Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Kreml óvatos nyitottsággal fogadta Donald Trump megválasztását, Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilvánosan gratulált a republikánus elnökjelöltnek az eredményhirdetés másnapján. Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója úgy látja, az orosz vezetés gesztusai arra engednek következtetni, hogy készek a tárgyalásokra. Abban bíznak ugyanakkor, hogy az amerikai fél el fogja fogadni az orosz elnök júniusban közölt feltételeit. Amerikai oldalról azonban olyan hírekkel találkozni, amelyek ugyan engednének Oroszországnak a területi kérdésben vagy akár Ukrajna NATO-tagságát illetően, de alapvetően továbbra is nyugati katonai szövetségesként tartanák meg Kijevet.
Bár a régi-új elnök hivatalosan még nem közölt konkrét béketervet – nem is biztos, hogy a nyilvánosság a tárgyalások előtt értesülne az amerikai ajánlatról, legfeljebb szivárogtatások alapján –, így nem tudhatjuk, hogy a sajtóban megjelent hírek mennyire fedik az újonnan felálló adminisztráció valódi szándékait. Valószínűsíthető, hogy Trump sem szeretne üres kézzel távozni a jövőbeli tárgyalóasztaltól. A béke elérése így annak ellenére sem lesz könnyű feladat, hogy az alapvető szándék úgy tűnik, – Kijev kivételével – minden fontosabb szereplőben megvan valamiféle kompromisszumra
– mutatott rá a kutató.
Az ukránok természetesen tartanak attól, hogy az új amerikai vezetés valamilyen számukra kedvezőtlen megállapodásba kényszerítheti bele őket, és – szintén nyugati sajtóhírek szerint – abban bíznak, hogy Putyin maga fogja elutasítani Trump tárgyalási ajánlatát, amire válaszképpen az amerikai elnök fokozná Kijev támogatását.
„Jelenleg nehéz megítélni, hogy ennek mennyi a realitása: bár korábban is voltak olyan találgatások, amelyek szerint Trump a támogatások fokozásának ígéretével ültetné tárgyalóasztalhoz Kijevet – miközben Moszkvának ennek ellenkezőjét ígérné, és az ukránokra is ezzel gyakorolna nyomást, ha nem lennének hajlandóak a tárgyalásokra –, ezek hitelességét sem erősítette meg senki” – mondta Kosztur András.
2025-ben véget érhet a háború?
A Washington Post korábban azt írta, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonon egyeztetett egymással. A lap azt állította, hogy szóba került közöttük az ukrajnai háború is, de később Moszkva cáfolta a Washington Post értesüléseit, amit „teljes valótlanságnak” nevezett Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Ennek ellenére a XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint nem zárható ki, hogy a kapcsolatfelvétel már megtörtént:
Az orosz elnök Trump felé tett gesztusai a Valdajon elmondott beszéde során akár erre is utalhatnak, de ezt biztosan csak az érintettek tudhatják. Az világos, hogy ha meg is kezdődött a puhatolózás egymás irányában, még nagyon korai fázisban van, éppen ezért rendkívül törékeny is a közeledés, hiszen mindkét félnek egyensúlyoznia kell a másiknak tett gesztusok és saját tekintélyének megőrzése között.
Az amerikai választás előtt Donald Trump többször is az orosz–ukrán-háború lezárására tett ígéretet, Kosztur András arra hívta fel a figyelmet, hogy a béketárgyalásokkal kapcsolatban ismerhető a részletesen deklarált orosz álláspont, amely mellett a Kreml kitart és amit érvényesíteni kíván a közeljövőben lefolytatandó tárgyalásokon.
Másrészt ott van az új amerikai vezetésnek a háború lezárására vonatkozó szándéknyilatkozata, amiről azonban további konkrétumok nem ismertek. Ezen túl pedig van egy harmadik oldal is, Kijev és annak nyugati támogatói, akik a háború folytatásában bíznak, sőt, azt még megnyerhetőnek tartják
– emelte ki a vezető kutató, hozzátéve: sajtóhírek szerint Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök arra akarja rávenni Joe Biden amerikai elnököt, hogy Donald Trump beiktatása előtt engedélyezze a nagy hatótávolságú rakéták bevetését Oroszország területe ellen.
Kosztur András szerint erre Oroszország minden bizonnyal az ukrán energetikai rendszer elleni támadással vagy a háború más módon történő fokozásával válaszolna, ami rossz hangulatot teremtene a tárgyalásokhoz, és akár el is lehetetlenítené őket.
Ezzel együtt is megvan az esély rá, hogy 2025-ben véget érjen a háború, a következő hónapok pedig döntőek lehetnek ebből a szempontból, mind a harctéri helyzet alakulása, mind pedig a diplomáciai manőverek miatt
– jegyezte meg a vezető kutató.
Miért fokozódhatnak a harcok?
Miközben a világ az amerikai választási eredmény nemzetközi hatásaival van elfoglalva, a fronton hónapok óta Oroszország fokozódó előrenyomulása látható.
„A Pokrovszk–Donyeck vonalon és attól délre az ukrán védelem összeomlott, és súlyos problémákkal szembesülnek Kijev csapatai a kurszki frontszakaszon, illetve a Harkiv megyei Oszkil-folyó környékén is. Teljes összeomlásról azonban még nincs szó, az amerikai támogatások kérdésessége, a mozgósítással szembeni fokozódó ellenállás, a téli […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!