Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Egy magyar kutatócsoportnak köszönhetően olyan mértékben változott meg a mohácsi csata képe, mint az elmúlt 100 év egyetlen periódusában sem. A kutatócsoport nem kisebb fába vágta fejszéjét, minthogy „a kádári, kommunista propaganda máig ható ferdítései, hazugságai helyett korrektebb képet adjon a világnak.”
A kutatási program 2018 februárjában indult a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kiválósági Együttműködési Programja keretében, 120 millió forintos keretösszeggel, három év időtartammal, Fodor Pál és Pap Norbert vezetésével. Az első szakasz 2020-ban zárult, a Mohács 1526-2026 – Rekonstrukció és Emlékezet című projektbe több mint 60 fő kapcsolódott be, részben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, részint a Pécsi Tudományegyetem kutatói közül. Ennek az eredményeképpen a témában több mint 10 könyvet jelentettek meg.
Fodor Pál Széchenyi-díjas turkológus, történész most az Indexnek azt mondta, hogy a projekt eredeti kiindulópontja az volt, hogy ne a régi és az akkori országvezetést bűnbakká tévő vélemények alapján jussanak el az 500. évfordulóhoz,
ám időközben kiderült, hogy az állapotfelmérésből több lett, mint azt elsőre gondolták.
A kutatásban egyebek mellett a csatatér történeti és földrajzi rekonstrukciójával foglalkoztak, és azt vizsgálták, hogy egykoron hogyan nézhetett ki a táj. „Nem mindegy ugyanis, hogy a különböző emlékhelyeket hová helyezik el. A legjobb az lenne, hogy pontosan oda, ahol az események zajlottak” – tette hozzá.
Esetenként direkt hazugság
Pap Norbert a PTE történeti földrajz professzora a munka jelentőségét abban látja, hogy a ma elterjedt és közismert Mohács-kép a kádári szocializmus terméke, amely a hetvenes években alakult ki. A Mohácsi Nemzeti Emlékhely is a 450. évfordulóra épült meg, 1976-ban nyitotta meg kapuit.
Ami végül kialakult, és ami a közismeret alapja, nagyrészt ideológiai alapon megfogalmazott ferdítés, esetenként pedig direkt hazugság. A korszak korlátaiból adódóan, pénzügyi- és képességhiányból fakadó, elégtelen szakmai munka alapozta meg azt a képet, ami az elmúlt évtizedekben uralta a közvélemény Mohács-ismeretét
– hangsúlyozta Pap, aki azt állítja: ambíciójuk, hogy ezt a képet helyesbítsék, és hogy sokkal részletesebben, tényszerűbben mutassák be az egykori eseményeket.
Pap Norbert arról is beszélt, hogy az elmúlt hat évben a legtöbb vita arról folyt, hol is zajlott pontosan a csata. Szerinte a Kádár-rendszer „keze” erőteljesen rajta hagyta nyomát a mai Mohács-képen; ebben egy 1976-ban készült propagandafilm, valamint számos interjú is szerepet játszott a korabeli tömegmédiában. „Kellett egy munkás, egy népi hős, aki fel lehetett mutatni a közvéleménynek. A népszerűsítésre Szűcs József választották ki, és bemutatták, hogy a sátorhelyi tömegsírokat és a szerinte Majsnál fekvő csatateret egy hat osztályt végzett, paraszti származású munkásember találta meg. Ebből azonban semmi sem volt igaz.
Szűcs semmilyen, ezeket alátámasztó bizonyítékot nem talált. Amiket állított, nem igaz, teljes téveszme. Ezt onnan lehet tudni, hogy a korszakban a régészeti kutatásokat pontosan dokumentálták, így némi utánajárással kideríthető, hogy mi történt, kinek mi volt a szerepe. Már akkor is lehetett (volna) tudni, hogy az egész hazugság, de a korszak ideológiai elvárása az volt, hogy a nép egyszerű gyermeke legyen a mohácsi csata kutatásának hőse. S nem az abban ténylegesen dolgozó értelmiségiek, akikre persze gyanakodva tekintettek
– mondta a pécsi egyetem professzora. Ebből aztán a csata helyére, de az értelmezésére vonatkozóan is napjainkig ható következmények származtak. Ma is vannak olyanok, akik Majs mellett lövedékeket gyűjtenek fel, abból kiindulva, hogy nyilván ott volt az 1526-os csata.
Egy elfeledett csata
A rejtéllyel, hogy milyen csata is zajlott Majsnál, amelyhez ezek a lövedékek köthetők, a közeljövőben három tanulmányunk is foglalkozik majd.
„Igen, volt ott egy törökellenes »mohácsi« csata, de nem 1526-ban, hanem jóval később, 1687-ben.”
Ma már erős bizonyítékokkal lehet alátámasztani, hogy az a mintegy 300, jellemzően kiskaliberű lövedék, amelyet a Janus Pannonius Múzeum régészei az elmúlt másfél évtizedben ezen a helyszínen gyűjtöttek, egy szpáhi elitalakulatok és dragonyos, valamint vértes ezredek közötti, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2024/08/28/mohacsi-csata-fodor-pal-pap-norbert/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!