream” hangzásvilágba.

Hirdetés

A cigány zene társadalmi szerepvállalását nem szabad szegregált jelenségként értelmeznünk a magyar kultúrában. A történelem során számtalan példát találhatunk arra, hogy a cigány zenészek és a magyarság közötti interakció milyen mélyreható volt. Vegyük például a XVIII. század második felében megjelenő verbunkost, vagy a városi cigányzenét, amely a XVIII. század vége óta a magyar zene emblematikus rétege

– fogalmaz Both Miklós zeneszerző, a Hagyományok Házának főigazgatója. Mint mondja, a XIX. században a cigány zenészek egyre inkább fontossá váltak a magyar zenei életben, mint az akkoriban népszerű és sokszínű zenei repertoár meghatározó előadói. A kapcsolatok gazdagsága és a zenei formák közötti áramlás éppen azt mutatja, hogy a cigány zenészek és a magyarság közötti kölcsönhatás rendkívül összetett, ami új művészi kifejezésmódok létrejöttét eredményezte.

Évszázados történetek

Sárosi Bálint A cigányzenekar múltja című könyvében számos korabeli feljegyzést gyűjtött össze. Ezek arról árulkodnak, hogy a cigány muzsikusok már az 1700-as években is hatalmas népszerűségnek örvendtek. Nem csupán a köznép, hanem a nemesség, grófság köreiben is. A korban olyan híres zenészek éltek, mint Barna Mihály cigány hegedűs, akit Magyar Orpheuszként is emlegettek. Udvari zenészként alkalmazták, az Illésházy grófok szolgálatában állt. Művészi nagyságát festményen is megörökítették, így tisztelegtek előtte.

Szintén híres muzsikus volt Czinka Panna, akit az uraság, akinek a szolgálatában állt, gyermekkorától taníttatott. A lány hamar túltett minden hegedűmesterén, a környék nemessége pedig a csodájára járt. 20-30 mérföldre is hívták játszani,

Halálakor számos dicsőítő vers született róla.

A korszak talán legnagyobb sztárja azonban Bihari János cigányprímás, a verbunkos zene egyik legnagyobb virtuóza. Neve és tudása annyira ismert volt, hogy a főnemesség és maga az uralkodó előtt is játszott. A kottát nem ismerő muzsikus máig a kor legnagyobbjai közt szerepel.

Titkos tudás

Bartók Béla és Kodály Zoltán korára a városi cigányzene, amely széles körben elterjedt, a tömegkultúra részévé vált, ami sok párhuzamot mutat a mai popzenével. Ez a jelenség a népszerűsége mellett számos kritikát is kapott a korabeli értelmiségtől az olykor túlzó szentimentalizmusa és felületessége miatt.

Ezeket a kritikákat leginkább úgy érthetjük meg, ha figyelembe vesszük az elsöprő népszerűséggel járó tömegesedését, amely magában hordoz bizonyos típusú felhígulást. Bartók és Kodály, bár kritikus szemmel tekintettek a városi cigányzenére, tisztában voltak a magyar zenei hagyományokban betöltött szerepével. Kutatásaikkal azonban leginkább a falvakban található, régebbi történeti korokra visszanyúló népzenét helyezték a középpontba.

Both Miklós elmondása szerint a zenével foglalkozó cigány családok már kis koruktól arra nevelték a gyermekeiket, hogy elsajátítsák a zenész mesterséget, majd továbbadják a szakmai tudást. Ezek a zenészdinasztiák érthetően féltették a tudást, amely a megélhetésüket biztosította, és ugyanúgy, mint más mesterségeknél, megtartották azokat a szakmai titkokat, fogásokat, amelyekre szükségük volt a boldoguláshoz.

Én magam is szembesültem több olyan helyzettel, ahol nem romaként szerettem volna elsajátítani bizonyos zenei trükköket, megoldásokat, ám ezekhez nem kaptam teljes hozzáférést, mivel a közösség képviselői a mesterségbeli szaktudásukat a közösségük fennmaradásához szükséges értékként őrizték

– emlékszik vissza a zeneszerző, aki korábban sokat foglalkozott a vidéki cigányság zenei kultúrájának gyűjtésével.

Generációs váltás

Both Miklós elmondása szerint még a korai Kádár-korszakban is nagy jelentősége volt a cigányzenének, viszont a tömegkommunikáció megjelenésével sok minden átalakult, a világ posztmodernné válása tapinthatóvá lett: egyszerre kezdett jelen lenni számtalan zenei stílus.

A Hagyományok Házának főigazgatója szerint noha a világ megváltozott, rengeteg, zenészdinasztiából származó roma fiatal továbbra is sok elemében hordozza a korábbi zenei hagyományt, csak most már nem a városi cigányzene megszokott kifejezésmódjában, hanem például jazz-zel kevert muzsikában. Sok olyan zenészt ismerni, akinek az apja még cimbalmos volt, de a fia már zongoristaként dolgozik a zenei életben.

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2024/04/03/ciganyzene-botth-miklos-bolya-matyas-popzene-nepzene-pogany-indulo/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Alig nyitott meg, máris bezár a főváros jeles intézménye

Nem mindennapi megtiszteltetés kívülállóként bejutni egy olyan helyre, ahová még a helyi dolgozók is csak …