Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Jelenleg nem lehet megmondani Kosztur András szerint, hogy meddig tartanak ki az ukrán erők a kurszki régióban, a műveletek hetekig vagy hónapokig is elhúzódhatnak. Az sem kizárt, hogy az ukránok a háború végéig fenntartanák az ellenőrzést bizonyos területek felett, amennyiben lesz rá lehetőségük.
Katonai szempontból a támadás nem hoz fordulatot. Ha az ukránoknak lenne elegendő erőforrása arra, hogy mélyen behatoljanak az orosz területekre, akkor vélhetően a saját területükről is ki tudnák szorítani az oroszokat, és erre az akcióra nem lenne szükség
– jegyezte meg a kutató.
Az ukránok célja elsősorban politikai lehetett: rávilágítani a putyini rendszer és az orosz hadsereg gyengeségére, ezáltal destabilizálni az orosz társadalmat, cserealaphoz jutni a béketárgyalások előtt, illetve meggyőzni a Nyugatot és az ukrán társadalmat arról, hogy az ukrán hadseregben még van potenciál, és a vereség nem szükségszerű.
Többféle kimenetele is lehet
Kosztur András azt is elképzelhetőnek tartja, hogy Kijev tartott attól, Washington akár még november előtt kompromisszumra kényszeríti (ukrán és orosz csatornákon elég sok szó esett erről a lehetőségről), és az akció célja a háború folytatása, akár annak eszkalációjával, abban bízva, hogy az orosz lépések a segítségnyújtás fokozására kényszeríthetik a Nyugatot.
„Más kérdés, hogy ez a manőver valódi céljától függetlenül rendkívül kockázatos és erőforrás-igényes lehet, az oroszok ugyanis vélhetően nem fogják ölbe tett kézzel nézni az ukránok kurszki jelenlétét. Bár Ukrajna abban bízott, hogy orosz csapatokat vonhat el a donbaszi harcok térségéből, eddig azt látjuk, hogy a támadás megindulása óta az oroszok előrenyomulása Toreck és Pokrovszk térségében is felgyorsult – innen dobták ki azokat a harcedzett ukrán erőket, akik behatoltak a kurszki területre. Mivel Ukrajna létszám- és erőforrás-hátrányban van Oroszországgal szemben, a frontvonal elnyújtása, még ha egy ideig csökkentheti is az egy adott pontra irányuló nyomást, hosszabb távon egészen biztosan nem kedvező számára. Emiatt is könnyen lehet, hogy a kijevi vezetés azzal számolt, hogy néhány hónapon belül tárgyalóasztalhoz kell ülnie Oroszországgal – addig ezek a területek tarthatóak, vagy gyorsan nagyobb sikert tud elérni, amivel ő kényszerítheti tárgyalásokra Oroszországot. Ilyen gyors és jelentős siker lehetett volna a kurszki atomerőmű elfoglalása, ám erre jelenleg már csekély az esély, ettől kezdve pedig a gyors kivonulás és az elhúzódó harcok is semmissé tehetik a már elért ukrán sikert, ami egyébként is elsősorban a kommunikációs térben született” – magyarázta a kutató, aki azonban azt is hozzátette, hogy Ukrajna – a háború alatt sokadjára – jól menedzselte az események információs részét, saját sikereit a valósnál jóval nagyobbként tüntetve fel.
„És persze a nemzetközi sajtó egy része is a segítségükre sietett. Így a nyugati közvélemény most arról értesülhet, hogy a putyini rendszer megroppant, de ez nincs így, hosszabb távon pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára jelenthet problémát ez a vállalkozás” – vélekedett Kosztur András.
Bár méretét és időtartamát tekintve kiemelkedő, a XXI. Század Intézet vezető kutatója emlékeztetett rá, hogy valójában nem a mostani az első behatolás az orosz területekre, hiszen a háború alatt már több, ukrán kötelékben harcoló orosz szabadcsapat nyomult be a belgorodi régióba több alkalommal is. Ezek azonban rövidebb ideig tartottak.
Kosztur András szerint az orosz társadalom már jórészt hozzászokott ahhoz, hogy a határmenti régiók harci övezetek, azokat folyamatos támadások érték, a kurszki ukrán akció két évvel ezelőtt vélhetően sokkal súlyosabb kárt okozott volna az orosz vezetésnek, mint most.
Az elmúlt években látható volt, hogy a Kreml jelentősebb presztízsveszteséggel járó történéseket is könnyedén átvészel, gondoljunk a Harkiv környéki és herszoni visszavonulásra vagy a Prigozsin-féle zendülésre. Az orosz társadalom nem fordul el a politikai vezetéstől, és nem kerül sor jelentősebb tiltakozásokra. Az orosz területek fenyegetettsége pedig sokak számára közelebb hozhatja annak gondolatát, hogy valóban háború zajlik, amiben minden orosz érintett. Az ukránok ettől azt várják, hogy a háború által érintett tömegek elfordulnak a vezetéstől, erre azonban semmilyen garancia nincs, és nem zárható ki, hogy még inkább felsorakoznak a vezetés mögött vagy akár éppen a társadalom tolja majd radikálisabb lépések irányába a Kremlt. Eddig ugyan az oroszok többsége a tárgyalások megkezdését, a hadműveletek mielőbbi lezárását és persze egy újabb mozgósítás elkerülését tartotta kívánatosnak, de nem biztos, hogy az így gondolkodók aránya a háború kiterjedése esetén is Kijev számára kedvező irányba mozdul majd el
– mutatott rá a kutató.
Elsodorhatja Zelenszkijt?
Nemrégiben még a lehetséges tárgyalásokról szóltak a hírek, de Oroszország jelenleg elzárkózni látszik ettől, noha az események alakulása olyan […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!