„Az amerikai beavatkozás Venezuelában nem a demokráciáról, hanem hatalmi és geopolitikai érdekekről szól” – mondta Juan Gabriel Vásquez kolumbiai író a La Republica olasz napilapnak adott interjújában. Vásquez, akinek regényei a latin-amerikai történelem, az imperializmus és a politikai felelősség kérdéseit vizsgálják, úgy látja: a Maduro-rezsim bűnei nem igazolhatják egy másik hatalom illegális fellépését.
Juan Gabriel Vásquez Bogotában született, élt Párizsban és Barcelonában, majd visszatért Kolumbiába. Könyvei – köztük az Informátorok és a Becsapódás – az Ab Ovonál jelentek meg Magyarországon. Történeteiben a maffia, a drogkereskedelem és a politika fonódik össze a mindennapokkal, és Vásquez szerint Latin-Amerika továbbra is a soha véget nem érő amerikai imperializmus terepe.
Amerika gigantikus képmutatása
A Maduro elfogásáról készült fotó kapcsán a kolumbiai író első reakciója a kétely volt. „Az első kérdésem az volt: ez valódi? Trump és szövetségesei a félrevezető információk világában élnek. Minden hírrel szemben óvatosnak kell lennünk.”
Az amerikai kormány a venezuelai akciót a drogkereskedelemmel indokolja, miközben Trump kegyelmet adott a korrupció és kábítószer-vádak miatt elítélt hondurasi volt elnöknek. Vásquez szerint ez következetlen és cinikus politika:
Semmi sem áll össze. Ez Amerika gigantikus képmutatása. A drogkérdés régóta eszköz a latin-amerikai országok feletti politikai és gazdasági dominanciához.
A „drogellenes háború” szerinte nem megoldás, hanem ürügy. „Ha a kábítószerek legálisak lennének, a kartellek eltűnnének – ahogy az alkohollal történt az 1920-as évek után. De az Egyesült Államok soha nem engedné ezt, mert elveszítené a befolyását.”
Félelem és bizonytalanság
Vásquez a Maduro-rendszert diktatúrának tartja, de elutasítja a külső katonai nyomást. Szerinte a rezsim tönkretette az országot, embereket kényszerített száműzetésbe, politikai foglyokat tart fogva. „Mindebből soha nem következik, hogy más hatalom erőszakos és illegális beavatkozása igazolható legyen” – fogalmazott Vásquez, aki szerint a mostani helyzet nem rendszerváltás, inkább hatalmi újrarendeződés lehet.
Még nem tudni, hogy Maduro bukása a rezsim bukását jelenti-e. Trump akár az alelnököt is hatalmon tarthatja, ha az megfelel neki.
A Monroe-doktrína újraértelmezése szerinte azonban veszélyes precedens.
Egy fasisztákból és xenofóbokból álló kormánnyal állunk szemben, amely visszatérne a befolyási övezetek világához. Az Egyesült Államok a nemzetközi jog és az intézmények ellenségévé vált. A térségben nő a félelem és a bizonytalanság. Trump és a zsarnokai csak az erőszak nyelvét beszélik. Ez instabilitást szül, és ürügyet ad az eszkalációra.
A latin-amerikai Trump-szavazatok jelenségét Vásquez összetett társadalmi és kulturális okokkal magyarázza: gazdasági érdek, bevándorló-ellenesség, ultrakonzervatív értékek és identitásfélelmek. „A drogellenes háború továbbra is zsákutca. Ezt a harcot nem megnyerni akarják, hanem fenntartani – hogy legitimálják az amerikai politikai ellenőrzést Latin-Amerikában.”
Vásquez az írók felelősségéről is beszélt. „Az írók tanúk. Feladatunk kimondani: ez történt. De egy olyan világban, ahol az agresszió felszabadulás, a népirtás önvédelem, ezt egyre nehezebb kimondani.”
Ez történt eddig
A venezuelai legfelsőbb bíróság alkotmányos tanácsa elrendelte, hogy Delcy Rodríguez alelnök vegye át az ország irányítását ügyvivő elnökként Nicolás Maduro elnök távollétében, akit szombat hajnalban az Egyesült Államok erői vettek őrizetbe. Washington támadást indított az ország ellen, és éjszaka, a hálószobájukból hurcolták el a házaspárt.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!