Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ez az Index Világjátszma című geopolitikai rovata, amelyben hétről hétre elemzésekkel jelentkezünk a nemzetközi politika és a konfliktusok legfontosabb fejleményeiről. Elemzők segítenek értelmezni a globális folyamatokat, a nagyhatalmi érdekeket, és azok világpolitikára gyakorolt hatásait.
A Magyar Külügyi Intézet (MKI) két kutatója, Seremet Sándor és Nagy Angelina Zsófia vázolta fel lapunknak Ukrajna és Belarusz kapcsolatának alakulását. A két ország viszonya a függetlenné válásuk óta hosszú időn át a pragmatikus együttélés keretei között mozgott, Kijev pedig sokáig nem tekintette Minszket stratégiai ellenfélnek. A kapcsolat a 2014-es kelet-ukrajnai válság idején átmenetileg stabilizáló szerepet kapott, Belarusz közvetítői pozíciója miatt, az egyensúly azonban a 2020 utáni belarusz belpolitikai fejlemények nyomán megbomlott. A valódi törést a 2022-es orosz invázió hozta el: Belarusz területének megnyitása az orosz hadműveletek előtt Kijev szemében társagresszorrá tette Minszket, még akkor is, ha belarusz reguláris erők nem vettek részt közvetlenül a harcokban. A kutatók ugyanakkor rámutattak arra is, hogy bizonyos technikai és humanitárius csatornák fennmaradása megakadályozta a kétoldalú viszony teljes befagyását.
Irányt vált Zelenszkij: szakítás a korábbi óvatossággal
Az MKI vezető kutatója, Seremet Sándor szerint Volodimir Zelenszkij január végén tudatos politikai üzenetet hordozó lépésként kezdeményezett találkozót Szvjatlana Tyihanovszkaja belarusz ellenzéki vezetővel. Az egyeztetésen az ukrán államfő egyértelművé tette: Kijev a belarusz hatalommal szemben a demokratikus erőkkel kíván együttműködni, és nem zárja ki a jogi felelősségre vonás lehetőségét sem Aljakszandr Lukasenka elnök esetében.
Zelenszkij nyilvános megszólalásai – amelyek hangsúlyosan Belarusz belpolitikai viszonyaira reflektáltak – szokatlanul éles hangnemet ütöttek meg, és világossá tették, hogy Ukrajna erkölcsi és politikai értelemben is el kíván távolodni a minszki vezetéstől. Ennek részeként az ukrán elnök meghívta Tyihanovszkaját Kijevbe, valamint jelezte: különmegbízott kinevezését fontolgatja a belarusz ellenzékkel való kapcsolattartás koordinálására.
Seremet Sándor értékelése szerint mindez markáns irányváltást jelez Ukrajna Belarusz-politikájában, amely korábban következetesen kerülte a nyílt konfrontációt. A vezető kutató felidézte: ezt a szemléletváltást később az ukrán külügyminiszter is megerősítette, amikor a kétoldalú viszony „újrakalibrálásáról” beszélt, és a belarusz demokratikus erőket nevezte meg kulcsszereplőként.
A kijevi álláspont összhangban áll az európai uniós megközelítéssel, ugyanakkor az Egyesült Államokban – különösen Donald Trump hivatalba lépését követően – egyre több bírálat éri ezt az irányt
– állapította meg a vezető kutató.
Az ukrán elnök szembemegy Washingtonnal
Nagy Angelina Zsófia szerint Ukrajna Belaruszhoz fűződő politikájának módosulása nem választható el az amerikai–belarusz kapcsolatok alakulásától. A kutató rámutatott: Donald Trump visszatérése érdemben átrajzolta a regionális mozgásteret, mivel Washington a háborúhoz és Minszkhez való viszonyában is eltérő megközelítést alkalmaz attól, amely a korábbi amerikai adminisztrációt jellemezte.
Értékelése szerint az új amerikai vezetés Belaruszt nem elsősorban normatív, hanem stratégiai szempontból közelíti meg: a regionális erőviszonyok, a politikai és logisztikai tranzitszerep, valamint az amerikai–orosz […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!