2023. szeptember 28., csütörtökMa Vencel napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 388,00 Ft | USD: 367,00 Ft | CHF: 401,00 Ft
2023.09.28. Vencel Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 388,00 Ft | USD: 367,00 Ft | CHF: 401,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / A rockopera, amely után harminc percig tapsolt a közönség

A rockopera, amely után harminc percig tapsolt a közönség

Az István, a király rockoperát meglepően nagy lelkesedéssel fogadták a megjelenésekor. A Magyar Nemzet 1983 augusztusában így értékelte a produkciót: „Az új magyar rockopera fináléja után harminc percig tapsolt a közönség! Ritka fogadtatás, nem mindennapos siker.”

De mitől volt ennyire népszerű a bemutató? A rockopera modernebb könnyűzenei stílusokat használ a történetmeséléshez, elsősorban a rock és a pop elemeivel dolgozik. Közelebb hozta a színházat az emberekhez. Szörényi Levente azt mondta, hogy a Jézus Krisztus szupersztár megjelenése szolgáltatta az alapvető inspirációt. Közvetlen előzményének az 1982. február 12-én bemutatott Kőműves Kelemen tekinthető. A műfaj a reneszánszát élte, gondoljunk csak a Jézus Krisztus szupersztár mellett a Hair sikerére.

Az ötlet a Koncz Zsuzsa és Boldizsár Miklós házaspárnál tartott vacsorán jött szóba. Két opció merült fel: az ezredforduló vagy pedig a hunok, Attila története. Végül Szent István történetét dolgozták fel Koltay Gábor rendezésében és Novák Ferenc koreográfiájával. A mű Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján készült, Szörényi Levente írta a zenét, Bródy János a szöveget.

Ebben a műfajban magyar nyelvterületen kétségkívül az István, a király jut a legtöbbek eszébe, a bemutatón a nagyon erős színpadi jelenléttel fellépő szereplők elképesztő energiákat mozgattak meg, amely még a felvételekről is átjön. Az ősbemutatót 120 ezer ember nézte meg, nem beszélve a különböző kiadásokról, és a folyamatos újrajátszásokról, feldolgozásokról, amelyek a mai napig életben tartják a művet.

A közönség már akkor ráérzett arra, hogy valami nagyon fontos történik, hiszen a műsort négy estén át teltház előtt adták elő a városligeti Király-dombon, amit aztán további előadások követtek. Azokban az időkben még nem volt ledfal meg kivetítés, vagyis az emberek nagy része semmit nem látott a produkcióból, mégis a hatása alá került. Összehasonlításképpen: az Európa legnagyobb szabadtéri szórakozóhelyeként említett Budapest Park 11 500, az ország legnagyobb stadionja, a Puskás Aréna 67 155 főt képes befogadni.

Jávorszky Béla Szilárd A magyarock története 2. című könyvében így fogalmaz a mű hatásáról: „Az elképesztő méretű tömeg nemcsak a hazai rocktörténet legemlékezetesebb előadását láthatta, de a Kádár-rendszer legnagyobb kulturális tömegdemonstrációját is átélhette. A végén felcsendülő Himnusz után a szűnni nem akaró tapsvihar egyfajta felszabadulás volt az előző évtizedek elfojtott lelkiismereti terhei alól. A darab ráadásul az idők folyamán politikai értelemben is önjáró lett: mindenki azt gondolt, azt vetített bele, amit akart, illetve amit nem szégyellt.”

Donát Tamás a Veszprémi Naplóban így ír az előadás nyitányáról: „A királydomb színtere, a díszletek pillanatok alatt megtelnek élettel. Az Illés együttes tagjai a Te kit választanál című nyitó dalt éneklik. A háttérben füstfelhő tör magának utat az égbe, a sátrak előtt ég a tűz. Lassan közeledve megjelenik a négyszáz tagú néptánccsoport. A történelmi cselekmény ezzel kezdetét veszi. Szép sorjában felcsendülnek a dalok, peregnek az események.”

Hozzáteszi, hogy a „István, a király teljes alkotó stábja olyan felejthetetlen élménnyel lepte meg a közönséget, amilyenre Magyarországon nem volt példa ebben a műfajban. A történelmi hitelességgel, a művészi teljesítményekkel, a zenei és szövegi kidolgozásokkal, a látványtechnika megszerkesztésével mind azonosulni tudott a tömeg. Röviden: a rockopera hatott a közönségre, és ez fordítva is igaz volt!”

Mint minden jónak, ennek is megvoltak az árnyoldalai. Az Esti Hírlapban Mi történt a Királydombon? címmel a szerző arról értekezik, hogy a stáb negyven hamisított jegyet is összeszedett, és ki tudja, még hány, az eredetire nagyon hasonlító volt még, aminek következtében sok jogos jegytulajdonos nem tudta elfoglalni a helyét. Közben hozzáteszi: „Tegnap este hatodszor mutatták be az idei nyár szabadtéri meglepetésdarabját, az István, a királyt. Szörényi Levente és Bródy János […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/popkult/2023/08/16/zene-rockopera-istvan-a-kiraly-brody-janos-szorenyi-levente-koncz-zsuzsa-boldizsar-miklos/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Így is lehet országimázst építeni

Így is lehet országimázst építeni

Neves építészek részvételével kerekasztal-beszélgetésen tárgyalják a pajtaépítészet lehetséges irányait és XXI. századi kihívásait, az egykori …