2021. szeptember 26., vasárnapMa Jusztina napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 303,00 Ft | CHF: 328,00 Ft
2021.09.26. Jusztina Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 303,00 Ft | CHF: 328,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Visszatérhetnek a katonáink Kabulba, de nem mindenki rajong az ötletért

Hirdetés

Visszatérhetnek a katonáink Kabulba, de nem mindenki rajong az ötletért

Június 24-én jelent meg Magyarország új Nemzeti Katonai Stratégiája, ami a sajtóban viszonylag kevés figyelmet kapott. Pedig legutóbb csaknem tíz éve, 2012-ben készült a Honvédség működésének, illetve az ország fegyveres védelmének alapjait taglaló ilyen dokumentum, azóta pedig történtek dolgok a világban. Többek között Oroszország megtámadta Ukrajnát, történelmi menekülthullám érte el Európát, egy sor terrormerényletet hajtott végre az Iszlám Állam. Zajlott az élet a nyugati fronton is: Donald Trump elnöksége alatt mélypontra jutott a transzatlanti együttműködés, amire máig keresi a választ az Európai Unió.

Nem mellesleg 2017-ben a kormány meghirdette a Zrínyi 2026 programot, ami az elmúlt harminc év legátfogóbb védelmi fejlesztési programja, több évtizedre határozza meg a honvédelem, a haderőfejlesztés irányvonalait.

Hirdetés

A most közzétett dokumentumban tehát minden szónak a helyén kellett lennie, biztonságpolitikai szakértők szerint az anyag alapos munka eredménye. A Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (SVKI), illetve a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársai egy online eseményen elemezték az új stratégiát a napokban.

Csaknem kétszer olyan hosszú, mint az előző dokumentum, a szokásosnál jobban belemegy a részletekbe

– mondta az eseményen Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium korábbi védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára. Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója is arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi, általánosságokban értekező dokumentumokkal szemben a mostani stratégia sokkal pontosabban fogalmaz, meghatározza a honvédség- és haderőfejlesztés pontos irányait. „Olyan területeket jelöli ki, melyekkel már most el kell kezdeni foglalkozni” – mondta az SVKI igazgatója, hozzátéve, hogy a részletesség az átláthatóság szempontjából is fontos. A több konkrétumot tartalmazó dokumentummal ugyanis a politika is jobban számonkérhetővé válik.

Pesszimista forgatókönyv

A katonai stratégia a világjárvány hajnalán, tavaly májusban megjelent Nemzeti Biztonsági Stratégiára építkezik. Már az a dokumentum is arra figyelmeztet, hogy új veszélyekkel, kihívásokkal kell számolni, erre hivatkozva a katonai stratégia az alábbiak szerint értékeli a biztonsági környezetet:

  • A világot instabilitás és kiszámíthatatlanság jellemzi, a helyzet ráadásul romló tendenciát mutat. A távoli térségekben kialakult válságok rövid időn belül hatással lehetnek Magyarország biztonságára is, ami növeli a fenyegetések és kihívások számát, valamint szélesíti azok körét.
  • A dokumentum foglalkozik a XXI. században gyorsan változó hadviselés jellemzőivel is. Kitér az infokommunikáció rohamos fejlődésére és az abból eredő kihívásokra, valamint a haditechnika új trendjeire. A drónok, a mesterséges intelligencia, de a világűrbe telepített katonai eszközök is villámgyorsan fejlődnek, ami új kihívások elé állítják a védelmi szakmát. Külön bekezdésben foglalkozik a kibertérből érkező fenyegetéssel.
  • A katonai stratégia felhívja a figyelmet az úgynevezett proxy erők terjedésére, vagyis a rejtett állami támogatással működő szervezetekben megjelenő fenyegetésre. Ide sorolja a dokumentum az idegen állami kapcsolatokkal bíró bűnözőcsoportokat, a terrorizmust, de – ami különösen érdekes – akár bizonyos nem-kormányzati szervezeteket, vagyis NGO-kat is.

Mindez pedig a Magyar Honvédséget is új feladatok elé állítja:

  • Bár kevés a valószínűsége, hogy egy ellenséges állam indítson támadást Magyarország ellen, a honvédségnek erre az eshetőségre is fel kell készülnie. Nagyobb az esélye, hogy más NATO-, vagy EU-tagállam ellen indul támadás, melyekre a magyar katonáknak is reagálniuk kell.
  • Számolni kell a kibertérből érkező támadásokkal is, amit Magyarország fegyveres agresszióként is értékelhet és annak megfelelően reagál rájuk. A tömegpusztító fegyverekkel szembeni védekezésben a szövetségesi rendszeren belül veszi ki a részét a Magyar Honvédség.
  • „Jelenleg és a belátható jövőben a legnagyobb valószínűséggel az illegális migráció tömeges mértékű, a kormányzati rendszerek és rendvédelmi erők túlterhelésével járó növekedésére lehet számítani főként a nyugat-balkáni, de más, hazánkat érintő útvonalak irányából is” – fogalmaz a dokumentum. Hozzáteszi: a népvándorlást kiváltó okok, mint például a klímaváltozás, az etnikai konfliktusok, vagy a szélsőséges ideológiák terjedése enyhítésében a honvédség is részt vállal.
  • Kitér továbbá a stratégia a globális járványok és a klímaváltozás okozta hatások kezelésére vonatkozó feladatokra is.

Kabulba inkább ne!

Ebből pedig annyi kiderül, hogy a kormány nem csak a haderőfejlesztés, de a vállalt feladatok terén is ambiciózus. Azt ugyanakkor kevéssé részletezi, hogy pontosan hogyan képzeli el a fenyegetések helyi kezelését, vagyis hol, milyen külföldi missziókban vállalna szerepet. Márpedig ez foglalkoztatja igazán a közvéleményt, mióta <a href="//index.hu/kulfold/2021/06/22/magyarorszag-torokorszag-es-pakisztan-kozosen-vedenek-meg-az-afgan-repteret/" […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
http://index.hu/kulfold/2021/07/26/missziok-afganisztan-magyarok-strategia/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Brutálisan meggyilkoltak egy 28 éves londoni tanárnőt, tart a hajtóvadászat

Brutálisan meggyilkoltak egy 28 éves londoni tanárnőt, tart a hajtóvadászat

Meggyilkoltak Londonban egy 28 éves tanárnőt, Sabina Nessát, a rendőrség tájékoztatása szerint egy mindössze ötperces …