2021. június 14., hétfőMa Vazul napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 350,00 Ft | USD: 289,00 Ft | CHF: 321,00 Ft
2021.06.14. Vazul Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 350,00 Ft | USD: 289,00 Ft | CHF: 321,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / A legklasszabb dolog, amit átvettünk az angoloktól

Hirdetés

A legklasszabb dolog, amit átvettünk az angoloktól

A Múlt-kép blog a Nemzeti Fotótár szakmai együttműködésével valósul meg.

Angliának három dolga van, amit meg kell tanulni: az alkotmány, a gépipar és a lótenyésztés.

Hirdetés

Ha valaki tudta, mi a fontos egy ország életében, akkor az Széchenyi István volt, a legnagyobb magyar. A gróf 1815-ös angliai útja után vetette papírra a fenti szentenciát, összehasonlítván az ottani fejlett viszonyokat a hazai elmaradott állapotokkal. A reformkor kiemelkedő alakja csodálta az akkor világelső angol gazdaságot, a gépeket, a (viszonylagos) politikai demokráciát, és lovasember lévén az új lófajtát, az angol telivért. 

Mindezekből egyenesen következett, hogy szerinte melyik az a három dolog, ami fejletté tesz egy országot, és számára teljesen egyértelműen a lótenyésztés és ebből fakadóan a lóversenyzés is ezek közé tartozott. 

Ha már lóversenyzés: e nemes sport magyarországi alapjainak lerakása, az intézményes versenyekre történő felkészülés gróf Hunyady József, báró Wesselényi Miklós és gróf Széchenyi István nevéhez fűződik. Közülük Hunyadi volt az úttörő; az ő ürményi birtokán 1814 és 1821 között rendezett futtatások jelentették a magyar lóversenyzés hajnalát. 

Az első feljegyzett hivatalos erőpróba 1814. május 22-én zajlott 849 bécsi öl (1609 méter, azaz egy angol mérföld) távon, két hároméves kanca, Victoria és Copria között. Hogy melyikük nyert, azt nem jegyezték föl, de a győztes ideje 2 perc 11 másodperc volt. 

1957. február 10., ügetőverseny a lóversenypályán

1957. február 10., ügetőverseny a lóversenypályán (Fotó: Fényes Tamás / MTI)

Széchenyi harmadik angliai útján, 1822-ben már felkereste a mai napig híres idomítócentrumot Newmarketben, és hazatérve megírta az első magyar nyelvű versenyszabályzatot Lovaspállyázás törvényeinek projektuma címmel. 

Az első hivatalos magyarországi lóversenyt végül 1827. június 6-án rendezték meg, az Üllői út és a Soroksári út közötti területen. A magyar lóversenyzés első győztese Babieka volt, egy hatéves sárga kanca, gróf Károlyi György tulajdona, tenyésztője pedig gróf Széchenyi István.

Az egyéves méncsikókat járatja az Ügető pusztaberényi Állami Méntelepének lovásza 1957. március 16-án. A telepen versenylovakat neveltek, amelyek egy részét exportálták

Az egyéves méncsikókat járatja az Ügető pusztaberényi Állami Méntelepének lovásza 1957. március 16-án. A telepen versenylovakat neveltek, amelyek egy részét exportálták (Fotó: Bajkor József / MTI)

A magyar lóversenyzés első aranykora az 1870-es évekre esett. Mondanunk sem kell, ekkor élt hazánk valaha volt két legcsodálatosabb versenylova, az Epsom Derby és a Grand Prix de Paris győztese, Kisbér és a ver(het)etlen csodakanca, a pályafutása mind az 54 versenyén győztes Kincsem.

Kőszegi Ferenc, az Operaház magántáncosa (b), Kabos László színész-komikus és Kelemen Éva színésznő az 1957. október 12-én megrendezésre kerülő amatőr ügetőversenyre készül a Kerepesi úti lóversenypályán

Kőszegi Ferenc, az Operaház magántáncosa (b), Kabos László színész-komikus és Kelemen Éva színésznő az 1957. október 12-én megrendezésre kerülő amatőr ügetőversenyre készül a Kerepesi úti lóversenypályán (Fotó: Tormai Andor / MTI)

Nagy valószínűséggel mindkét csodalény Kisbéren, Batthyány Kázmér birtokán jött a világra – amely akkor már állami ménesnek számított, hiszen Ferenc József császár és király az első felelős magyar kormány tagjától, Kossuth titkárától elkobozta minden ingó és ingatlan vagyonát. Meg kell azonban mondanunk, hogy Kincsem szülőhelyének jogáért Tápiószentmárton, Blaskovich Ernő birtoka is versenyben van, ám ezt a „futamot” hitelt érdemlően nem lehet eldönteni. 

