Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Micsoda kalandfilm! Kiálthanánk ezt is, ám A bérgyilkos és a lánya című francia filmsorozat ennél sokkal több a Netflixen. Misztikus, verekedős, ármánykodós, bájolós és legfőképpen nézhető. Még akkor is, ha a felénél kissé megfárad, de csak azért, hogy a végén – és azért messze-messze nem – holtából feltámadjon.
Vagyis. A bérgyilkos és a lánya tényleg úgy indul, mint egy kalandfilm. Annak minden jó tulajdonságát megjeleníti (négy részt Ludovic Colbeau-Justin, négyet Allan Mauduit rendezett), látvány (négy részt Vincent Gallot, négyet Romain Lacurguas forgatott), fények és árnyékok, konfliktus, gyorsan felvázolt alaptörténet, jól megfogható karakterek.
A múlt században, a hatvanas-hetvenes években kezdődtek ilyen elánnal a kalandfilmek, s mivel ez ráadásul nyolc részt ígér mindjárt az első évadra, dörzsölhettük a tenyerünket, hogy csodás időtöltés vár ránk. A sorozat magyar címe ugyan kissé gagyi, mert persze, Néróról, a bérgyilkosról (Pio Marmaï) szól, valamint a lányáról, Perláról (Lili-Rose Carlier Taboury), de A bérgyilkos és a lánya története sokkal több rétegű. És oké, az eredeti címe sem tigris (Nero), de ez már így marad.
Nesze, itt egy hős – vagy nem
Néró remek karakter. Éppen olyan, amilyen egy középkori zsiványnak lennie kell. Persze, aki bérgyilkos, az embereket öl, vagyis szimpatikus karakter aligha lehet, de mi van akkor, ha a világ, a kor, amiben él, még nála is gonoszabb. És ne legyenek kételyeink, Néró világában a jóság, az erény olyan, mint két rongydarabot összetartó férc. Könnyen szakad. Azaz: ha még jó lennél is, minek, a rendszer bedarál, lefej, darabokra tép, felakaszt.
Vagyis más lehetőségünk nem marad, mint feledezni Néróban a jóságot, a hősies erényeket, de ha valaki azt reméli, hogy a sorozat végén frissen mosdatott Grál-lovagként üget lován a naplementébe, az vagy nem tudja, milyen embernek maradni a dühödtek között, vagy elfelejtette, hogy
a Grál-lovagok is gyilkoltak – mert elhitték, hogy a hitük ezt tőlük megköveteli, de legalábbis elbírja.
Na, erre varrjon bárki gombot. S hogy ki a gyilkos, és ki a megmentő, ki az áruló, és ki az igazság bajnoka, az többnyire koronként, társadalmakként, egyénekként változik, de legfőképpen csak idő- és nézőpont kérdése. Pio Marmaï ezért is jó Néró, mert színészként pontosan olyan karaktert formál meg, aki ha innen nézzük, akkor jó gyerek, ha onnan nézzük, pénzért gyilkoló zsoldos, ha meg a képernyő előtt ülve nézzük, éppen olyan, amilyennek az epizódszerepében lennie kell.
Ez történik a sorozat angatonistájával, a bűbájoló boszorkával is, akit egyszerűen csak így hívnak, La Borgne, azaz félszemű. Camille Razat jól találta el ezt a karaktert, még akkor is, ha boszorkányhoz túl szép, szépséghez meg túlságosan kegyetlen, de ez a kettősség jót tesz neki, meg a titokzatos üldöző filmbéli alakjának is.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!