Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Több mint egy tucat Oscar-díjra jelölték, mégsem átütő alkotás a Jacques Audiard által rendezett – a dráma, az akciófilm és musical elegyeként leírható – Emilia Pérez. Bár szinte minden elemébe bele lehet kötni, pozitívum pedig vajmi kevés van benne, mégis egy közepesre sikeredett filmről beszélhetünk.
Úgy ültem be a 13 Oscar-díjra jelölt Emilia Pérez sajtóvetítésére, hogy fogalmam sem volt, mi vár rám. Nem tudtam, miről szól, nem olvastam róla kritikákat, és a trailert is csak félig néztem meg. Utóbbiból arra következtettem, hogy újabb drogos akciófilmet látok. A környezetemben mindenki azt szajkózta, hogy szörnyű film, miközben az ismerőseim is csak a nemzetközi sajtóból értesültek a produkció „borzalmasságáról”.
A vetítés végén azonnal megírtam nekik, hogy az Emilia Pérez nem borzalmas, inkább hullámzó színvonalú alkotás. Való igaz, hogy sok benne az elképesztően béna és amatőrnek tűnő mozzanat, párbeszéd és jelenet, a dalokról pedig jobb nem is beszélni, de a film furcsamód működik.
Tudtam, hogy a film főszereplője (Karla Sofía Gascón) transznemű, de azt nem, hogy az Emilia Pérez egy transznemű személy átalakulására − továbbá az átalakulás hatásaira − fókuszál. Ez a transzformáció adja a történet mozgatórugóját: Manitas Del Monte, a hírhedt kartellfőnök nővé akarja operáltatni magát, ehhez kéri Rita Mora Castro ügyvédnő (Zoe Saldana) segítségét.
Gengszterfilmes álmaim pillanatok alatt szertefoszlanak, az alkotásból egyetlen csapásra LMBTQ-sztori lesz,
ami nemcsak a transzneműséget, hanem a leszbikusságot is boncolgatja. Pontosabban boncolgatná, mert nem igazán teszi.
Emilia karaktere és megformálása a nemzetközi sajtóban nagy port kavart, hiszen nem éppen hitelesen reprezentálja a transzneműeket. A film amolyan lelki megtisztulásként, megjavulásként értelmezi a testi átalakulást, mintha Emilia ezzel vezekelne a bűnökért, amelyeket kartellfőnökként követett el. A transzneműség azonban nem erkölcsi döntés, az átváltozás folyamata pedig nem mentesít a múlt alól. A jelenet, amikor a transz nő idegességében erőszakossá válik, és hirtelen ismét férfi hangon szólal meg, szintén sokakban ellenérzést váltott ki.
Ami a leszbikus kapcsolatok bemutatását illeti, kétféle esetet láthatunk: amit a transznemű főhős folytat a feleségével (Selena Gomez), akit még férfiként vett el, valamint új szerelmével, Epifaníával (Adrianna Paz). Karla Sofía Gascón egy interjúban úgy fogalmazott, Emilia és Epifanía leszbikus kapcsolatáról senki sem beszél igazán, de ott van. „Nagyszerű, hogy az emberek nem beszélnek róla. Normalizálták. Elfogadják.”
Abban rossz, ami a lényeg
Ha a felemásra sikeredett LMBTQ-ábrázolástól eltekintünk, érdemes egy másik kihagyott ziccert is elemezni. Az Emilia Pérez abban a legrosszabb, ami tulajdonképpen a film lényegét adja: a musicalben.
Az Emilia Pérez musical, de nem egy Grease vagy mamma mia!, Nagyon nem.
Az utóbbi években orrba-szájba készülnek a musicalek, aminek legtöbbször pénzügyi okai vannak, de azt sem […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!