Célegyenes utáni kanyarhoz érkeznek a versenyzők a magyar–román nemzetközi ügetőverseny második napi futamán a Kerepesi úti ügetőpályán 1959. május 24-én

Célegyenes utáni kanyarhoz érkeznek a versenyzők a magyar–román nemzetközi ügetőverseny második napi futamán a Kerepesi úti ügetőpályán 1959. május 24-én (Fotó: Bojár Sándor / MTI)

Kisbér, ez a gyönyörű pej mén egy évvel Kincsem előtt, 1873-ban született, apja Buccaneer, anyja Mineral volt, mindkettő Cavaliero-szerzemény, tulajdonosa Alexander Baltazzi. Kisbér számára az annus mirabilis 1876-volt, amikor előbb megnyerte mindmáig egyetlen magyar lóként az Epsom Derbyt, majd két hétre rá a Grand Prix de Paris-t is, ezzel mai áron számolva csaknem hárommilliárd forintot hozott a konyhára nyakig eladósodott tulajdonosának, Baltazzinak. 

Fogadók a lóversenypályán 1958. augusztus 24-én

Fogadók a lóversenypályán 1958. augusztus 24-én (Fotó: Lajos György / MTI)

Kincsem apja Cambuscan, anyja Waternymph volt, tenyésztője és tulajdonosa Blaskovich Ernő, trénere Robert Hesp, egy yorkshire-i angol, aki hazánkba költözött, és itt is ragadt, ükunokája, Hesp József. 

Ezerjó patáját kezelik a Kerepesi úti ügetőpálya lovászai 1960. július 25-én

Ezerjó patáját kezelik a Kerepesi úti ügetőpálya lovászai 1960. július 25-én (Fotó: Molnár Edit / MTI)

Kincsem szülőhelye tehát bizonytalan – az ellési napló a második világháború alatt elkallódott Németországban –, a dátum, 1874. március 17. azonban holtbiztos. Kincsem 1875 őszén került Hesp gödi telepére, és 54 győzelmével messze felülmúlja veretlen társait. Az 54 győzelemhez 55-ször kellett futnia, mert egy alkalommal egy holtversenyt el kellett eldönteni – természetesen a csodakanca diadalmaskodott. (Meg kell mondanunk, hogy már a holtverseny sem volt holtverseny, mert Kincsem akkor is előrébb volt egy fejhosszal.)

A Kerepesi úti pályán rendezett ügetőverseny egyik résztvevője 1962. december 1-jén

A Kerepesi úti pályán rendezett ügetőverseny egyik résztvevője 1962. december 1-jén (Fotó: Bara István / MTI)

A magyar lóversenysportra az első nagy, szinte kiheverhetetlen csapást a Tanácsköztársaság mérte. a kommün alatt a pesti lóversenypályát – mint afféle burzsoá csökevény szimbólumát – felszántották és krumplival vetették be.

Ahogy a Vörös Katona című lap írta 1919. március 30-án:

A lóverseny a maga felháborító csalásaival, néprontó és butító demoralizálásával már a múlté mindörökre.

1963. június 2-án Bécsben futották az osztrák derbyt, amelyen két magyar ló is győzött. A százezer schillinges nagydíjat és a kék szalagot osztrák és nyugatnémet lovak előtt az Imperiál nevű hároméves angol telivér mén nyerte. Lovagolta Gelics Mihály. A képen: Imperiál hazaérkezésekor Aperianov Zakariás idomárral, Gelics Mihály zsokéval és ápolójával, Maczkó Jánossal

1963. június 2-án Bécsben futották az osztrák derbyt, amelyen két magyar ló is győzött. A százezer schillinges nagydíjat és a kék szalagot […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/multkep/2021/06/02/nemzeti-fototar-loverseny-losport-ugeto-derby-lovi-overdose-kincsem-kisber/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Az Asztalfőn Bényi Ildikó és az abaúji kincsesbánya

Az Asztalfőn Bényi Ildikó és az abaúji kincsesbánya

Amikor nagyobb ünnepeken összejött a család, a rokonság, mindig roskadásig telt az asztal, s közben …