2022. december 2., péntekMa Melinda napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 408,00 Ft | USD: 388,00 Ft | CHF: 415,00 Ft
2022.12.02. Melinda Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 408,00 Ft | USD: 388,00 Ft | CHF: 415,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / A kormány tudtával titkos orosz légió alakult Budapesten

Hirdetés

A kormány tudtával titkos orosz légió alakult Budapesten

A magyar hadsereg több mint egyharmadát kozák és orosz katonákkal akarták feltölteni francia pénzből.

Orosz ökölbe magyar kardot!

Az orosz polgárháború második szakaszának a végét jelentette, amikor a Vörös Hadsereg vérgőzös előrenyomulása miatt a bolsevikellenes dél-oroszországi Fehér Hadsereg és a helyi monarchiapárti lakosság zömét 1920 novemberében báró Pjotr Nyikolajevics Vrangel tábornok sikeresen evakuáltatta a Krím-félszigetről nyugat felé. Mihail Alekszandrovics Kedrov flottaparancsnok 

126 hadi- és kereskedelmi hajó bevonásával csaknem 150 ezer katonát menekített ki ekkor az antant felügyelete mellett Konstantinápoly környékére Szevasztopol, Jevpatorija, Kercs, Feodoszija és Jalta kikötőiből.

Hirdetés

Pjotr Nyikolajevics Vrangel tábornok

Pjotr Nyikolajevics Vrangel tábornok

Fotó: ullstein bild Dtl / Getty Images Hungary

A Romanov-párti tisztek és katonák nagyobbik hányada innen leginkább Londonba és Párizsba, illetve a pánszlávizmus szellemében a frissen megalakult Csehszlovákiába, a Szerb–HorvátSzlovén Királyságba, a későbbi Jugoszláviába, valamint Bulgáriába ment. Az orosz diaszpóra létszáma bár nem volt olyan jelentős Magyarországon, mint Prágában, Belgrádban, Szófiában, illetve az egykori Szerém vármegyéhez tartozó vajdasági Karlócán, ám Budapest és Pécs ennek ellenére mégiscsak az orosz katonai emigráció két jelentős központja lett. De kezdjük az elejéről.

A kapcsolatteremtést maga Vrangel báró kezdeményezte. A főparancsnok 1920. július 14-én keltezett, Horthy Miklós tengernagynak írt francia nyelvű levelében elismerte Horthyt a bolsevikok elleni határozott és eredményes harcáért, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben közelebb kerül egymáshoz a két, korábban oly sokak által elválasztott nép.

Vrangel dorombolása mögött persze nemcsak a jobboldali tekintélyelvű Horthy-rendszer és az 1918–1920-as fehérgárda-diktatúrák tipológiai közösségét kell értenünk, hanem azt a tényt is, hogy sok orosz hercegeknek (például Nyikolaj D. Golicin miniszterelnök, Szergej P. Obolenszkij hadosztályparancsnok, Pjotr Volkonszkij diplomata) illetve a balti német arisztokráciának sok magyar nemesi família volt a barátja vagy a távoli rokona.

A Márkus-villa

A magyarországi orosz emigráció jeles tagja volt a XX. század legnagyobb férfi táncosa, a világhírű Vaszlav Fomics Nizsinszkij balettművész és koreográfus is, aki még az első világháború kitörése előtt, 1913-ban vette el feleségül Márkus Emília színésznő és Pulszky Károly művészettörténész kisebbik lányát, Pulszky Romola író-táncosnőt. Házasságukból két leánygyermek született Budapesten.

A házaspár 1944-ig élt a jelenleg fiókkönyvtárként üzemeltetett Hűvösvölgyi út 85. szám alatti, a Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei szerint 1912-ben átadott Márkus-villában, majd a bombázások miatt Sopronba tették át székhelyüket. A második világháború után a házaspár Svájcba költözött. Nizsinszkij ekkor már mentálisan súlyos beteg volt, aki végül is 1950-ben hunyt el egy londoni kórházban. Holttestét 1953-ban exhumálták, hogy végrendelete szerint a párizsi Montmartre-i temetőben újra eltemethessék.

