2021. április 10., szombatMa Zsolt napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 358,00 Ft | USD: 301,00 Ft | CHF: 325,00 Ft
2021.04.10. Zsolt Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 358,00 Ft | USD: 301,00 Ft | CHF: 325,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / 60 éves Mácsai Pál

Hirdetés

60 éves Mácsai Pál

Életem legkatartikusabb színházi előadása kötődik hozzá. Peter Schaffer Amadeusában Salierit, a tehetséges, népszerű, ám Mozarthoz képest mégis csak középszerű, a géniuszra halálosan irigy zeneszerzőt játszotta a Madách Színházban

olyan elementáris erővel, arcán a sistergő, sziszegő gonoszság fenyegető rándulásaival,

Hirdetés

hogy ma is a hátam borzong bele. Azt az érzést közvetítette, ami az értelmiségi lét küszöbén mindenképp veszélyes: miért minden igyekezet, ha az ember nem kivételes, egyszeri talentum, nem zseniális, unikális, fantasztikus géniusz, őstehetség? A középszerűség kényszeredetten nyomorú, bőr alá húzódó mivoltát paradox módon Mácsai fantasztikus, kivételes, zseniális és unikális tehetségként közvetítette.

Sose feledem, ahogy Ramong Geyza főhadnagy szeretőjének, a Piros Ildikó játszotta úri dámának sziszegte oda vérig sértett férfiasságában, a nő által hanyagul hátrahagyott cédulát lebegtetve: PPC. Pour prendre congé, vagyis búcsúzásképpen. Miroslav Kreža darabjában (rendezte az akkor még zseniális Kerényi Imre) két barátot, ám két homlokegyenest eltérő karaktert játszottak a szintén zseniális pályatárssal, Hirtling Istvánnal, és igencsak gondban lett volna az ember, ha kést szorítanak a torkához, hogy valljon színt, Mácsai vagy Hirtling a jobb benne.

Ahogy az is örök színházi emlékem, amikor aznap, amikor az általa igen tisztelt nagy mogul, Mensáros László távozott a földiek sorából, mennyire más értelmet nyert az Idő mint megszemélyesült drámai szereplő általa előadott monológja Shakespeare Téli regéjében – fekete kalapban és fekete kabátban, háttal a nézőnek. Ez volt egyik első, kimagasló rendezése, a színészóriás halálával pedig egészen ránehezedett a monológ súlya az estére.

Hát erre esdek türelmet tetőled,

Ha itt rosszul töltötted az idődet,

S ha nem, én kérem, az Idő, a bölcs,

Hogy rosszabbul időt sohase tölts.

„A szomorúság gondolkodásra késztet, a gondolkodás bölccsé tesz, a bölcsesség pedig elviselhetővé teszi az életet” – ismételgette estéről estére mai színháza elődjében, a Madách Kamarában, ahol Sakini sant, a szeretetre méltó japán szolgát játszotta John Patrick Teaház az augusztusi holdhoz című, Tobiki kis japán falujában játszódó, az amerikai kolonizációról szóló édes-bús komédiájában, melynek bizonyos helyzeteitől és poénjaitól szem nem maradt szárazon – ezúttal a nevetéstől. Semmiért nem adnám ezeket az előadásokat, ahogy 

semmiért nem adnám Cipollát, a félelmetesen szuggesztív hipnotizőrt sem

a Madách Stúdióban, akinek asztalok kedélyes légkörében zajló, a vesénkig percről percre élesebben hatoló átváltozása a rettegés határát súrolva tudta érzékeltetni a Thomas Mann-i, a fasizmus kialakulására is magyarázatot adó verdiktet: megfelelő eszközökkel mindenki hipnotizálható.


Mácsai Pál (j3) dr. Bernhardi és Epres Attila (j2) dr. Winkler szerepében Arthur Schnitzler A Bernhardi-ügy című színművének próbáján az Örkény Színházban 2015. március 24-én


9

Mácsai Pál (j3) dr. Bernhardi és Epres Attila (j2) dr. Winkler szerepében Arthur Schnitzler A Bernhardi-ügy című színművének próbáján az Örkény Színházban 2015. március 24-énGaléria: Mácsai Pál 60 éves(Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

Nem feledem a Gettót, Joshua Sobol általa elővett, nálunk akkor még újdonság- és revelációszámba menő darabját, melynek premierjén az első sor közepén ülve egy kilőtt fémlövedék pottyant az ölembe – még szerencse, hogy csak az ölembe. (El is tettem színházi emléknek.)

Nem adnám semmiért a Zárójelentés című, szövegeiben általa jegyzett lemezt, amit rongyosra hallgattam, és minden egyes (sic!) előadásán ott ültem a Madách Stúdió első sorában, ahol Bornai Tiborral és Gerendás Péterrel próbálta szétszálazni a XX. századi lét visszásságait és az individuum sorsában lecsapódó, örökös bizonytalanságait.

Nem adnám semmiért a Pisti a vérzivatarban című előadást az akkor még Madách Kamara Színházban, a számtalan ilyen-olyan Pistivel, amelyből megértettem Örkényt és a huszadik század furcsa, de törvényszerű ismétlődéseit, s amivel tulajdonképp a mai Örkény Színház alapkövét letette. S noha abban nem szerepelt,

az előadás minden mondata, minden lélegzetvétele az övé volt, olyan megkomponáltsággal, drámai és epikai erővel, melyre egyszerre kevés előadás képes.

Nem adnám semmiért az Örkény munkahelyén, az ÉGIS Gyógyszergyárban látott Azt meséld el, Pista! című előadást sem, ami azóta fut kirobbanó sikerrel, idén éppen húsz éve.

És nem adnám semmiért a Budapesten szinte ismeretlen veszprémi színészekkel, a Pesti Színházban bemutatott Macskajátékot Dobos Ildikóval a címszerepben, melynek később csak a Molnár Piroska–Csomós Mari–Pogány Judit–Kerekes Éva-kvartett által játszott, szintén általa rendezett, már az Örkényben bemutatott verzió tudott a nyomdokaiba lépni.

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2021/03/31/isten-eltessen-macsai-pal-/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

50 éves korában meghalt a világhírű rapper, DMX

50 éves korában meghalt a világhírű rapper, DMX

A rappert a múlt héten szállították kórházba túladagolás miatt, egyes értesülések szerint szívrohama is volt. Az …