Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A hat neves irodalmi szakember – Dian Viktória, Károlyi Dóra, Moldova Júlia, Nagy Márta, Orzóy Ágnes és Schein Gábor – által jegyzett ötpontos javaslatcsomag alaposan felkavarta a kulturális élet állóvizét. Mint megírtuk, a szakma szerint a magyar fordítástámogatás hiánya miatt csak az elmúlt négy hónapban a Magvető Kiadó négy nemzetközi jogeladása bukott el, a Balatonfüredi Fordítóháznak nincs érvényes bérleti szerződése, Krasznahorkai László 2025-ös Nobel-díja pedig kihagyott ziccer maradt az állami háttérország hiánya miatt.
A hat meghatározó irodalmi szakember azonnali vészforgatókönyvet és a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) megszüntetését követeli. Olyan intézményi struktúrát szeretnének, „amely kizárja, hogy a központosításból fakadó önkényesség, igazságtalanságok, hiányok és kontraszelekció érvényesüljenek”.
Elzárták a pénzcsapot
Lapunk megkeresésére a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) részletes válaszlevelet küldött, amelyben tételesen reagáltak a szakma bírálataira. Beismerik, hogy a kormány radikálisan megvágta a forrásaikat, de visszautasítják, hogy a fordítástámogatási rendszer összeomlott volna, és nyíltan nekimennek a Magvető Kiadónak.
Arra a felvetésre, miszerint Magyarországon évek óta nem működik hatékony fordítástámogatási program – ami miatt például az utóbbi négy hónapban a Magvető Kiadónak négy nemzetközi jogeladása hiúsult meg –, az ügynökség közölte, hogy a PKÜ a Magyar Kultúráért Alapítvány közfeladatait ellátni köteles, heterogén kulturális-szolgáltató funkciót betölteni képes vállalata, amely a mindenkori kulturális kormányzati feladatokhoz rendelt forrásból látja el a rábízott feladatokat.
Mint fogalmaznak, a magyar irodalom külföldi népszerűsítésére a fordítástámogatáson túlmenően a Petőfi Irodalmi Ügynökség (PIÜ, később PKÜ néven) eddig 49 nemzetközi könyvvásáron biztosította a lehetőséget a magyar könyvszakmának. A nemzetközi irodalmi fesztivál létrehozását Demeter Szilárd 2019-es PIM-főigazgatói pályázata tartalmazta Kollár Árpád ötlete alapján.
Ezt akkor a kormány elfogadta, azóta is nagy sikerrel minden évben megszervezésre kerül a PesText, amit évente legalább 50 millió forinttal támogat a Magyar Kultúráért Alapítvány.
A PKÜ alapította és tartja fenn az egyetlen világirodalmi portálját, az 1749.hu-t, ahol fennállása óta közel 900 műfordítás (vers, prózát, esszé, illetve interjúfordításokat is beleértve) széles körű megjelenését segítette elő.
„A PIÜ/PKÜ 2019. és 2024. között összesen 315 600 450 HUF összegben helyezett ki forrást fordítástámogatási célból” – írják a válaszban.
A Balatonfüredi Fordítóház anyagi helyzetét firtató szakmai bírálatokat is határozottan visszautasítja az ügynökség, és az alábbi pontos adatokkal reagálnak a megkeresésre. „A fenti összegeken felül további forráskihelyezés útján a Magyar Fordítóház Alapítvány 2021 és 2025 között 102 millió forint támogatásban részesült, a 2026-os évre a Magyar Kultúráért Alapítvány további 27 millió forint támogatást ítélt meg számukra.
Az utóbbi években a támogatások nagy része jellemzően személyi kiadásokra lett felhasználva: 10 millió forint két fő munkabérére, 10 millió forint tiszteletdíjakra.
