Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Arab Liga pénteken tartott legfelső szintű tanácskozást Szaúd-Arábiában. Az egyik legfontosabb kérdés volt annak eldöntése, hogy visszaveszik-e a több mint tíz éve kitett Szíriát a tagok közé. Ez a várakozásoknak megfelelően megtörtént, mert a 22 tagú szervezet 13 jelenlévő tagállama nem emelt ellene kifogást. Azért voltak, akik nem bólogattak túl vidáman, mint például Katar, vagy éppen Marokkó. Persze az már árulkodó volt, hogy még az arab világban is szalonképtelennek tartott Basár el-Asszad már előző nap megérkezett Rijádba.
Váratlanul megjelent a csúcson az ukrán elnök
Az al-Arabíja pánarab hírtelevízió jelentette, hogy Volodimir Zelenszkij Twitteteren azt közölte, az előre be nem jelentett látogatás célja Ukrajna és az arab világ kapcsolatainak erősítése. Az ukrán elnök arról tájékoztatott, hogy látogatása során fel fogja hozni a Krím-félsziget politikai foglyainak ügyét, az energiaügyi együttműködést, valamint hozzátette: Kijev kész újabb szintekre emelni az együttműködést Rijáddal.
Szaúd-Arábia és szomszédai jó kapcsolatokat ápolnak Oroszországgal, az ukrajnai háborúval kapcsolatban pedig semleges álláspontot képviselnek.
Mit jelent Szíria visszatérése?
A döntés pedig azért lényeges, mert az elmúlt hónapok regionális rendezési folyamatának egyik fontos lépése történt meg. Úgy tűnik, hogy az utóbbi évtizedek zűrzavaros és vérzivataros időszakát mindenképpen le akarják zárni a Közel-Kelet eme turbulens részében.
Szíria visszatérése az arab közösségbe egyébként már csak idő kérdése volt, és ennek voltak nagyon is kézzelfogható jelei a közelmúltban. Tavasszal Szíria – külügyminisztere rijádi útján – elérte, hogy a két állam rendezze diplomáciai kapcsolatait, amelyek több mint tíz éve szűntek meg, és ismét rendszeressé tették a repülőjáratokat Damaszkusz és Rijád között.
A szunnita királyság akkor szakított Szíriával, amikor 2011-ben az arab tavasz szíriai tüntetésein Asszad elnök parancsára belelőttek a tömegbe. A civilek elleni durva fellépés eredménye az lett, hogy Damaszkuszt kitették a régiós szövetségből, az Arab Ligából. Bár a szervezet a konfliktus elején még békefenntartókat is küldött az országba, de a helyzet eszkalálódott és nem sikerült pánarab kereteken belül rendezni. A rettenetes polgárháború eredményeként az elmúlt több mint 10 évben félmillióan vesztették életüket és 14 millió szíriainak kellett otthonát elhagynia. Asszad csak úgy tudta hatalmát megtartani és mára stabilizálni, hogy elfogadta országa régi barátjának, Oroszországnak a katonai támogatását, akik a most Ukrajnában látható „senkit nem kímélünk” taktikával eltakarították a fegyveres belső ellenzék javát.
Ami a leginkább zavarta a szomszédos arab államokat az legfőképpen Irán megjelenése volt a politikai színtéren. Teherán hosszú idő után hirtelen nyíltan is kapcsolatot keresett Damaszkusszal, noha köztudott volt, a háttérből nyújtott neki támogatást. Már csak vallási alapon is hátteret jelentett, hiszen míg az iszlám államok többsége (85-90%) a vallás szunnita ágát követi, addig a kisebbség síita vonal legnagyobb tömbállama Irán. Szíria ugyan többségi szunnita, de a magát még Basár el-Asszad apjának idején, mintegy 50 évvel ezelőtt remek kormányzati és üzleti pozíciókba lavírozó alavita kisebbség ugyancsak a síiták egyik elágazásához tartozik.
Az Arab Liga tagállamainak képviselői, nevezetesen az Öböl menti Együttműködési Tanács tagjai (Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok), valamint Egyiptom, Jordánia, Irak és még továbbiak döntöttek Rijádban ebben a kérdésben. A tagállamok többsége egyébként már korábban is jelezte, hogy hajlik Szíria visszavételére, amint ez a hónap eleji ammani külügyi előkészítő tanácskozáson világossá vált. Különösen Omán és az Egyesült Arab Emírségek támogatta Szíria tagságának helyreállítását.
A helyzet normalizálására utalt, hogy ugyancsak a hónap elején kétnapos látogatásra Damaszkuszba utazott az iráni államfő. A két szomszédos ország 13 éve nem beszélt egymással, és most hirtelen a legmagasabb szinten egyeztettek. Ebrahim Raiszi elfogadta Basár el-Asszad elnök meghívását, és a hivatalos közlemény szerint a látogatás ideje alatt tíz, zömében a gazdasági együttműködést támogató megállapodást írnak alá, amelyekkel enyhíthetnek a mindkét országgal szemben érvényben lévő amerikai szankciókon – számolt be a farszi nyelvű iráni hírportál, a Shargh News.
Egy csapásra minden rendbe jön Szíriában?
Semmiképp sem. Egyfelől a polgárháborúban alkalmazott durva, civilellenes fellépés nyomán elrendelt amerikai és nyugati szankciók fennmaradnak. A szír vezetésnek létérdeke, hogy meginduljon a külföldi tőke beáramlása a gyakorlatilag félig romokban heverő országba. Ez azonban nem fog gyorsan megtörténni, mert bár az Arab Liga döntött a visszavételről, de ez nem egy beruházásért felelős intézmény. Sokkal valószínűbb, hogy a Damaszkusz visszavételéért lobbizó apró öböl menti emirátusok és Szaúd-Arábia láthatnak potenciált a befektetésekben. De csak akkor, ha az érvényben lévő amerikai szankciókat felfüggesztik, ez viszont időbe telik. Még 2019 decemberében írta alá Donald Trump elnök a Caesar Act néven ismertté vált törvényt, amely háborús bűnök elkövetése miatt komoly szankciókkal sújtja Szíriát, elsősorban annak vezetőjét és kormányát.
Rijád és az emirátusok viszont úgy gondolkodik, hogy ha idővel visszavonják az amerikaiak a Caesar Actet, akkor a meginduló gazdasági támogatások nyomán lassan le lehet […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
