2021. szeptember 20., hétfőMa Friderika napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 353,00 Ft | USD: 302,00 Ft | CHF: 324,00 Ft
2021.09.20. Friderika Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 353,00 Ft | USD: 302,00 Ft | CHF: 324,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / A Brain Bar alapítója szerint az emberi történelem legérdekesebb korszakában élünk

Hirdetés

A Brain Bar alapítója szerint az emberi történelem legérdekesebb korszakában élünk

Jövőtervezés, közösségépítés – szép gondolatok. Az embereket azonban tényleg érdekli a jövő?

Amikor a Brain Bar programját elkezdjük összerakni, a kollégáimtól azt szoktam kérni, hogy egyszerre két irányból induljanak el. Nézzék meg, hogy a fiatalok mire vágynak, de azt is, hogy mitől félnek, mitől szoronganak; ezekhez a témákhoz keressenek erős állításokat megfogalmazó, de vitára is nyitott véleményvezéreket. Az emberek ugyanis a vágyaikon és félelmeiken keresztül viszonyulnak a jövőhöz. A mi közönségünk különösen kíváncsi, és éhes az új információra, akár erősíti, akár cáfolja a már meglévő véleményüket. Ennek tudom be, hogy a mítoszromboló tartalmak, amikor konszenzusosnak hitt vélekedéseket szedünk ízekre a színpadon, minden évben a legnépszerűbbek.

Csak azért kérdeztem, hogy az embereket érdekli-e jövő, mert legtöbbjüknek a jelennel is sok a gondja, legyen az egészségügyi, egzisztenciális vagy szociális. Vagyis ha jövőt tervezünk, valójában a jelent építjük?

Hat évvel ezelőtt, az első Brain Baron felírtunk a falra egy mondatot: Élj érdekes korban! Ez egy kínaiaknak tulajdonított, egyébként nyugati eredetű mondás, amit attitűdtől függően sokan átoknak, mások jókívánságnak tartanak. Én az utóbbiak közé tartozom. Meggyőződésem, hogy az emberi történelem legérdekesebb korszakában élünk, és döntő jelentősége van, hogy ehhez a körülményhez mekkora tudatossággal viszonyulunk.

Hirdetés

Ez azért szinte minden korszakra érvényes lehet a maga módján.

De az információs vihar új jelenség. Minél ügyesebben rendszerezik a fiatalok az információt, minél inkább meg tudják különböztetni az igazit a manipulációtól, annál eredményesebben élhetnek a lehetőségeikkel a karrierjükben és a magánéletükben. A Brain Bar ennek a tudatosságnak az erősítésében segít. Az életmód, amit választunk, egyben személyes spekulációnk a jövőről.

És mit kezdjünk azokkal az ideákkal, amelyek szerint az ember elsősorban biológiai lény, és csak utána társadalmi, s hogy a technológiai fejlődés üteme gyorsabb, mint hogy biológiailag, pszichikailag alkalmazkodni tudjunk hozzá?

Legalábbis sokan ezt állítják.

Ezt magam is tapasztalom.

Nem olyan egyértelmű a dolog. Peter Thiel szerint a technológiai fejlődés üteme valójában már az 1960-as évek óta stagnál; amikor 1969-ben leszálltunk a Holdra, az ígéret úgy hangzott, hogy a XXI. századra repülő autóink lesznek, ehhez képest kaptunk 140 karaktert – utalt ezzel a Twitterre. Miközben a valóban forradalmi jelentőségű fertőtlenítőt 160 éve találták fel, ma sokan okosjógamatracot értenek innováció alatt. A helyzet persze nem fekete-fehér, a biotechnológia például látványos eredményeket tud felmutatni, de ettől még tény, hogy a befektetői figyelem, a finanszírozás aránytalanul nagy mértékben koncentrálódik a média- és szórakoztatóiparban, s ennek hasznossága a civilizációnk szempontjából minimum vitatható. Emellett jelen van a vágyvezérelt gondolkodás is. Az idei Brain Baron velünk lesz Erik J. Larson mérnök-filozófus, akinek startup cégeibe az amerikai védelmi minisztérium fektetett be. Szerinte túlértékeljük a mesterséges intelligenciát, mert az emberi nyelvet, a szintaxist, a szemantikát a gépek még beláthatatlan ideig képtelenek lesznek utánozni. Azt is állítja, hogy a bombasztikus szalagcímek dacára a valóságban távolodunk az önvezető autók bevezetésétől, mert minél mélyebbre ásunk a megvalósításban, annál több kulturális gáttal szembesülünk. Izgalmas és konkrét témák ezek, jó illusztrációi annak, hogy a jövőre nem absztrakcióként érdemes gondolni, le lehet bontani átbeszélhető ügyekre.