Az a gyanús, ami nem gyanús

A tenger nélkül maradt tengernagy annak ellenére hasonlóan látta a jövőt válaszlevelében, hogy a magyar politikai elit többsége hagyományosan szlávellenes volt, az oroszokat Kárpát-medencei nemzeti mozgalmak támaszaként tartották számon, amely lényegében a történelmi Magyarország feldarabolásához vezetett.

Budapest kezdeti udvarias távolságtartását az is növelte, hogy az 1848–49-es szabadságharcot csak az orosz csapatok behívásával tudták megnyerni az osztrákok, valamint az első világháborúban a két nemzet ismételten egymás ellen harcolt. Ezeket a tényeket tetőzte, hogy a politikailag aktív orosz katonai emigráció többsége megrögzött franciabarát volt, amely abszolút nem volt ínyére a magyar kormánynak.

Ettől függetlenül a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium az antant engedélyével mégiscsak engedélyezte az orosz fehér emigránsok magyarországi letelepedését,

amelyet kezdetben a Rózsa utca 98. szám alatt működő Orosz Birodalom követségének egykori főkonzulja, az Újvidék egyik mellékutcájában 1924-ben agyonlőtt Pjotr Volkonszkij herceg, márciustól azonban már a Vrangel-hadsereg vezérőrnagya, Alekszej Alekszandrovics von Lampe, az „Orosz Összkatonai Unió” (ROVS) egyik vezetőjével bonyolított le. Ez utóbbi katonatiszt lett Fehéroroszország első hivatalosan elismert állandó képviselője Magyarországon. Székhelye a Királyi Pál utca 9. szám alatti, K. Császár Ferenc építész maga által tervezte és finanszírozta 1912-ben átadott sarokházban volt.

Márkus Emília villája a Hűvösvölgyben

Márkus Emília villája a Hűvösvölgyben

Fotó: Texaner / Wikipédia

A diplomaták ténykedésének köszönhetően 1922-ben már több mint ezerötszáz monarchista hagyta el Konstantinápolyt és telepedett le Budapesten és Pécsett. Ez a létszám évről évre növekedett. A Népszövetség menekültügyi biztosa, Fridtjof Nansen világhírű norvég sarkkutató 

1930-as jelentése szerint hazánk már 5045, állampolgárságától megfosztott orosz monarchistát fogadott be, amely azt jelentette, hogy nálunk már több orosz emigráns élt, mint Olaszországban, Ausztriában, Svájcban, Görögországban, Japánban, Svédországban, és Spanyolországban összesen. Franciaországban eközben 400 ezer, Németországban pedig 200 ezer orosz kért menedéket.

A fentiek tükrében így nem is meglepő, hogy 1922 júniusában Budapesten tartották a bolsevizmus miatt külföldre menekült orosz royalista szervezetek képviselőinek első világkongresszusát, ahol von Lampe kétségtelenül eltúlzott vágyakozása szerint

vitéz nagybányai Horthy Miklós régens lett volna a „fehér katonai erők” vezetője és az antant engedélyével a Szovjet-Oroszország elleni hadjárat fővezére.

A magyar idegenlégió

A fenti gondolatnak megfelelően von Lampe 1921 februárjában tájékoztatta a magyar szerveket, hogy megalapította az első doni, kubáni, tyereki, asztraháni, szibériai kozákokat összefogó első sztanyicát, amelynek székhelyét a Fehérvári út 84. szám alatti Fővárosi Fuvartelep barakkjaiban […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/jardasziget/2022/09/25/a-kormany-tudtaval-titkos-orosz-legio-alakult-budapesten/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Kijött az Indiana Jones 5 előzetese

Kijött az Indiana Jones 5 előzetese

2023. június 30-án mutatják be az Indiana Jones ötödik részét, melynek előzetesében Harrison Ford ismét …