Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Kezdjük a végén, a Törökvész út és a Tövis utca sarkán álló Kapisztrán Szent János Ferences Templomnál. Hogy miért? Mert az egyszerűségében is megkapó és lenyűgöző épület annak a pennsylvaniai, doylestowni közösségi központnak, konkrétan az ottani brutalista kápolnának lehetne akár az előképe, amelyet a filmbeli – és természetesen fiktív, Adrian Brody által megszemélyesített – Tóth László/László Tóth tervezett.
A Rózsadomb epicentrumában álló templom építésének gondolata 1948 januárjában fogalmazódott meg P. Gábris Grácián plébános atya fejében, kényszerűségből. Ekkor értesítette a főváros a plébániát, hogy az Áldás Utcai Általános Iskola tornatermében megszüntette a vasárnapi misézést. Így hát a plébános atya munkatársai kerestek és találtak egy szép telket a Tövis utca sarkán, amely Herczeg Ferenc íróé volt.
Az író kijelentette, hogy magánszemélynek nem adja el, de az egyháznak szívesen, négyszögölenként 80 forintért. Amikor megjelentek nála az egyházközség emberei, és megtudta, hogy templomot akarnak építeni a telkén, akkor eladóként lealkudta az árat négyszögölenként 60 forintra. Ilyen alkufolyamatot sem ismer még egyet a gazdaságtörténet…
Az utolsó pillanat
A templom megtervezésével Sáy-Halász Antal építészmérnököt bízta meg az egyházközség. Rohammunkában folyt az építkezés, utólag mondhatjuk, szerencsére, mert a kommunista diktatúra vasmarka egyre szorosabbra zárult, időközben például Mindszenty bíboros hercegprímást már börtönbe vetették. A templomot az utolsó pillanatban, 1949. július 10-én szentelték fel, tíz hónappal az első kapavágás után!
Jó darabig ez lehetett az utolsó templom, amit Magyarországon a diktatúra évtizedei alatt felszenteltek.
Mindezt Merker Dávid lebilincselő előadásából tudjuk. Dávid a Hosszúlépés. Járunk? városi séta-szervező cég ügyvezetője, és az évek óta nagy érdeklődéstől kísért budapesti túrák kalauza, fantasztikus helyismerettel és művészettörténeti tudással felvértezve.
Ezúttal a tíz Oscarra jelölt, és Adrian Brody révén a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat el is nyerő A brutalista apropóján barangoltuk be a vezetésével a Rózsadomb lankáit, kívül-belül megszemlélve néhány ikonikus épületet, a magyar Bauhaus/modernizmus remekeit, amelyeket akár a filmbéli Tóth László is tervezhetett volna.
Modern csőbútorok
Nem véletlenül Új világot álmodtak a túra fantáziacíme, hiszen Moholy-Nagy László, Breuer Marcell, Molnár Farkas, Fischer József és a többi zseniális, jórészt Weimarban és Dessauban, a Bauhaus műhelyében, Walter Gropius szárnyai alatt pallérozódó képzőművész, dizájner és építész valóban új világot álmodott a Rózsadombra, még ha legtöbbjüknek, így például a mind között talán a legzseniálisabbnak, Breuer Marcellnak nincs is hazánkban egyetlen épülete sem.
Ez a kiváltság, mármint a Breuer-alkotások birtoklásának kiváltsága az Újvilágnak, az Egyesült Államoknak jutott, hiszen a Bauhaus magyar zsenijeinek 1933 után emigrálniuk kellett… Így Breuer Lajkótól – így becézték barátai Breuert második utóneve, a Lajos alapján – csupán néhány olyan csőbútort volt szerencsénk látni, amelyek majd’ száz évvel elkészültük után is
döbbenetesen modernnek hatnak.
Be kell vallanom, készültem a keddi túrára, hétfő délután megnéztem a Puskin moziban A brutalistát. Senki se ijedjen meg az alkotás majdnem négyórás hosszától, először is száz perc után beiktattak egy negyedórás szünetet, másodszor pedig egyetlen másodpercig sem untam a lenyűgöző mozit. Az Anorának szuperjónak kell lennie, ha le tudta győzni A brutalistát…
19
Freskók a Római iskolai géniuszaitól
E röpke kitérő után vissza a Tövis utca és a Törökvész utca sarkához.
Mindenki érezte, hogy az egyház és a ferences rend katartikus átalakulás előtt áll, és még a közelgő tragédia előtt megpróbáltak az utolsó pillanatban örök nyomot hagyni. Tudták, ha nem lesznek elég gyorsak, nem lesz idejük befejezni a templomot. A sietség nem volt felesleges. A rendház építkezését 1950-ben leállították, és a már felhúzott falakat az alapokig lebontatták…
– fogalmazott túravezetőnk. Az épület több okból is különleges. Egyrészt nincsenek oldalsó ablakai, a napfény az üvegtetőn keresztül (amely Kontulyné Fuchs Hajnalka alkotása) világítja meg az enteriőrt. Akár innen is kölcsönözhette A brutalista rendezője, Brady Corbet a filmbeli doylestowni kápolna bravúros építészeti megoldását. És a déjà vu érzés még erősebb lesz, amikor Merker Dávid megmutatja Hilary Donald Thimmesh ferencesrendi szerzetes könyvét, amelynek Tervezz templomot! (Plan a Church) a címe, és amely mintha egy az egyben Tóth László doylestowni munkásságának a leképezése lenne.
Nincsenek véletlenek…
A rózsadombi templom falait egyébként pompázatos freskók díszítik, a Római iskola legjobbjainak – Molnár C. Pál, Kontuly Béla és a többiek – remekei. Az ember cseppet sem csodálkozik, hogy túravezetőnk elmondása szerint minden misén zsúfolásig megtelik a templom, ahogy a Pasaréti téri ferences templom is. Ilyen varázslatos miliőben biztosan eljut az imádság a Mindenható fülébe…
Valaha Bródyék éltek itt
No de ne fejezzük még be rózsadombi barangolásunkat, hiszen jóformán el sem kezdtük. Ugorjunk vissza a Sarolta utca 3. szám alatti villáig, amelynek – egészen pontosan az egyik lakásnak – ma egy olyan úriember a tulajdonosa, aki már az Index hasábjain is publikált, és aki beszélt a villa történetéről, merthogy belülről is megcsodálhattuk a remekművet. Boros Tamás az Egyensúly Intézet társalapítója és igazgatója 2020-ban vette meg a korábban felháborító módon munkásszállónak használt gyönyörű (akkori állapotában cseppet sem gyönyörű) épületet, amelyben éppen akkor a környező építkezéseken dolgozó tizenegy ukrán vendégmunkás volt elszállásolva…
A villát eredetileg Ku delka György és Schönteil (Simó) Gábor tervezte 1934-ben, majd a harmincas évek végén a zseniális építész házaspár, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!