A PKÜ a lapunknak küldött válaszában kiemelte azt is, hogy a Magyar Fordítóház Alapítvány a balatonfüredi ingatlant közel 30 éve használja úgy, hogy nem fizet bérleti díjat. Az ügynökség szerint a dologi kiadásokat azért is költötték inkább személyi jellegűekre, mert a fenntartási költségeket ők állták.
Ezen túlmenően a PKÜ 2023. február 1. napjától átvállalta a közüzemi költségek viselését, vállalta a tűzjelző rendszer karbantartási, távfelügyetleti díjat, valamint egyéb műszaki és üzemeltetési költségeket, eddig hozzávetőlegesen összesen 25 millió forint értékben, ezért is a dologi kiadások kevésbé jellemezték a felhasználást a személyi kiadások nagyságrendjéhez képest.
A PKÜ hozzáteszi, hogy „a fordítástámogatásra allokálható összegek rendelkezésre állása a Magyar Kultúráért Alapítvány forrásainak fokozatos és 2024-től radikális csökkentésével és azok rapszodikus ütemezésével a fordítástámogatás mellett számos egyéb szakmai feladat finanszírozását korlátozottá tették”. De az ügynökség szerint a fenti számok és tények tükrében „azt állítani, hogy a Magyar Fordítóház finanszírozása éveken át bizonytalan volt, nem felel meg a valóságnak”.
Krasznahorkai díjának elhallgatása
Az említett hat szerző szerint Krasznahorkai László 2025-ös irodalmi Nobel-díja – a megfelelő állami és intézményi háttérország hiányában – nemzetközi szempontból „kihagyott lehetőség maradt”. Megkérdeztük, hogyan értékelik ezt a kritikát, és a PKÜ milyen konkrét kampányokkal vagy programokkal támogatta a Nobel-díjas szerző nemzetközi recepcióját.
A PKÜ közölte, hogy az ügynökség a szerző 2025-ös irodalmi Nobel-díját a magyar kultúra és irodalom kiemelkedő nemzeti értékeként kezeli, ezért Krasznahorkai László a 2025-ös és 2026-os évben kiemelt szerepet kapott a magyar irodalom nemzetközi népszerűsítésében. A labdát azonban azonnal visszadobták a szerző hazai gondozójának. Bár a válaszlevélben név szerint nem írják le, a pozíció megnevezésével nyíltan a Magvető Kiadó igazgatóját, Dávid Annát – és a többes számú megfogalmazással magát a kiadót – tették felelőssé:
A Frankfurti Könyvvásáron a magyar pavilont Krasznahorkai László magyar kiadójának igazgatója nyitotta meg. Ők valamiért nem tartották fontosnak a szerző személyének előtérbe helyezését, míg például ugyanott, ugyanakkor Krasznahorkai László német kiadója hatalmas reklámot helyezett el a német pavilonban. A könyvei viszont a PKÜ-nek köszönhetően ott voltak – összehasonlításképp: amikor Kertész Imre kapott Nobel-díjat, és akkor a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által szervezett magyar pavilonhoz Kertész Imre kiadója sporttáskában vitt pótlólagosan könyveket.
A PKÜ szerint a maguk részéről a szerző műveit és életművét hangsúlyosan jelenítette meg a legfontosabb nemzetközi könyvvásárok kommunikációjában, legutóbb az elmúlt hetekben megrendezett Prágai Könyvvásáron.
Hozzátették, hogy a PKÜ online és közösségimédia-felületein folyamatosan foglalkoznak a szerző munkásságával és nemzetközi szerepléseivel. Ez idő alatt összesen 52 online vagy nyomtatott cikk jelent meg, folyamatos láthatóságot biztosítva a szerző számára dedikált tartalmakkal, ajánlókkal és nemzetközi fókuszú hírekkel. Emellett közösségimédia-felületeiken is rendszeresen és kiemelt figyelemmel kommunikálnak róla, mint például a <a href="https://kultura.hu/krasznahorkai-laszlo-kapta-az-irodalmi-nobel-dijat/" […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!