Nem véletlen, hogy a könyv azt a címet kapta, hogy Leonora Carrington regényes élete: Leonora élete valóban olyan regényes volt, hogy hiba lett volna nem megírni. Az angol–mexikói szürrealista polihisztor – festő, szobrász és író – a XX. század egyik legmeghatározóbb női alkotója volt, akire az „új Frida Kahlóként” is hivatkoztak. Leonora azonban senkihez és semmihez nem fogható személyiség volt, aki valószínűleg megbotránkozott volna a hasonlaton. Való igaz, hogy a popkultúrában nem kapták fel annyira, mint Kahlót, de az életrajzi kötet végre rivaldafénybe helyezheti a művésznőt.
Leonora Carrington mozgalmas életében egyszerre testesültek meg a korszak álmai és rémálmai. Az angliai Lancashire-ben született egy újgazdag, feltörekvő családban, a szürrealitás iránti érzékét pedig egyrészt otthona – egy a XIX. század végén épült neogótikus udvarház, Crookhey Hall – misztikumának, másrészt az ír nagymamája és dadája által mesélt kelta népmeséknek köszönhette.
Különcnek született
Már kislányként kétkezes volt, hasonlóan Leonardo da Vincihez. Lázadó és nonkonformista természete miatt sem az apja, sem a tanárai nem bírtak vele. Több egyházi iskolában is megfordult, de mindenhonnan kirúgták „antiszociális és bizonyos természetfeletti hajlamok” miatt.
A negatívnak titulált tulajdonságai azonban a művészvilágban – különösen a szürrealista mozgalomban – kincsnek számítottak. Az idén 100 éves szürrealizmus fontos női alkotójának életútja és munkássága nagy hatással volt a XX. század művészetére és kultúrájára,
Arra, hogy a nők művészek is lehetnek, nem kell beérniük a múzsa szerepével.
A kisiskolás káosz után Leonora a Chelsea-i Művészeti Iskolába került, később az ismert francia kubista, Amédée Ozenfant tanítványa lett. Húszéves sem volt, amikor végérvényesen fellázadt társadalmi osztálya szigorú szabályai, szülei, a vallás és a konzervatív gondolkodás hegemóniája ellen, és kitört a teljes művészi és személyes szabadsága felé.
Az élete akkor fordult fel fenekestül, amikor a londoni Nemzetközi Szürrealista Kiállításon megismerkedett a szürrealisták szupersztárjával, Max Ernsttel (aki nemhogy jóval idősebb volt nála, de nős is). A pár egészen a második világháborúig egy őrült és féktelen románcba keveredett, miközben olyan művészekkel vették magukat körbe, mint Salvador Dalí, Marcel Duchamp, Joan Miró, André Breton és Pablo Picasso: egytől egyig a szürrealizmus szupersztárjai.
Sokkal több életrajznál
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!