DSC5373

Fotó: Gorondy-Novák Edit / Index

A Brain Bar idén a magyar nyelvre is kitér, azt vizsgálja, hogy lehet-e szerepe mondjuk az angol nyelv mellett.

Ez az egyik legkedvesebb témám. Talán azért, mert az innováció világa, amivel mi foglalkozunk, tele van elviselhetetlen jövevényszavakkal. Meggyőződésem, hogy az anyanyelv szerepét és a benne rejlő lehetőségeket ma alulértékeljük. A nyelv egyfajta szoftver, a logikánk és a gondolkodásmódunk egyik meghatározója. Amikor néhány évvel ezelőtt a világ egyik legnagyobb pénzügyialap-kezelője Budapesten nyitott fejlesztőközpontot, megkérdeztem a vezérigazgatót, miért döntöttek Magyarország mellett. Azt válaszolta, hogy angol nyelvterület szóba sem jöhetett, hiszen az angol anyanyelvű munkaerő sosincs rákényszerítve, hogy új nyelvek tanulásával tréningezze az agyát. Így is maradt pár alacsony adókulcsú opció, s ők kifejezetten azért jöttek a mi fővárosunkba, mert a legeredetibb logikát és megközelítést már a kinti főhadiszálláson is a magyarul beszélő munkatársaknál tapasztalták. Ebben a témakörben meghívtunk nyelvészeket, programozókat, slammereket, de velünk lesz Berecz András mesemondó is, aki a közönséggel együtt rögtönöz majd mesét a jövőről.

Érdekes felvetés, hogy a szocializálódás mellett a nyelv is meghatározhatja a kreativitás mértékét.

Nemrég olvastam, hogy a beszélt nyelvek száma az Egyenlítőhöz közeledve fokozatosan növekszik, hasonlóan a biodiverzitáshoz. A biológiai sokféleség jelentőségéről sokat hallunk, helyesen, de érdemes beszélni a nyelvek sokféleségének értékéről is. A jövőről való gondolkodás nem lehet egyenlő a változás ünneplésével, az újdonság kritikátlan elfogadásával, hiszen önmagában nem érték, ha valami megváltozik. A kérdés az, hogy az új szállít-e többletet a kultúránk szempontjából. A Brain Baron ugyanakkor erről sem kultúrpesszimista, hanem kifejezetten lehetőséget kereső testtartásból beszélünk. Ahogy Sebő Ferenc fogalmazott: „A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg, nem is őrizni, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket.”

Beszélgetésünk elején említette a tudatosság szót, ez azonban egyfajta elköteleződést is jelent a változás mellett. Ebben mi, magyarok hogyan állunk? Gondolok arra, nagyon leegyszerűsített példák alapján, hogy azt […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2021/09/06/a-brain-bar-alapitoja-szerint-az-emberi-tortenelem-legerdekesebb-korszakaban-elunk/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Böjte Csaba: Lelkeket gyűjtök

Böjte Csaba: Lelkeket gyűjtök

A testvéri szeretet, a jézusi bizalom mutatta meg magát a nemzetközi eucharisztikus konferencián Böjte Csaba …