Vlagyimir Putyin nem fog leállni, ha nem állítják meg. Ha Ukrajna nem tudja tartani a frontvonalat, az orosz elnöknek nem lesz motivációja arra, hogy befejezze az általa indított háborút, így csapatai addig fognak előrenyomulni, amíg Kijevet behódolásra nem kényszerítik – írja elemzésében a Reuters.
Hugo Dixon szerint azonban ha Ukrajna meg tudja állítani Oroszországot a csatatéren, más forgatókönyvek is megnyílnak. Bár Moszkva valószínűleg még sokáig harcolhat, a költségek egyre nőnek – különösen, ha az infláció tovább emelkedik vagy az olajár csökken. Egy Kijev támogatását célzó „hiteles” nyugati terv ezután tárgyalóasztalhoz ültetheti az orosz elnököt, és segíthet egy tisztességes tűzszüneti megállapodást elérni.
Putyin nehéz döntések előtt áll
A Reuters szerzője szerint az orosz hadigazdaság valószínűleg nem fog összeomlani, de Putyin nehéz döntések elé nézhet, ha a harcok még több évig elhúzódnak. A nyomás tovább fokozódhat, ha magasabb árakat és adókat kell kivetnie a lakosságra, arról nem is beszélve, hogy még több fiatal férfit kell a halálba küldenie. Lehet, hogy a társadalombiztosításra, az oktatásra és az egészségügyre fordított állami kiadásokat is csökkentenie kell. Ha csökkenti a támogatásokat, hogy megvédje a gazdaságot a magas kamatlábaktól, a háztartásoknak gondot okozhat a jelzáloghiteleik felvétele, és egyes vállalatok csődbe mehetnek.
Egy ilyen forgatókönyv nem elkerülhetetlen. És még ha be is következik, Putyin akkor sem fog békét kérni. Bár az orosz emberek jobban szeretik a békét, mint a háborút – a közvélemény-kutatások szerint – nem akarnak olyan alkut, amely megalázná az országot.
Ráadásul az orosz elnöknek nem kell azt tennie, amit az emberek akarnak, hiszen nincsenek politikai riválisai. Ennek ellenére egy fájdalmas, kimerítő háború kilátása miatt talán nyitottabbá válhat a kompromisszumra, ha a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump jövőre béketárgyalásokat indít
– véli Dixon.
Bajban az orosz gazdaság
Bár a Nemzetközi Valutaalap 3,6 százalékos növekedést prognosztizál az idén, az orosz gazdaság nagyon nem egészséges. A 21 százalékos kamatláb és a rubel 6 százalékos esése az elmúlt évben a baj jelei.
Putyin háborús helyzetbe hozta Oroszországot. Jövőre az ország 17 trillió rubelt (170 milliárd dollár) – vagyis a kibocsátásának 8 százalékát – költi majd védelemre és biztonságra. Ez majdnem háromszor annyi, mint 2021-ben, az ukrajnai invázió előtti évben. Mivel a munkásokat átcsoportosították a fegyvergyárakba és a frontra, a gazdaság kimerült. A munkanélküliség mindössze 2,4 százalék.
Becslések szerint az infláció jóval magasabb lehet, mint a hivatalos 8,5 százalék. Az oroszok szerint 15,3 százalék – derül ki a központi bank számára készített felmérésből.
Eközben a Romir orosz kutatócég szerint a gyorsan forgó, napi fogyasztási cikkek kosarának ára 22 százalékkal emelkedett szeptemberig egy év alatt. A vaj ára pedig 34 százalékkal emelkedett az idei év első 10 hónapjában. Nem csoda, hogy elszaporodtak az országban a vajlopások.
Bizonyos mértékig az áremelések csak az egyik eszközt jelentik a békeidőből a háborús gazdaságba való átmenet megtervezéséhez. De ha az inflációs szellem kiszabadul a palackból, nehéz lesz visszaszorítani. Az ortodox megoldás a monetáris politika szigorítása, de ha az infláció valóban sokkal magasabb, mint a hivatalos számok, a 21 százalékos alapkamat még mindig nem biztos, hogy elég magas.
Másrészt van egy erős lobbi, köztük a kormányhoz közel álló vezető agytröszt, amely azzal érvel, hogy a hitelfelvételi költségek megölik a gazdaságot, és csökkenteni kell őket. Putyin eddig Elvira Nabiullina jegybankelnök mögött állt. Ha továbbra is megtartja őt, akkor azonban csődök és feszültségek tömkelegére kerülhet sor a bankrendszerben, ha a viszont kirúgja őt, akkor az infláció felfelé ívelő spirálját kockáztatja.
Sok minden függ az olajártól
Mindez nehéz, de kezelhető lesz, ha az olajár ott marad, ahol jelenleg is van – állítja a Reuters. Bár a nyugati szankciók arra kényszerítették Oroszországot, hogy elfogadja az olajbevételeinek csökkentését, és megtépázza a gázbevételeit, a Nemzetközi Valutaalap még mindig arra számít, hogy az ország folyó fizetési mérlegének többlete az idei GDP 2,7 százaléka lesz.
Amíg Oroszországnak van készpénze, addig katonailag hasznos felszerelést vásárolhat olyan országoktól, mint Irán és Kína. Fenntarthatja a fogyasztási cikkek ellátását is, hogy tompítsa a lakosság fájdalmát.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!